Maybe, I'm just dreaming

🪰Sixteen🪰

Néha úgy érzem jobb lenne kisétálni a sötétbe a legyek közé és öngyilkosnak lenni csak mindig ott van a fejemben az a bizonyos mondat
~Túl kell élned Jimin~

Lassan fogy az élelmünk és a vizünk ,nekem még gyógyszertárba is el kell jutnom , de így nem fog menni
Olyan egyedül érzem magam néha... talán Moonbyul tartja még bennem a lelket
Egy hónapja halt meg Jungkook, azóta lassan fel emészt a gyász és a fájdalom

-Keljetek fel, indulnunk kell!- Minho megrázta vállam ezért ki nyitottam szemeimet és fel keltem a földről
Elég büdös és koszos vagyok már mivel talán eddig csak egyszer szálltunk meg egy normális házban
Én még pihentem mert úgysem tudok sokat csinálni ebben az átkozott buszban
Lassan Sangjuba érünk ami azt jelenti nem kell sok és Busanban leszünk.. vagyis leszek

Le hunyva szemeim újra álomba sírtam magam de sajnos nem volt valami szép álmom

~Gyere Jimin.. mindjárt oda érünk - mondta Jungkook majd húzni kezdte kezem
-de hová is megyünk?-
-Hát Busanba, tudod a szüleidhez-
-De akkor miért megyünk be ebbe a házba?- a Fekete hajú egy kis faházba vezetett majd be zárta az ajtót
-így majd hamarabb láthatod őket- Jungkook elő vett egy gyufát amit meggyújtott és le dobta a földre azt
-Mit csinálsz?, Jungkook ne!- rángatni kezdtem a karját mert a tűz egyre jobban elterjedt
Torkom szakadtából sírtam és kapálóztam majd már csak Kook égő testét láttam a földön~

-JUNGKOOK!- ordítottam, és már fel is ültem
Majd mikor realizáltam hogy csak rémálmom volt szét néztem
A buszban mindenki engem nézett mire lehajottam fejem ,de Moonbyul mellém szaladva átölelte remegő testem
-Annyira hiányzik..-
-Tudom drágám..nekem is..-
-Sajnálom.. ezt az... egészet-
-Semmi baj..itt mindenki megérti a fájdalmad..,nem kell magadban tartanod- bólintottam és halkan elmotyogtam egy
,, köszönöm"-öt.

Eddig itt volt nekem Jungkook de most.. úgy érzem teljesen magányos lettem
-Jólvan srácok, keresnünk kell egy házat és ott megszállni.. de sajnos van egy rosszhírem- Jackson megdörzsölte homlokát de folytatta
-Elfogyott az ételünk- mindenki szidni kezdte azt a fehér pólós embert ott fent az égen majd voltak akik meg is szólaltak
-Sangjuba biztos van áruház-
-Persze, csak veszélyes ez az egész védőfelszerelés nélkül..- igen sajnos még mindig nem találtunk boltot ahol szerezhetnénk cuccot

Hanse nem került elő, el lopta a cuccainkat majd pedig el ment valahová.. de mondjuk annak örülök hogy mostmár nem kell őt látnom
Mikor a busz lassan megállt ,hátamra vettem a táskámat és ki léptem a tűző napra
Kurva nagy szerencse hogy nyár van, bár kérdés mi lesz majd velünk télen

-Elég lesz egy kis ház, ott kell meghúznunk magunkat aztán el kell jutnunk pár üzletbe- mondta Jackson majd elindult előre
-De hogy fogjuk ki űzni a legyeket a házból ha nincsenek lámpáink?-Kérdeztem de amint meghallottam a választ megálltam és éreztem szorítani a mellkasom
-Tűzzel..- Jackson hirtelen felém fordult és bocsánatkérően rám nézett
-B-bocs..Jimin én nem úgy gondoltam csak..-
-Nem..semmi baj..-
-Van nálam még egy zseblámpa- Yoongi szavaira bólintottam és tovább indultam

Hirtelen valaki rá ugrott a hátamra de hogy le ne essen elkaptam lábait
-Jólvan öcsi, ha eljutunk egy boltba keresek hajfestéket te pedig befested a hajam-
-Moonbyul... itt a világvége minek kell ez?-
-Attól még hogy itt a világvége baszki jól akarok kinézni- elnevettem magam és tovább cipeltem őt
Sokkal jobb kapcsolatot ápolunk egymással mint mikor először találkoztunk

-Kész van már a dalod?-
-Igen..teljesen-
-El énekelhetnéd majd nekem-
-Meghallgatnád?-
-Persze, hiszen tehetséges vagy, és a dalszövege már csodálatos volt, kíváncsi vagyok mit hoztál ki belőle- elmosolyodtam majd mikor Moonbyul lepattant a hátamról plusz a hátizsákomról át ölelte vállam

