Maybe, I'm just dreaming

🪰Forty-five🪰

Az autóban csend volt... mindaddig persze amíg Jungkook meg nem szólalt.
-Jimin...
-Bármit is akarsz nekem mondani.. tudd hogy nem érdekel-
-csak meg akartam kérdezni hogy mi van köztetek Yoongival - fel nevettem kérdésén majd rá néztem
-Hogy lehetsz ekkora seggfej?-
-Miert is vagyok az?-
-Azok után amiket tettél még meg mered ezt kérdezni?-
-Igen... hiszen már mondtam hogy amit tettem hiba volt...de szeretlek téged és tudni akarom hogy te is engem vagy tényleg ilyen gyorsan túl tetted magad rajtam-
-mekkora egy barom vagy - duzzogtam tovább es keresztbe fontam karom mellkasom előtt.
-Miert kell állandóan kerülni a kérdésem?-
-Nem is kerülöm a kérdésed - veszekedtem tovább és már láttam hogy Kook mondani akart volna valamit de valamelyik első kerék hirtelen defektes lett mi pedig bele sodródtunk egy árokba mire a kocsi fel  borult

Hallottam hogy sípol a fülem  és fájt mindenem, de sokáig nem tudtam ezen agyalni mert minden elsötétült..

_____________________

Egy sötét helységen ébredtem
A táskám nem volt nálam és Jungkookot sem láttam sehol.
Egy székhez voltam kötözve...és azt hiszem egy folyosón ülhettem..egy börtön folyosóin mert mindenhol cella rácsok voltak.
Rángatni kezdtem a kezem de meg is álltam mikor valaki a vállamra tette kezét.
-Úgy örülök hogy ébren vagy Jimin...-  mondta valaki a hátam mögül de egyből felismertem a hangját.
-Hanse...mit akarsz tőlem? És hol van Jungkook?-
-van nálad valami ami az enyém..-
-Miről beszélsz?-
-Egy boríték... szerinted feleslegesen próbáltalak titeket megölni?.. miért loptam el állandóan a hátizsákokat?...kell nekem az a levél és te el fogod árulni hol van-
-Nincs nálam semmilyen levél...- mondtam de hirtelen pofon vágott.

-Vagy ide adod...vagy ki nyitom az összes cellát...és itt halsz meg azzal a faszfejjel együtt - állt el előlem majd egy kis gomb megnyomásával fel kapcsolta a folyosó végén lévő lámpát így meg láttam Jungkookot ugyan így megkötözve de neki még a száját is le ragasztotta.

-Jungkook!- kiabáltam neki de eszméletlen volt.
-nem fog még felébredni nem kell kiabálnod- mondta Hanse nyugodtan majd közelebb hajolt hozzám
-Utoljára kérdezem ...hol...a... boríték?..-
-Tényleg nem tudom... esküszöm nincs nálam - kezdtem el sírni majd vártam mi lesz a reakciója.
-Jimin....vagy megmondod hol a levél... és szépen elengedlek...vagy hazudozol én pedig megöllek úgy hogy beadom neked egy lény vérét és te is átváltozol...te döntöd el-
Vett elő egy tűt amiben fekete színű anyag volt.
-Nem teheted ezt...-
-akkor add át nekem a borítékot! - kiáltotta majd le guggolt hozzám de újra csak megráztam a fejem.
Megígértem Yoonginak hogy nem adom oda senkinek... még ha az életembe is kerül...ki tudja mennyire fontos az a boríték
-Nincs... nálam -mihelyst kimondtam idegesen megfogta a kezem majd alkaromba szúrta bele a tűt

-remélem tudod hogy most megöletted saját ma.....- nem bírta befejezni a mondatot mert Jungkook egy szempillantás alatt ütötte le a férfit aki eközben megnyomott egy gombot így a cella ajtók kinyíltak.
-a kurva anyád- mérgelődött Kook majd gyorsan eldobta a tűt ami a karomban volt és ki oldozta kezeim.
-Sietnünk kell... gyerünk!- fogta meg kezem Jungkook majd futni kezdett mert egy csapat szörny jött ki a cellákból amik mind követni kezdtek minket.

-Merre megyünk?- kérdeztem futva majd rá néztem Jungkookra.
-Nem tudom de ki kell jutnunk innen minél hamarabb -

Jungkook pár perccel később egy létrát pillantott meg és mikor azt mondta másszak fel megráztam fejem
-nem megy -
-Mennünk kell-
-Ez túl magas, le fogok esni ..-kezdtem el pánikolni ezért Jungkook két keze közé fogta arcom
-Menni fog Jimin...csak mássz fel ...és ne nézz le...-
-Nem fogok leesni?-
-Nem engedem hogy leess...de mostmár menj- mondta mire már egy picit bátrabban kezdtem el egyre és egyre fentebb lépkedni.

