Maybe, I'm just dreaming

🪰 Thirty-one 🪰

A levegő forró volt, az érzéseim erősek és a testünk mozgása csak jobban biztossá tette bennem hogy odáig vagyok érte.

Olyan tüzes és vad volt ez a pár óra hogy szerintem soha nem fogom elfelejteni mit tett velem
Miután Jungkook is és én is átléptük a gyönyör kapuját le dőltünk a másik mellé és csendben pihegtünk addig amíg Kook el nem nevette magát
Kíváncsian fordultam felé és nem értettem mi olyan vicces
-Mi az?-
Tényleg nem értettem mi van de mikor megszólalt a vér is megfagyott bennem

-Szeretlek- a szemeim hirtelen bekönnyeztek és mikor megláttam azokat az apró könnycseppeket Kook arcán esküszöm rettegtem is de boldog is voltam

-T-tessék?..-
-Beléd szerettem... Pedig nem lett volna szabad.. nagyon nem de... mégis sikerült... ügyes vagyok igaz?- újra nevetett de mostmár rendesen sírt is
-Miért sírsz Jungkook?-
-Én...soha nem adhatom majd meg neked amit szeretnél...szeretlek...de nem kellene hogy ezt érezzem mert úgy sem lehetünk együtt.. elmegyek Busanba aztán tovább indulok..de téged nem vihetlek magammal..az túl veszélyes lenne-
-Mi?- Jungkook le törölte könnyeit majd fel ült és rám nézett
-én nem megyek a menedékre.. tovább megyek-
-De hiszen... miért? -
-Az.. mindegy..de akkor sem megyek...de neked el kell jutnod oda…- szavai hallatán szomorúság suhant át rajtam és nem értettem ezt az egészet

-Jólvan..menj...de aztán úgyis oda kell jönnöd bárhová is mész Busan után..-
-Jimin...én soha nem megyek oda..- megfagyott köztünk a levegő majd mikor legőrdült a szememből egy könnycsepp jött vele az idegesség is
-Jungkook...ezt nem gondoltad komolyan igaz?-
-Ezért nem akartam beléd szeretni... hiszen ha te eljutsz a szüleidhez soha többé nem látsz engem...- kezeimet arcom elé téve sírtam el magam majd egy mély levegő után fel vettem egy hosszú pólót és egy alsót majd Kook felé fordultam

-Annyira nem értelek... bármi is az amit akarsz csinálni...tedd meg...de aztán gyere Gimhaebe kérlek... könyörgöm Jungkook nekünk nem lehet ilyen rövid a kapcsolatunk... hiszen én is szeretlek... nagyon szeretlek..nem hagyhatsz magamra örökre..- már vörös ki sírt szemekkel néztem rá de őt ez meg sem hatotta
-Nem lehet édesem..-

Össze törve keltem fel majd egyenest az ajtóhoz mentem amit ki nyitottam majd ott hagytam őt egyedül és ahhoz az emberhez mentem aki talán jobban ismeri Jungkookot nálam..

-Naaa jó hosszú menet volt, tudod a fülem az már szarrá ment de ne is foglal...hé.... törpe mi a baj?- mikor Moonbyul észre vette hogy könnyes a szemem fel kelt a székről és egyből megölelt
-Gyere beszéljünk a szobában..- bólintva mentem utána majd mikor magunra zárta az ajtót kérte üljek le az ágyra
-mesélj...mit tett vagy mondott az a kupak fejű pasid?- szipogva néztem rá majd elmosolyodtam ahogy le törölte könnyeim
-Jungkook...elmegy ha én a szüleimhez találok.. egyedül hagy és nem jön a menedékre...soha..- Moonbyul lehajtotta fejét majd idegesen pásztázta a talajt
-Tudom törpe... sajnos tudom-
-Miért nem mondtad el?-
-Az a fasz nem engedte...és nem is akartam hogy tőlem tudd meg-
-De... hová megy? Mi olyan fontos?-
-Na látod..ezt az egyet nem tudom..-
-csak te tudtad?-
-Igen....akkor mondta mikor együtt voltál Taehyunggal-
-Moonbyul..-
-Igen?-
-Én.. biztos hogy meghalok egyedül..ha Jungkook nem lesz mellettem akkor semmi értelme az életemnek... nélküle nem fog menni-
-Ne mondj ilyet...nekem is a szívemhez nőtt a seggfej ,de ha nem lesz itt is képesek leszünk túlélni.. megoldjuk rendben?- bólintva dőltem rá vállára és hagytam hogy megnyugtasson egy kicsit