-Jólvan ez a ház jó lesz- Jackson meg állt, majd elkérte Yoongitól a zseblámpát-
-Menni fog egyedül?- kérdezte Minho mire a barna hajú bólintott
Jackson már épp indult volna csakhogy valaki elsütött egy fegyvert
-Mi a fasz volt ez?- kérdeztem Moonbyultól de ő csak elő vette fegyverét és körbe kezdett el leskelődni

Pár másodperccel később fekete ruhás alakok futottak ki a házakból és fegyvert fogtak ránk
Négyen voltak ,fekete katonai nadrágot viseltek, tele fegyverrel , felsőtestüket egy igen passzos hosszú ujjú fekete póló takarta, hátukon terepmintás hátizsák volt, arcukat pedig fekete sí maszk takarta ami csak a szemüket mutatta meg
-Bármitek van adjátok ide .Most!!- az egyiknek igen mély hangja volt ,de nem akartam ellenkezni így lassan leguggoltam és elkezdtem ki pakolni a cuccaimat..sok nem volt  csak a Jungkooktól kapott pulcsi, a füzetem amiben a dalom volt, fogkefe, és egy üveg víz

A férfinek csak a víz kellett szóval, fel keltem és vissza vettem a táskámba a többit
A többiek is oda adták a cuccokat, Moonbyul el tette a fegyverét mert rá szóltak hogy megölik ha nem teszi meg
-Jólvan, most befelé a házba- mondta az egyik de Jackson megszólalt
-Nincs rajtunk védő felszerelés és ..-
-AZT MONDTAM HOGY A HÁZBA! GYERÜNK- remegve indultam el lassan, mire az egyik férfi a karomra fogott és lökdösni kezdett hogy haladjak
Kurvára féltem mert lehet bármelyik percben kinyírhatnak

Bent furcsa módon nem volt légy..mintha már át nézte volna ezt a házat valaki
Meg álltunk bent ,mire a négy férfi egymás mellé állt fel emelte fegyverét és azt hittem le fognak lőni, ezért össze szorítottam a szemem és vártam a golyót de csak nevetést hallottam
-Jézusom, látnotok kéne az arcotokat- az egyik maszkos férfi már a térdét csapkodta majd le vette maszkját
-Olyan viccesek vagytok így , bocs az előbbiért de el akartuk játszani ezt az egész,,kinyírlak titeket" dolgot- a mély hangú fiú még mindig nevetett de én meg sem mertem szólalni
-Mi a fasz ez?- kérdezte Yoongi erre pedig a barna hajú csak elmosolyodott és kezet nyújtott neki
-Oh.. igen, Kim Taehyung vagyok, nagyon örülök- mikor kezet ráztam vele próbáltam felfogni ezt az egészet mert az előbb még azt hittem ki akarnak nyírni

Lassan a második férfi is le vette maszkját, neki szőke haja volt ,de igen férfias kinézete
-Kim Namjoon, nagyon örülök- meghajolt és rá nézett a mellette állóra aki szintén le vette a maszkját
-Byun BaekHyun vagyok - ő mindenkivel kezet rázott majd jött a negyedik férfi is aki miután lassan filmekben illően levette maszkját úgy éreztem ketté nyílik a talaj a lábam alatt

Elnyitva ajkaim gördült le egy könnycsepp az arcomról és piszkosul mérges voltam
Nem is gondolkodtam,csak kimentem az ajtón amit jó erősen be csaptam magam után és torkom szakadtából sírni kezdtem
Térdre esve zokogtam és ki adtam magamból minden fájdalmat

Ő meghalt... elkönyveltem magamban, már megtettem erre...erre felbukkan ráadásul még meg is hülyít
Össze kaparva magam a földről siettem be a házba majd mikor megláttam Jungkookot veszekedni a többiekkel ki akartam adni minden fájdalmam így elé sétáltam és vörös könnyes szemekkel adtam neki egy gyönyörű jobbost

Persze nem hatotta meg nagyon a dolog ,mert pár másodperc múlva olyan vadul tapadt rá az ajkaimra hogy majdnem hátra estem
Annyira de annyira odáig vagyok érte..és ez már biztos
Attól még hogy világvége van úgy érzem én vagyok a világ egyik legboldogabb embere, olyan csodálatos érzés ez az egész
Vissza kaptam őt, fogalmam sincs hogyan sikerült de itt van és mostmár biztos hogy ha ő hal meg akkor én is megyek utána

Lassan elválva párnácskáitól húztam apró mosolyra számat és bele néztem szemeibe
-Te élsz..-
-Igen törpe.. és mostantól nem hagylak magadra-

Esküszöm úgy érzem képtelen vagyok őt elengedni...