A megmentő [Fred Weasley ff]

7. rész

A hazudni bűn felirat a hét végére olyan mélyen vésődött bele a bal kezembe, hogy a végén heg lesz belőle. Viszont szerencsésen elrejtettem a barátaink, tanáraink és Fred elől is. A mai büntetéshez semmi kedvem nem volt, a kezem így is égett és a válogatott is ma tartották, amin Ron is részt vesz, de én mindenről szépen lemaradok.
- Szerinted az ikrek tényleg jó csapatot raknak össze?- pillantottam Harryre a folyosón menetelve.
- Kiválogatják a legjobb jelölteket a csapatot majd én rakom össze- egy tele írt pergament tartott a kezében és fel sem pillantott belőle.
- Mi az?- gyorsan oda hajoltam, hogy le tudjak valamit olvasni de sikertelen volt.
- A jelentkezők névsora, próbálok rájönni kiben van potencia- a kezembe nyomta a névsort, talán segítséget remélt.
- Ginnyt már láttad játszani- pillantottam fel a papírból.
- Elég ígéretes jelölt- kikapta a kezemből a papírt és a talárja zsebébe dugta mikor az ajtó elé értünk. Egy gyors köszönés után helyet foglaltunk az ismerős padoknál, kezünkbe vettük a szadista nő pennáit és írni kezdtünk. Ez először azt eredményezte, hogy a friss varasodás felszakadt aztán újra vérezni kezdett végül mély égető seb keletkezet.

- Fred dühös lesz ha rá jön a kezedre- jegyzi meg Harry útban a klubhelyiség felé.
- Erre van a jól bevált praktika,- pillantok rá mosolyogva- lenyúlom a pulcsiját aminek az ujja a kezemre lóg.
- Mi van ha nem adja oda?
- Úgyis oda adja.
Mint mindig most is igazam lett, és ma már kérdés nélkül nekem adta a ma viselt pulcsiját, amit én át is vettem a szobánkban. Beszívtam Fred mámorító illatát aztán arcomon boldog mosollyal siettem le a barátainkhoz.
- Milyen volt a válogató?- kérdezem vidáman mire morcos pillantásokat kapok. Fred fáradtan az oldalamnak dől és fájdalmas grimasszal az arcán a nyakamba fúrja a fejét.
- Kész káosz volt- morogja a nyakamba.
- Alig tudtunk jó jelölteket válogatni, de holnap úgyis meglátod a legjobbakat- fojtatja George.
- Ron milyen volt- kérdezi suttogva Harry.
- Borzasztó amit nem is értek- rázza a fejét Ginny- Ha otthon velünk játszik nagyon jó de most rettentő volt.
- Talán az izgalom- tanakodok.
- Mindegy idén nem kerül be még csak a szűkített jelöltek közt sincs- legyint Fred.
Ronra nézek akinek arca még mindig szürkének és szintelenek tűnik.

