Maybe, I'm just dreaming

🪰Fifty-six🪰

Furcsa zajra ébredtem..mint mikor leejtenek egy tálat a földre....
Fel emeltem fejem Jungkook mellkasáról és szét néztem a szobában..
A halvány kis lámpa még mindig világított mellettünk, csak azt a halk hangot furcsálltam...
Nem fogom megnézni hiszen nem szeretnék úgy járni mint azon az estén mikor a konyhában rám támadt egy lény

Mikor újra hallottam... Jungkook karját kezdtem el rángatni aki morogva de mégis felébredt
-mi van??-
-Te nem hallod?- kérdeztem de csak annyit kaptam rá hogy ,,nincs semmi biztos csak álmodok''

Már épp mondani akartam Jungkooknak hogy igaza  van de hirtelen fegyver hangját hallottuk
Olyan hangos volt hogy egy pillanatra teljesen leblokkoltam, de Jungkook helyettem is kapcsolt.
Hihetetlen sebességgel ugrott ki az ágyból majd fel véve egy melegítő nadrágot ki rohant
Én is felöltöztem és amilyen gyorsan csak tudtam le szaladtam a lépcsőn

Jungkook épp akkor kapta ki Eun kezéből a fegyvert mikor leértem
-EUN MI A FENÉT KÉPZELSZ?- ordított rá párom a kislányra aki nagyon sírt
-Jungkook hyung...van itt valaki...-
-Miről beszélsz?-  miután ezt megkérdezte Kook a többiek is le értek végre
-valaki be jött a szobába... nagyon megijedtem... ezért le jöttem ide mert tudtam hogy a fegyverrel meg védhetem magam- dadogta a kislány remegve ezért oda mentem hozzá és átöleltem őt..

-ki volt bent Eun szobájában?- nézett rá párom a többiekre de szerintem ők még fel sem ébredtek..
Rá néztem Jungkookra akin látszott hogy borzasztóan gondolkodik..de végül megszólalt

-Hol van Boyeong?-
-Boyeong meghalt Jungkook - mondta neki Yoongi mérgesen de ő csak elmosolyodott
-es hogy halt meg?-
-Jungkook miért érdekel ez? Eun csak álmodott arra nem gondolsz?-
-Azt kérdeztem hogy halt meg Boyeong?- a szemem Jungkook és Yoongi között cikázott..
Mintha történt volna köztük valami amiért most így beszélnek egymással

-A szülésbe halt bele ..- szólalt meg Moonbyul Jungkook pedig egyből újra töltötte fegyverét majd rám nézett
-Zárkózzatok be a szobába...-csak ennyit mondott és már ment is volna de én elkaptam karját
-Jungkook mi a fene folyik itt??-

-Boyeong elvérzett...de nem halt meg mert fertőzött volt... most épp a ház valamelyik részén készül átváltozni...és ha így van ..akkor nagyon veszélyes lehet, szóval most azonnal vigyél fel mindenkit a szobába és zárjátok be az ajtót...- sokkos állapotban bólintottam de azonnal be is könnyeztem
-Vigyázz magadra..- mikor látta hogy nagyon aggódok... közelebb lépett hozzám és egy hosszú forró csókot lehelt ajkaimra...
-menj Jimin- csak ennyit mondott és már ment is...

Anya el kapta a karom és úgy próbált fel rángatni az emeltre a Jungkookkal közös szobánkba ami úgy ahogy sikerült neki.
A pici baba szerencsére nem sírt hanem békésen aludt Moonbyul karjaiban

Mikor fel értünk egyből be zárkóztunk és felkapcsoltuk az összes zseblámpát hogy tényleg ne történhessen semmi baj...
Mivel Eun még mindig sírt oda mentem hozzá és le guggoltam elé.
-Eun... bántott téged az a valami?-
-Nem... én csak láttam..de nem akartam használni a fegyvert... most Jungkook hyung haragszik rám igaz?-
-Nem... dehogy csak megijedt...- simítottam hátra haját majd fel keltem és neki dőltem a falnak.

Remélem Jungkook jól van...
Mikor ez a gondolat át futott az agyamon valaki hirtelen kopogott az ajtón.
-Jimin én vagyok nyisd ki....- mikor meghallottam párom hangját egyből tettem amit kért és be engedtem őt Taehyunggal együtt.

-ugye hogy nincs bent senki?- kérdezte gúnyosan Yoongi mire Kook be csukta az ajtót...
-Akkor hol van Boyeong holtteste?- erre már nem kaptunk választ ezért inkább Jungkookra figyeltünk