Tudtam hogy Jungkook követ engem csakhogy izzadni kezdett a tenyerem és szédültem is ..de nem a magasságtól..
-Jungkook... olyan... rosszul vagyok...- mondtam majd neki dőltem az egyik létra foknak.
-Jimin... mássz tovább -
-Szédülök...-
-Jimin!!...Jimin kapaszkodj!- Kook mély hangja kezdett tompulni én pedig eközben annyira elgyengültem hogy már csak azt vettem észre hogy zuhanok...

(Jungkook szemszöge)

Fogaimat össze szorítva tartottam vékony kis testét  karjánál fogva de fogalmam sem volt hogyan mászok fel így.. hiszen egy kézzel elég nehéz a dolog

Le mászni pedig nem tudok mert akkor meg itt halunk meg mindketten.
-Jimin... ébredj már fel!!- kiabáltam de még mindig eszméletlen volt..
Hirtelen támadt egy ötletem ami amúgy baromi veszélyes volt..de csak így juthatunk fentebb.
Át karoltam a vasat karommal a másikkal pedig magamhoz húztam Jimint.
Óvatosan ki vettem övem nadrágomból és össze kötöttem kezem Jiminel.
Lehet eltörik a csuklója..de az begyógyul..

A tervem szerencsére bevált fel tudtam húzni magamat és Jimint is a felszínre.
A kis szőkét a hátára fektettem és pofozni kezdtem.
-Jimin ébredj fel kérlek!!- szólongattam és mikor csak pár perc elteltével ébredt fel hirtelen köhögni kezdett.
Ijedten szakítottam szét fehér pólóját és megláttam a karját amin az erek már feketék voltak...
-Nem....nem... téged nem veszíthetlek el...- kezdtem el pánikolni és úgy éreztem össze törik a szívem..
-Jungkook...- tette kezét Jimin arcomra majd elmosolyodott.
-Nem hagyom hogy meghalj...nem lehet így vége Jimin- kezdtem el könnyezni majd fel húztam őt a földről és a karomba vettem kis testét.
-Minden rendben lesz...ígérem-

Úgy két órán keresztül gyalogoltam de mikor már láttam hogy Jimin ajkai elsötétednek nagyon féltem.
Úgy gondoltam jobb lesz ha megnézem a mellkasát is hogy mennyire fertőződött el a méreg mikor is a belső zsebében megpillantottam egy borítékot.
Le tettem Minniet a földre majd egyből olvasni kezdtem a levelet.

Jungkook!

Ezt a levelet most azért írom mert csak te tudod megmenteni az embereket!
Ha az ellenszer más kezébe kerül olyan dolgokat készíthet belőle amire senki nem készült fel.
Azon az estén mikor az üveg eltört..nem gondoltam volna hogy ilyen hamar a felszínre jut a vírus.
Yoongit bíztam meg azzal hogy vigyázzon erre az üzenetre és hogy részben óvjon téged.
Fiam!.. már tudod mi az ellenszer ... hiszen mindvégig tudtad..
Az a növény az ... amelyikről még kiskorodban meséltem neked...menj el érte Busanba és készítsd el hogy ezzel meg tudd menteni a világot.
Szeretlek Jungkook ezt ne feledd!

Könnyezve hajtottam össze a levelet majd végig simítottam Jimin sötét arcán..
Ajkai már szürkék voltak... sápadt volt és izzadt
Ráadásul nagyon kapkodta a levegőt..
Ha meg akarom menteni akkor sietnem kell hiszen körülbelül egy órája maradt hátra
De legalább már tudom.. biztos vagyok abban mi az ellenszer..
-Tarts ki édesem...- kaptam fel őt újra karjaimba majd be tettem őt egy autóba és végül elindultam oda...ahol ez az egész elkezdődött..

Gyorsan állítottam le az autót Busan kutatócsoportja előtt.
Ott kellett hagynom Jimint hiszen már nem volt elég időm ahhoz hogy őt magammal vigyem.

Azt hiszem most ha ezt túlélem és megmentem Jimin életét... Vissza kísérem őt Gimhaebe..
Hiszen borzasztóan szeretem

Ha Yuju nem fenyegetett volna meg...akkor még most is együtt lennénk..