A Sárkányok Földje

25.

5 nappal a liftes csapda után, Sárkányföldön

Lando Norris

**************

Arra ébredek, hogy valaki lehúzza rólam a takarót. Érzem, hogy valami végigmászik rajtam, és a mellkasomon megáll. Amikor kinyitom a szemem, a sárkányka bámul vissza rám.

- Szia! - mondja vigyorogva. MI VAN??? Komolyan azt mondta, hogy szia???

- De vicces fejet vágsz! - reagál a meglepett arcomra.

- Te tudsz beszélni? - nyögöm ki végül.

- Miért, szerinted mit csinálok? Már tegnap is beszéltem, te nem értetted! - válaszol. Hát ez fura.

- Ja, és Heliosnak hívnak. - teszi még hozzá. Jó kis név, illik a narancssárgás szárnyaihoz.

Jé, a szobába már majdnem besüt a nap a függönyön keresztül. Úgy tűnik, reggel van.

- Kimegyünk? - kérdezi Helios. - Éhes vagyok.

Nem rossz ötlet, én is éhes vagyok. Felkelek, Helios meg beugrik a kapucnimba. Azt hiszem, az a kedvenc helye. Kimegyünk a nagyobbik terembe a kacskaringós járaton. Charles már ott van, az ő sárkányával együtt.

- Sziasztok! - köszön. Visszaintek neki.

- Te tudtad, hogy ezek a sárkányok tudnak beszélni? - kérdezem.

- Akkor tudtam meg, amikor ez a gézengúz felébresztett, mert éhes. Egész pontosan elkezdett ugrálni a hasamon. - mutat a sárkányára Charles. Hehe, vicces lehetett!

Én is elmondom neki, hogy engem hogyan keltettek fel, aztán megetetjük a sárkányokat. Kötélhúzást játszunk a halakkal. Kicsit undorító ugyan, de azért vicces.

Közben Max is megérkezik. Kicsit morcos fejet vág, de amikor meglát minket, ahogy a sárkányokkal játszunk, halványan elmosolyodik.

- Titeket is felkeltettek? - kérdezi. Charlessal bólintunk, Max pedig beszáll a kötélhúzásba. A sárkányát egyébként Julunggulnak hívják. Vicces név!

Következőnek Carlos érkezik. A sárkánya a vállán ülve énekel. Van egy ötletem! Ki kell hívni Carlost egy halkötélhúzó meccsre! Amelyikünk nyer, annak a sárkánya eszi meg a halat!

- Gyere, Carlos, húzzunk kötelet! - mondom neki.

- Hol van itt kötél? - kérdez vissza. Megforgatom a szemem, és meglóbálom a halat a kezemben.

- Itt a hal, ezzel csináljuk. Mint Tharion és Charles.

- Melyikünk lesz a sárkány? - tetteti az értetlenekdést. Erre a kérdésre csak egy válasz létezik.

- Te! - vágom rá. - De nyugi, nem kell a száddal megfogni! És megenned sem kell, ha te nyersz. Megeheti helyetted a sárkányod.

- Apalalónak hívják - szakít félbe.

- Jó, szia, Apalalo. Szóval ha te nyersz, ő eszi meg a halat, ha én, akkor Helios. Rendben?

- Oké. Apalalo, mindjárt kapsz halat. - mondja. Na persze! Abban azért ne legyen olyan biztos!

Mielőtt elkezdünk versenyezni, Pierre és Alex is megjön. Alex sántít, de látszik, hogy sokkal jobb a lába, mint tegnap. Ők is odaállnak körénk. Charles az egyik hallal rajzol egy vonalat a földre, és egyenlő távolságra odaállít engem és Carlost a két oldalára. Aztán kapunk egy halat, és kő-papír-ollózunk egyet, hogy ki fogja a fejét. Carlos papírt mutat, én ollót. Fafejet vágva megfogja a hal fejét, én meg a farkát.

- Három, kettő, egy, mehet! - számol Charles.

Egyszerre kezdjük húzni a halat. Carlos erős, kezdek csúszni a vonal felé. Minden energiámat bevetem, és sikerül Carlost visszahúzni. Aztán hirtelen a hal reccsen egy nagyot, és leszakad a feje.

Carlossal mindketten hátraesünk, a többiek meg nevetnek. Szerencsére nem ütöttük meg magunkat.

- Döntetlen! - jelenti be Charles. - A sárkányaitok megehetik, ami nálatok maradt.

Helios és Apalalo rögtön előkerülnek az "evés" szó hallatán. Pillanatok alatt eltüntetik a halat, aztán fognak egy másikat, és odaállnak a kötélhúzós vonalhoz.

- Mit csináltok? - kérdezem enyhe balsejtelemmel.

- Kötelet húzunk. - válaszolja kurtán Helios. Tényleg elkezdik húzni a halat, de a sárkányfogak élesek, így a hal nagyjából fele-fele arányban szétszakad. A Charlesből, Pierre-ből, Maxból és Alexből álló nézőközönség megtapsolja a mutatványt.

Ekkor azonban a két sárkány megfog egy-egy haldarabot, és elém és Carlos elé is letesznek egyet-egyet.

Carlos Sainz

************

- Nyertem neked halat. Edd meg! - mondja ördögien huncut vigyorral Apalalo. Na neeee!

- De hát én nem szeretem a nyers halat! A sárkánynyálasat meg főleg nem! - tiltakozom. Közben hallom, hogy Lando is ugyanúgy járt, mint én. Ő sem akarja megenni. Közben Apalalo bociszemekkel néz rám.

- Na jó, - mondom, - de csak egy falatot. Most az egyszer. Rendben?

- Háát... jó, legyen. - tetteti Apalalo a gondolkozást. Lando nem hallotta a beszélgetést, még mindig Heliosnak tiltakozik.

Felkészülök az undorító, nyálkás ízre, és beleharapok a halba. Tényleg undorító, de végül sikerül lenyelnem és nem kihánynom. Charleséktől vastapsot kapok.

- Miii, te tényleg megetted az a halat?! - kerekedik el Lando szeme.

- Csak megkóstoltam. Nem is volt olyan rossz. - válaszolom fapofával. Végül is, ő volt az, aki belerángatott ebbe az egész kötélhúzásba, szóval megérdemli.

- Aha... - nézi kis meggyőződéssel a halat. Helios minden cukiságát beveti.

- Na jó. - mondja Lando. Felveszi a halat, becsukja a szemét, és beleharap. Abban a pillanatban elkezd öklendezni, de végül legyűri. Na, ez témyleg megérdemel egy tapsot. Megtapsoljuk, Seb meg hoz neki egy pohár vizet.

- Még hogy nem olyan rossz! - méltatlankodik, miután leöblíti a hal maradékát.

- Tényleg bevetted? - csapok a vállára. Érti a viccet, és együtt nevetünk. Utána Seb, látva, hogy vége a műsornak, asztalhoz hív minket.

- Na, ha végeztetek a kötélhúzással, jöhettek enni, kész a reggeli! - mondja, és asztalhoz ülünk.

Sziasztok!

Elkészültem az újabb résszel! Itt a téli szünet, úgyhogy lehet, hogy gyakrabban fogok tudni részeket kirakni :)

Addig is köszönöm mindenkinek az olvasásokat, vote-okat, köszönöm, hogy annak ellenére velem tartotok, hogy kicsit ritkán jönnek részek!

andreahalaszne, örülök, hogy tetszett a 24. rész, köszi a vote-ot!

Ha addig nem lesz rész, Boldog Karácsonyt Mindenkinek! 🌲🎅