Maybe, I'm just dreaming

🪰Forty-nine🪰

Miután ki szálltunk a kádból magunk köré csavartunk egy törölközőt és vissza mentünk a szobába de én nem öltöztem fel úgy ahogy voltam be bújtam a takaró alá.

Na ha most Jungkooknak nem esik le hogy mit szeretnék esküszöm kijelentem hogy hülye.
Mikor felém fordult látta hogy csak vigyorgok szerintem rá jött hogy teljesen meztelen vagyok.
-Park...- nevetve paskoltam meg a mellettem lévő helyet de ő csak keresztbe tette karjait.
-álmos vagyok - jelentette ki mire nagyra nyitottam szemeim.
Jungkook fel vett egy pólót és egy alsót majd se szó, se beszéd be feküdt mellém és le kapcsolta a kislámpát így teljes sötétség lett a szobában

-Jungkook...- szóltam neki halkan elég csalódott hangon de csak nyöszörgést kaptam.
Szomorúan el fordultam és magamban azon agyaltam tényleg fáradt vagy csak nem kíván már...
De hirtelen mozgolódást hallottam és kezeket éreztem meg fedetlen derekamon.
-Szerinted ki hagynám ezt a lehetőséget?-
-Seggfej..- Jungkook elnevette magát majd nyakamhoz hajolt és apró csókokat hintett bőrömre.

Ujjai hasamat simogatták én pedig nem győztem vissza tartani hangom amit anyáéknak nem lett volna érdemes meghallani.
Vissza fordultam hátamra és úgy élveztem Jungkook édes csókjait ami közben le kapta magáról pólóját és alsójától is gyorsan megszabadult.

Annyira jó volt már végre hozzá érni és kiengedni azt a sok rosszat magamból amit eddig át éltem.
Végre kikapcsoltam és csak Jungkookra és az ő vággyal teli csókjaira koncentráltam amikkel be lepte az egész testem.
Mikor már az ujjaival rendesen kitágított vissza hajolt hozzám és egy hosszú csók után oda illesztette magát hozzám.
-Mehet?- kérdezte halkan mire egy halk ,,igen" volt válaszom.

Elnyitott ajkakkal fogadtam Jungkook teljes méretét és mikor már bennem volt, hátra hajtottam fejem majd úgy élveztem ahogy mozogni kezd bennem.
Egyik kezemet számra téve próbáltam tompítani hangom mert egyszerűen már annyira hiányzott ez az egész.. annyira szükségem volt már Jungkookra hogy nem bírtam hang nélkül tűrni amit tesz velem.

Másik kezemmel pedig merevedésemre fogtam és mozgatni kezdtem rajta kezem még több élvezetért.
Lábaimat Jungkook dereka köré kulcsoltam és megpróbáltam még közelebb szorítani magamhoz.
Fel  könyökölve kezdtem el szívni Jungkook nyakát ő pedig ezt megérezve mély hangon felnyögött és erősebben lökte magát belém.

Fejemet vissza ejtettem a párnába és ezzel együtt fel is nyögtem hisztizve mert Jungkook kihúzódott belőlem majd oldalra fordított és be feküdt mögém.

Lábait enyémek közé tette és úgy nyomta vissza belém magát hogy esküszöm csillagokat láttam az élvezettől.
Annyira régen éreztem már ilyet...

Miközben egyenletes tempóban mozgott bennem előre nyúlt férfiasságomhoz és mozgatni kezdte kezét rajta ami nálam betette a kaput.
-Jhungkookh... énh.....-próbáltam kiejteni a szavakat ajkaimon de csak ennyire futotta bár szerintem Jungkook eléggé értette mert egyre gyorsabban kezdett el mozogni bennem.

Pár másodperccel később ajkaimhoz kapva élveztem Jungkook markába..
A gerincem ívbe feszült, a bőröm izzadt volt és egész testemben remegtem ahogy végig söpört rajtam az orgazmus.

Mikor Jungkook kihúzódott belőlem és nyakhajlatomba nyögött picit hangosabban tudtam hogy ő is átlépte a mennyország kapuit és velem együtt élvezett el.

