A Sárkányok Földje

30.

5 nappal a liftes csapda után, Sárkányföldön

Carlos Sainz

*************

A tisztásról követjük Sebet vissza a barlanghoz. Közben beborul az ég, és elkezd csöpögni az eső. A hangulatunk is hasonló, mindenki borús a csata után. Lando továbbra sem hajlandó két méternél messzebb eltávolodni tőlem. Apalalo is hasonlóan gondolkozik, Helios pedig Landót követi folyton, szóval úgy nézhetek ki, mint egy tyúkanyó.

Alex Seb mögött megy, és nagyon figyel, hogy egy méternél jobban ne maradjon le. Max Julunggullal van elfoglalva, Charles és Pierre a sor végén, utolsó előttiként jönnek a sárkányaikkal. Lewis zárja a sort.

Próbálom feldolgozni, mi történt. Nagyon durva, hogy centiken és pillanatokon múlt, hogy meghaljunk. És nem úgy, mint mondjuk egy baleset, amikor ez véletlen. Az Ördögök meg akartak ölni minket! De miért? Miért akar bárki megölni egy embert? Undorító!

Közben lassan visszaérünk a barlanghoz. Az eső már még jobban esik. Felmegyünk a lépcsőn, és követjük Sebet. Hátul, a barlang hátsó falánál van egy kandalló, előtte pedig egy bolyhos szőnyeg, egy kanapé és két fotel. A szőnyegen és a fotelekben pokrócok és párnák is vannak.

- Üljetek ott le! - mondja Seb.

Csendesen leülünk. Nem tudom, hány személyes eredetileg a kanapé, de mi mind a hatan ráfértünk. Kicsit szűkös a hely, de ez senkit sem zavar. Lewis tüzet gyújt a kandallóban. Jó hallgatni a lángok barátságos ropogását. Kintről a zuhogó eső hangja társul hozzá. Apalalo felugrik az ölembe, és egy barátságos zümmögés kíséretében hozzám bújik. Lewis leül az egyik fotelbe, Seb pedig megjelenik egy tálcával a kezében. Szétosztja a rajta lévő bögréket. Forró csoki! Landonak felcsillan a szeme. Közben Seb is leül, és csak nézzük a tüzet. Senki sem szól, csak élvezzük, hogy béke van. Még Charles is megnyugszik, békésen dől a karfának Pierre mellett. Lando elaludt, miközben Heliossal játszott, most egymás mellé kuporodva alszanak. Seb elveszi Lando kezéből a bögrét, mielőtt leejti.

Lenézek Apalalora, aki az ölemben szundikál. Végigsimítom a fején és a hátán végigfutó puha, sárga szőrt. Ő a karom köré csavarja a vörösesbarna pikkelyes farkát. Vajon milyen lehet majd, amikor felnő? Amikor már tudunk repülni is?

Ma megyünk haza. Ma kell eldöntenünk, hogy sárkánylovasok leszünk-e. Én már döntöttem.

Max Verstappen

*****************

Julunggul kíváncsian kukucskál a bögrémbe, amiben Seb forró csokit hozott. A sárkányom megszimatolja, és kérdőn néz rám. Elvigyorodok.

- De csak egy kicsit! - mondom. Julunggul óvatosan beledugja a nyelve hegyét a forró csokimba. Utána könyörgő bociszemekkel néz rám.

- Na jó, igyál még egy kicsit, de hagyjál nekem is! - figyelmeztetem. Végül a felét megissza, a maradékot meghagyja nekem. Miután végzett, átöleli a karomat, és elszundít.

Ő most már hozzám tartozik, jobban, mint a versenyzés. Ugyanúgy soha nem tudnám örökre itt hagyni.

Alex Albon

***********

Olyan jó itt lenni a többiekkel! És ide senki más nem jöhet. Még a netflixesek se. Viszont az a baj, hogy itt vannak az Ördögök. Itt újra csata lesz, előbb vagy utóbb. Ha elmegyek innen, soha többé nem kell szembenéznem velük.

Neptune a földön lévő pokróccal birkózik. Végül sikerül kigabalyodnia belőle, és diadalmasan felül a kupac tetejére. Tényleg hagyjam itt? Nem. Inkább kibírom a csatákat, de Neptune többet ér, mint az, hogy ne legyenek Ördögök.

Tarasque, Pierre égszínkék sárkánya leugrik a kanapéról, és játékosan lelöki Neptune-t a pokrócok tetejéről. A két sárkány birkózni kezd.

- Hajrá, Tarasque! - biztatja Pierre. Hé, ez így nem ér! Felkapok egy pokrócot, és Pierre-re dobom. Ő visszadobja, így lemaradok róla, ahogy Neptune legyőzi Tarasque-ot, és becsavarja egy pokrócba.

- Szép volt, Neptune! - vigyorgok rá, amikor kiszabadulok a pokróc alól.

- Legközelebb mi nyerünk, igaz, Tarasque? - mondja Pierre, és a sárkánya bólogat. Ezek szerint ők is döntöttek.

Tarasque vidáman bólogat, és egyezségképpen öszzecsapja Neptune-nal a farka végén lévő két lemezt.

Charles Leclerc

****************

Elállt az eső, és friss levegő áramlik a barlangba. Tharion, aki eddig az ölemben aludt, felébred, és ásít egyet. Utána leugrik, és elindul a barlang szája felé. Felállok, és én is követem.

A barlang előtti teraszról csodálatos a kilátás. Az ég kitisztult, és milliónyi vízcsepp szikrázik a füvön és a fák levelein. A friss levegőnek föld- és esőillata van. Tharion megpillant egy lepkét, az elsőt, aki előmerészkedett az eső után. Víg kergetőzésbe kezdenek. Tharion vad, de azért vigyáz, hogy a lepkének se essen baja.

Annyira aranyos! És megmentette az életemet a csatában. Azt hiszem, megérdemli, hogy adjak ennek a világnak még egy esélyt.

Sziasztok!

Elkészültem egy újabb résszel, remélem, tetszik!

Just-a-gurl08 köszönöm szépen a rengeteg vote-ot, fantasztikus vagy😍

Mindenki másnak is köszönöm az összes olvasást és listára jelölést, örülök, hogy tetszik a könyv!

Legyen szép tavaszi napotok!

Vadonjaro13