A hátsó verandán ültem. Hideg volt, de Will túl méretezett vagy is rám nagy, ruhái és a fenti vastag paplan megakadályozta a hideg érzetet. Egy gőzölgő bögre teával hallgatom a tavasz hangjait. Madár csicsergés, bogár zümmögés. Bármennyire is már Április felé húz az év, hideg van, de még kellemes. Will kertje a tengerre nézett. Az egyik nagyobb kültéri fotelje tökéletes volt arra ,hogy bekuckózzak ide. Egyedül, "csendben" gondolkodni.
Mikor Dream két napja megemlítette a nevem, a Dororo-t, lesokkoltam. Több okból is. Első nem gondoltam volna ,hogy nézett, bár nem is ismertem akkor, és két nappal ezelőtt se. Nem volt illetlen a kérdés, hisz én csak egy streamben elköszöntem, és utána eltűntem. Egy Twitter posztban még egyszer bocsánatot kértem, hogy nem volt tartalom egy pár hétig és mondtam ,hogy több stream, és videó nem is lesz. Töröltem, mindent. Semmi nyoma se maradt. 'De te tudod miért tetted?'- kérdeztem magamtól. Nem igazán. Rosszul éreztem magam, miután kiszívtam a nyakát a srácnak ,szóval csak féltem. De nem tarthat minden örökké.
-Tommy! Láttad Dorot? És a takarómat?- szűrődtek ki a hangok bentről.
-Azt hiszem kint van!- mondta Tom.
-Köszi!- hallottam ,hogy kopogtak- Megékezett Dream, beengeded?
-Ja.
Will hangja egyre közelebbről jutott el a fülemig. Már a tornác ajtóban állt. Ránéztem és elmosolyodtam. Ő is mosolygott. Odajött hozzám, megpuszilta a homlokom, majd leült a mellettem levő fotelbe. Ő is gyönyörködött az üde zöld tavaszi színben. Teljesen úgy éreztem ,most magam ,mintha friss házasok lennénk. Kint ülünk reggel 11.56-kor és csak élvezzük az életet.
-Te tolvaj!- nézett rám huncutul.
-Miért is?- szürcsöltem bele a teámba pimaszul.
-Tudod milyen rossz arra kelni, hogy valaki épp a takaródat ellopva megy ki a szobából?- nevet bele.
-Nem, milyen?-tettem le a kiürült bögrét. Válasza csak egy nagyobb mosoly volt.
-Ma szeretnél jönni velünk?-váltott témát.
-Hova?- döntöttem el jobbra a fejem.
-Ma Tubbonál nagy találkozó lesz, nem lesz otthon semelyik szülője, és megengedték. Dreamnek ma lesz a face-reavel-je, és lesz egy közös stream. De nem kell benne szerepelned ,csak hogy úgy szeretnél-e csatlakozni a társasághoz.
-Hm... ma be kell mennem a cukrászdába ügyet intézni, de után szívesen megyek.- mosolyogtam.
-Sziasztok!- köszönt egyszerre a két szőke, és letelepedett mellénk.
-Hogy vagytok?- kérdezte Clay.
-Én remekül!- vigyorodtam el.
-Szint úgy! -közölte William.
-Milyen az apartman?-kérdeztem rá ideiglenes lakhelyére.
-Egészen jó, van ott egy kutya ,egy Weimari vizsla. Ma reggel arra keltem ,hogy arcon nyalt, mert nem zártam be az ajtót. A tulajdonos meg nem mondta ,hogy a kutya ki tudja nyitni az ajtót.- mosolygott a saját hülyeségén.- Világos, és tágasnak mondható. Nekem bejön.
-Ennek örülök.- bólintottam rá.
~~~
-Megérkeztem Jackie!- kiáltottam el magam a cukrászdába lépve.
-Üdv főnök asszony!- jött ki csupa lisztesen és tésztásan.
-Jaj, de maszatos vagy!- mentem oda egy szalvétával.- Neked egy egész védőruha kéne , nem csak egy kötény!-mosolyogva töröltem le arcáról a maszatot.
CZYTASZ
Az ismert Ismeretlen (Wilbur ff) [Befejezett]
FanfictionAz emlékek ennyire gyorsan törlödnek? Két ismerős ilyen hamar ismeretlenné válnak egymás felé? Mintha kitörölték volna egymást agyukból? Tán a régi sérelmek , a rossz emlékek ily gyorsan távoznak tőlünk? A megoldás az lenne ha mindent a sorsra hagy...