A napok rettentő gyorsan repültek el a fejünk felett. Ma kezdem a külön óráim, de mint utólag kiderült McGalagony segítségével. Dumbledore már a tárgyaláson is úgy tett mintha ott sem lennénk és az iskolában is kerül minket, de legfőképpen Harryt. Jó ez mondjuk azért lehet így mert ő az aki többször próbált vele beszélni én megvagyok az igazgató nélkül is. Ezen kívül is rejt az élet elég bonyodalmat és problémát, nincs szükségem még erre is.
Órák utána McGalagony irodája felé vettem az irányt ahol a nő már várt. Az asztalán egy halom könyv hevert ő pedig bőszen írogatott egy pergamen tekercsre.
- Foglaljon helyet Miss Potter- intett a pálcájával mire a szék megmozdult- Mind tudja azért vagyunk itt amit tavaly véghez vitt. Az utóbbi időben minden időm arra szántam, hogy a maga mágiájának eredetét megtaláljam. Ezek a könyvek mind említenek hasonló erővel megáldott boszorkányt vagy varázslót de mind több száz évvel ezelőtt elhunyt. Az igazgató segítségével viszont szert tettem egy példányra egyikük feljegyzéseiből- elém tette a vaskos régi bőrkötéses könyvet- Ez alapján fogunk tanulni, de először is szeretném ha át tanulmányozná.
Pálcájával intett egyet mire az eddigi félhomály helyett az egész szoba fényárban úszót.
- Magam is olvastam a könyvet és kigyűjtöttem mindazt ami segíthet- az egyik pergamen tekercs után nyúlt ami a keze mellett hevert- E szerint a maga mágiája életet teremt és vesz is el. Nos az elsőt tapasztaltuk, de nem tudjuk mi váltotta ki. A könyv írója az első hasonló esett után növényeken próbálgatta az erejét, és maga is ezt fogja tenni.
- Pontosan, hogyan kéne neki látnom?- pillantottam fel az első lapokból.
- Koncentrálnia kell és kiüríteni az elméjét majd képzelje el, ahogy a saját életéből egy szeletet ad a növénynek- elém tolt egy cserepet tele földel.
- Amikor a temetőben feküdtem Cedric teste mellett és a kezét fogtam akkor is ezt tettem- meséltem a nőnek- Elképzeltem, ahogy egy vékony fonalon keresztül neki adom az életem és sikerült.
- Ez remek hír- McGalagony látszólag ugyan olyan komor marad, de tudom, hogy meglepődött.
- De akkor fogtam a fiú kezét.
- Akkor most érintse a földet amiben a magok vannak- azt tettem amit mondót és a kezem a cserép földre tettem- Hunya le a szemét és képzelje el, ahogy magából áthelyez egy darabot azon a fonalon keresztül.
Lehunytam a szemem és magam elé képzeltem egy vékony fonalat ami fehéren pulzál mikor áthalad rajta az erőm. Elképzeltem, ahogy a növény szárba szökken és nőni kezd. Magam előtt láttam, ahogy elő bukkan a földből, de amikor kinyitottam a szemem semmi sem történt.
- Ne csüggedjen, hogy nem sikerült inkább próbálja újra- int a cserép felé.
Bólintok és most a cserépre helyezem a kezem. Újra magam elé képzelem a fonalat és elképzelem, hogy át adom a növénynek az életem. Most mikor kinyitom a szemem egy apró fácska bukkan ki a földből. Egy fáradt mosollyal az arcomon nézek az előttem ülő nőre aki büszkén mosolyog.
- Úgy gondolom már ez is sokat kivett az erődből, most menj és vid a könyvet a héten még találkozunk- int az ajtó felé. Bólintok és lassan felkászálódok majd a kezembe veszem a könyvet és úgy szorítom mintha benne lenne minden válasz a kérdéseimre.
- Viszlát professzor- szólok még az ajtóból.
- Viszlát Liz- int a nő majd újra a papírjaiba temetkezik.

Vacsora után bekuckózom a legkényelmesebb fotelba a griffendél toronyban és magamra teritek egy meleg pokrócot majd fel lapozom a könyvet. Rögtön az elején kiderül, hogy ez egy napló mindenféle jegyzettel és rajzzal ami valahogy kedvet csinál, hogy én is hasonlóba kezdjek. A ládám mélyéről előszedem a kis fekete naplót amit még Harry vett nekem másodikos korunkban egy mugli boltban. Akkor még úgy gondoltam naplót fogok vezetni, de utólag rájöttem, hogy nem nekem való. Mugli ceruzát ragadok és bele is kezdek az első tapasztalatok leírásában.

Első napló bejegyzés:
Negyedik Roxfortos évemben (1995) tapasztaltam először az erőmet. Egy Voldemort által tervezet csapda azon áldozatát sikerült vissza hoznom a halálból akinek ott sem kellett volna lennie. A fiút egy halálos átok találta el én pedig halála után percekkel, át adtam neki az életemből egy darabot. Fogalmam sem volt mit művelek, de azt akartam, hogy a fiú éljen helyettem. Később mint kiderült sikeresen át juttattam az erőm egy részét ami vissza hozta őt, de engem teljesen lemerített. Ma ötödik Roxfortos évemben (szintén 95) elkezdtem tanulni az erőm irányítását és kitapasztalni miben létét. A mai nap folyamán egy növényen hajtottam végre ugyan azt de ezúttal kevesebb sikerrel. Ugyan a mag gyökeret eresztet és apró fa nőt ki a földből ez is rettentő sokat el vett az erőmből. Gyakorlásom célja, hogy képességem teljes legyen és ne gyengüljek el egy ilyen apró dologtól is amit a természet magától idővel old meg. Egyenlőre csak életet adni tudok el venni talán nem is.

Kezdetnek megvoltam elégedve a művemmel és elhatároztam, hogy rövidesen minden óra eredménye bele kerül a kis naplóba.

Sziasztok!
Szél sebesen robognak az események aminek most egyenlőre örülök mert ezeken a részeken sajnos túl sokat görcsölök hiszen nem érzem elég tartalmasnak őket. Attól tartok nem lesznek valami jók hiába érzem azt, hogy fejlődtem az írás terén. Szóval aki úgy érzékeli ezek most nem épp jó részek kérem bocsássa meg nekem én probálkozom, de az nem elég most. Viszont a fejemben elképzeltek alapján az utolsó könyv remélhetöleg elég izgalmas lesz úgyhogy légyszíves tartsatok ki. Reményeim szerint kárpotol majd titeket az a sok izgalom amit írni tervezek és elfelejtitek a mostani bénázásom.
Köszönöm minden kitartó olvasomnak, hogy velem van és köszönöm a támogatást is. Értetek megéri csinálni. 😘😘