Maybe, I'm just dreaming

🪰Twenty🪰

Megpillantva a házat néztem Jungkookra aki hirtelen ijedt arcot vágott ezért oda akartam nézni de ő megfogta kezem és egy szempillantás alatt megcsókolt
Morgást hallottam magam mögül ezért elváltam tőle és hátra néztem..

Egy hasonló kutya volt a ház ajtajánál , igaz ez fekete volt és már ki látszott a bordája de mégis.. ugyan úgy vicsorított és morgott mint amelyik megölte szegény Jihát
-M-most..mit csi...- nem tudtam befejezni mert Jungkook újra az ajkaimra mart mire rájöttem csak el akarja terelni a figyelmem hogy ne féljek
Bár mondjuk bevált... Csak rá tudtam koncentrálni..a puha párnácskáira amik vadul tépték ajkaim..A csókok hangjára amik a fülemben csengtek és a kezére ami lassan arcomat simogatta
Mikor Jungkook nyelve hirtelen ár csúszott számba annyira elgyengültem a karjaiban hogy muszáj volt megtartani engem

Mikor pár perc után hirtelen el vált tőlem hátra nézett és mikor látta hogy a kutya egy picit messzebb jár megfogta kezem és be rohant a házba

Mikor az ajtó bezáródott mögöttünk körbe néztünk mert majdnem mindenki itt volt a nappaliban
-FOGYATÉKOS, SEMMIREKELLŐ, HÜLYE, EGOISTA, IDIÓTA,, BARMOK VAGYTOK..MI A FENE VAN VELETEK?- Moonbyul ideges hangját hallva kicsit össze húztam magam de Jungkookot nem igen zavartatta hogy a lila hajú kiakadt ránk
-Itt vagyunk.. élünk.. szóval higgadj már le.. és ne beszélj így Eun előtt..-
-Jungkook.. Moonbyulnak igaza van .. hülyék vagytok mit képzeltetek?- Yoongira néztem aki szintén elég ideges volt
-Mi volt olyan fontos mi?- le vettem táskám majd Eun elé guggoltam aki egy picit rémült volt
-Hoztam neked valamit..- ki vettem egy könyvet  a hátizsákból majd kezébe nyomtam azt
-E-ezért.. mentél vissza Jimin hyung?-
-Igen..-
-D-de hát..sok könyv van még fent..-
-Tudom..de azt mondtad ez a kedvenced és ilyen itt nincs..- mikor olvasni tanítottam azt mondta a ,,végig-végig szeretlek" a kedvenc könyve mert az anyukája mindig ezt olvasta fel neki

-Hyung ez...-
-Tudom... ezért hoztam el neked.. mostmár te is el tudod olvasni- mikor Eun hirtelen könnyes szemekkel az ölembe borult átöleltem őt és mikor elhúzódott a könyvet megfogva bele nézett szemembe
-Köszönöm...-
-semmiség Eunnie..de ezt Jungkooknak is köszönd meg..miatta vagyok most itt- a pici halvány mosollyal Kookra nézett majd szó szerint bele rohant az ölébe
-Köszönöm oppa amiért megmentetted Jimin hyungot..- Jungkook lassan fel emelte Eunt a karjaiba és elmosolyodott
-Semmiség pici..- mikor Eun már a két lábán állt megfogta Jungkook kezét és a kanapéra húzva őt elkezdte mutogatni neki a könyvet
Csak pár lap...és gondolom sok ember fejében megfordult már ...,, miért mentél vissza egy kis könyvért?"
Mert tudom hogy ennek a kislánynak sokat jelent, és boldog vagyok ahogy láthatom őt mosolyogni..

-Ez szép volt Jimin .. sajnálom hogy kiakadtam rád...- Moonbyul segített a táskával mire elmosolyodtam
-Semmi baj... élek és nem történt semmi..-
-És az a csók?.. hmm?- hirtelen rá néztem majd fülig pirultam mert a többiek is perverz mosolyra húzták ajkaikat
-A-az..csak.,.az csak azért volt mert...-
-El akartam terelni a figyelmét..itt volt egy  kutya .-Jungkookra néztem aki még mindig a könyvet lapozgatta Eunnal
De ő rám se nézett.. jólvan hogy csak el akarta terelni a figyelmem de mégis.. olyan édes volt az a csók

-De van köztetek valami nem?..csak mert érted.. már le is feküdtetek..-
-Jézusom Ryujin ezt ne Eun előtt!!- a kislány felénk fordult majd neki dőlt Jungkook mellkasának
-Aludtál együtt Jungkook Hyunggal?- a kérdés nekem szólt mire a többiek próbálták vissza tartani nevetésüket
-I-igen..de ez nem nagy szám.. én.. inkább be megyek a szobába- megfogtam a táskám majd 
fel vittem azt a Jungkookkal közös szobánkba és le vágtam az ágyra
-faszom... büdös vagyok..- halkan szitkozódva kerestem valamit a szekrénybe de persze hogy nem találtam ruhát.. most ezek össze cuccoltak és leléptek vagy csak idő közben szörnyekké változtak?  .. mindegy..a lényeg hogy nincs másik ruha amit fel tudnék venni