Végre eljött a pillanat. VÉGE A TÖRTÉNETEK! <3
Picit hosszabbra nyúlt az egész mint gondoltam , ami csak is az én hibám. Pontosabban szétcsúsztam ,meg úgy gondoltam hamar végezni fogok. Sokat gondolkodtam ,hogy hogyan tudnám a történetet véghez vinni , mert a vége kész , csak maga a folyam rossz. Nem voltam képes annyit gondolkodni. Na meg akkor belefutottam abba ,hogy az iskola ,második él év ,év vége. Rengeteget tanultam. De számomra megérte , mert a kitűzött célt elértem. Más irányból pedig egyszerűen borzasztóan gyorsan elásnám magam ,majd még szív be is döfném magam , és nem azért mert annyira jó érzés élve eltemetve lenni, vagy mert öngyilkos hajlamaim lennének, hanem mert bűntudatom van. És most nem kell a "nem a te hibád , előfordul szöveg ,mert tényleg az én hibám. Egy részt 1 hónapig húztam. Szóval most nem kell ez a szöveg , mert tényleg nem igaz.
VISZOOOONT! Köszönöm azoknak ,akik elolvasták és értékelték is ,mind írásban ,mind csak egy vote-ban. Lehet mondani ezt a könyvet egy kisebb kudarcos írásnak, mert az előző könyvem sokkal jobban keltette fel az érdeklődést.
De köszönöm szépen a támogatást , azt hogy elolvastátok ,és hogy egyáltalán már ránéztetek erre az irományra. Mesés nyarat nektek ,élvezzétek ki és legyetek boldogok.
KAMU SEDANG MEMBACA
Az ismert Ismeretlen (Wilbur ff) [Befejezett]
Fiksi PenggemarAz emlékek ennyire gyorsan törlödnek? Két ismerős ilyen hamar ismeretlenné válnak egymás felé? Mintha kitörölték volna egymást agyukból? Tán a régi sérelmek , a rossz emlékek ily gyorsan távoznak tőlünk? A megoldás az lenne ha mindent a sorsra hagy...