-Szeretlek..- suttogta halkan mire felé fordultam és pihegve végig simítottam férfias arcán.
-én is szeretlek Jungkook - mondtam neki mire elmosolyodott és fel kelt,. gondolom hogy kezet mosson.
Nekem is jó lenne talán lezuhanyoznom mert eléggé leizzadtam...de semmi erőm sincs hozzá.
Na majd holnap reggel..

Vissza hajtottam a párnára fejem és vártam vissza Jungkookot csakhogy hirtelen zümmögést hallottam így rettentően megijedtem.
Felhúzva lábaim néztem körül a sötét szobában majd gyorsan fel kapcsoltam a kislámpát de újra meghallottam a hangot.

-Jungkook..!...- kiáltottam mire a fekete hajú egyből ijedten a szobában termett.
-Mi a baj?-
-Valami van a szobában-
-Tessék?-
-Maradj csendben - szóltam rá és szerencsémre újra lehetett hallani a hangot ezért Jungkook a fiókhoz sietett és elő vett egy zseblámpát

-Láttad hol van?-
-Szerintem a szekrényben -mondtam neki és gyorsan fel vettem magamra egy pólót.
Jungkook hirtelen nyitotta ki az említett dolgot és már készült hogy kinyírjon valamit de helyette csak felsóhajtott.

-Mi az?, Ott van?, Miért nem ölöd meg?- tettem fel neki egy csomó kérdést de ő csak hátra fordulva elmosolyodott.
-Ez egy ártalmatlan kis légy -
-Igen...egy légy.. öld meg!-
-Nem Jimin...ez nem fog bántani -
-de Jungkook nem tudni hogy mikor változik át... légyszi akkor vidd ki innen...nem tudok majd így aludni- néztem rá ártatlan boci szemekkel ő pedig ezt látva bólintott egyet és hirtelen lecsapta a kis rovart.

Be csukta a szekrény ajtót és vissza ment lekapcsolni minden villanyt majd be feküdt mellém és magához ölelt.
-Na mostmár tudsz aludni?-
-Azt hiszem igen...- mondtam már fél álomban és végül hagytam hogy Jungkook karjai közt nyomjon el az álom.

_______________

Másnap reggel arra keltem fel hogy Jungkook a karomat cirógatja ami be kell valljam..borzasztóan jól esett.
Kinyitottam szemem és mikor megláttam őt ahogy mosolyog rám a szívem őrülten verni kezdett..
-Jó reggelt..- suttogta halkan majd szorosabban átölelt
-Jó reggelt Jungkook..-
-hogy aludtál?-
-Túl jól....de éhes vagyok, jössz velem a konyhába?- kérdeztem de ő komoly tekintettel kémlelte arcom ami megijesztett.
-Jungkook minden rendben?-
-El kell ..mennem ..a városba.. arra gondoltam össze írhatnád hogy mire van szükséged -
-Várj... egyedül akarsz menni?-
-Mert szerinted tudnék itt bárkivel is menni?-
-Igen!.. velem...-
-Kizárt...azok után ami veled történt.... biztos hogy nem ...te szépen maradsz a csinos kis fenekeden és pihensz...nem teszlek  ki veszélynek...-
-De Jungkook tudok magamra....-
-Tudom, de nem engedem hogy velem gyere .. szóval írd össze szépen mi kell és pihenj...-
-Ezt nem mondod komolyan - akadtam ki és figyeltem ahogy Jungkook ki kel az ágyból majd fel vesz egy melegítő nadrágot és egy fekete pólót.
-Halál komolyan mondtam...de most gyere .. úgy tudom éhes vagy ..- szólt vissza poénosan de jelen pillanatban meg tudtam volna ütni.

Hogy mehet ki egyedül?...akkor is nehéz volt elengedni mikor a srácok még velünk voltak...nem még hogy most...

Akkor is vele megyek ..nem érdekel
Nem hagyom hogy baja essen...azt nem élném túl...