Pár perccel később mikor már nem sírtam elhúzódtam tőle és elmosolyodtam mert valami nagyon vicces és hülye fejet vágott
-mesélhetnél amúúúgy..mi történt ott köztetek miii?- meglökte vállam és a kérdésétől fülig pirultam
-hát...azt mondta szeret..-
-Tessék?-
-Én is szeretem ...-
-Ó Jézus Mária...-
-és hát... lefeküdtünk..-
-Behalok, élvezted miii?-
-Moonbyul..ami a ma este történt köztünk.. annyira tökéletes volt de aztán az a beszélgetés elrontott mindent-
-hát... igen.. most épp ott kéne feküdnöd mellette tök pucéran de helyette szomorkodsz..Jeon egy seggfej amiért ezt most mondta el neked-
-igen.. ő egy seggfej de nagyon szeretem..-
-Jajj te törpe... kérsz valami csokit?- bólogattam majd tekintetem a lányra vezettem aki el ugrált a táskájához és ki vett belőle egy tábla csokit
Le tört belőle egy darabot majd ide adta és magának is vett egy kicsit ki a csomagból

-Képzeld.. régen nekem is volt valakim..-
-És..-
-Mostmár miért nem vagyunk együtt?-
-igen..-
-Magamra hagyott..azt mondta neki ez nem megy-
-Miért?-
-Mert lány volt...-
-T-te...-
-Biszex vagyok..de nem titkoltam soha..na mindegy a lényeg az hogy ha mégis megtörténne majd az hogy vége lesz kettőtök között ennek az egésznek... nehéz lesz de kérlek.. próbáld majd elengedni mert en is majdnem bele estem abba a hibába hogy mindig vissza akartam őt kapni..de sosem ment..de mostmár újra jól érzem magam.. még mindig sajnálom hogy elhagyott de hát..ha nem akkor nem...de tudod..én mindig itt leszek neked- elérzékenyülve hallgattam végig szavait majd egy köszönöm után egy ölelésbe húztam őt

-Jimin...ha még itt van veled.. legyél vele.. tölts annyi időt vele amennyit csak tudsz mert ha már nem lesz veled bánni fogod hogy elpocsékoltál ennyi időt..ezt én tudom a legjobban..- miután elhúzódott tőlem a szájába vette a csokit és mosolyra húzta ajkait

-Naaa...menj már..- könnyezve bólintottam majd egy újabb ölelés után már rohantam is vissza a szobába
Jungkook az ágy végében ült.. fejét le hajtotta és komoly tekintettel kémlelte a szőnyeget
Lábait már újra a melegítő takarta de felső testén nem volt semmi

Miután meghallotta hogy becsuktam magam után az ajtót felém kapta a fejét de nem tudtam érzelmet le venni a tekintetéből
Bár mondjuk időm sem volt mert olyan sebességgel borultam a nyakában hogy hátra is dőltünk ez miatt az ágyra
-Jimin..-
-Sajnálom...ne haragudj amiért itt hagytalak egyedül..csak nem tudtam feldolgozni amit mondtál nekem.. sőt még mindig nem megy de  hidd el én vagyok a világ legboldogabb embere amiért itt vagy nekem...és ezt a kis időt arra fogom szánni hogy veled legyek...és majd ha végül vége lesz ennek akkor.. úgy fogok vissza gondolni erre a kapcsolatra mint egy gyönyörű álomra-
-Szeretlek Jimin.. és sajnálom amiért csalódtál bennem ..-
-Én is szeretlek Jungkook..de nem ...nem csalódtam benned...és csak .. szomorú vagyok..de hidd el... túl leszek ezen is-

Itt még aránylag boldog voltam...azt hittem ez után rendbe jön minden és hogy amit mondott hazugság volt...de később rájöttem mégsem..