Maybe, I'm just dreaming

🪰Twelve🪰

(Jimin szemszöge)

Lehetetlen...
Ez az egy szó lebegett előttem
Az a fos kijött a napra, és megölte Jonghot
Meghalt... és még eltemetni sem tudjuk

Jungkook teljesen maga alatt van úgy ahogy persze mindenki
De én tudom a vörös megmentett engem..
Az az izé a semmiből bukkant elő,ott állt a napon és meg akart támadni de Jongho elém állt így őt szúrta meg de még volt benne annyi hogy megölje azt a lényt
A vezetést Minho vette át így tovább tudtunk haladni,
Sötétedésnél megálltunk mert ilyenkor már bármikor neki mehet a busz ilyen nagy dögnek
Mivel a busz eleje teljesen zárt és még a szellőző nyílásokat is betömtük nem tud bejönni egy kis légy sem
Mindenki lecuccolt a földre hogy végre pihenjünk és megvacsorázzunk mivel már reggel óta nem ettünk semmit

Jungkook egész idő alatt csendben volt ,nem szólt egy szót sem
Én átvettem a pólóm a Jungkooktól kapott pulcsira mert Jongho vére beterítette a fehér anyagot
Nem tudom hogy Kook most haragszik e rám, de nem hiszem mivel miután elmondtam neki mi történt csak rá bólintott nem veszekedett

Felkapcsolva a buszba szerelt lámpákat ültünk le egymás mellé és kezdtük el eszegetni az ételt amit Jiha osztott ki nekünk
-Figyeljetek srácok.. meg kéne beszélnünk a történteket..-Minho folytatta volna de Jungkook közbe szólt
-Itt kurvára nem kell megbeszélni semmit érted? Jongho meghalt ,mert megvédte Jimint, azért halt meg mert megmentett valakit..Nincs mit megbeszélni ezen- mindenki csendben ülve hallgatta végig Jungkook szavait mert tudtuk igaza van

-Ezzel mindenki tisztában van ..de azt is meg kéne beszélni miért történt ez...- Moonbyul szavaira néhányan rábólintottak mire megszólalt Yoongi is
-Nem szabadott volna kijönnie a napra..-
-Mostmár nem tudjuk mire képesek eddig még megtapasztaltuk de ez új volt..- mondta utána Ryujin is

Majd hirtelen Jungkook szólalt meg
-Fejlődnek...Ezek emberek.. úgy kezdték hogy nem bírták a fényt...de mostmár ennyi idő után mutánsok jöhetnek létre..a végén már lehet a legyeket a fény fogja vonzani -
-A normál életünkben ez volt természetes..- Jiha hozzátéve szavait adott igazat Jungkooknak aki újra beszélni kezdett
-új védőfelszerelés kell..olyan ami teljesen megvéd minket.-

Itt pár percig gondolkoztunk mire eszembe jutott valami
-Mi lenne ha.. sí maszkot vennénk fel? Maradna az orrot és szemet takaró szemüveg,ezek talán jobban és biztosabbak-
-Egy zseni vagy Jimin..- Jungkook szavaira mosolyra húzódtak ajkaim és tovább hallgattam a beszélgetést

-De hol szerzünk ennyi símaszkot? -Kérdezte Jackson
-Sport boltban nagyokos-
-Oh igaz..-
-Akkor holnap napnyugta után elindulunk aztán reméljük hogy semmi baj nélkül Chungjuba érünk- bólogattam Yoongi szavaira majd mikor már mindenki felkelt és megpróbált aludni úgy gondoltam én még egy kicsit nézegetem a csillagokat
Egy nagy puszta közepén vagyunk, talán ha van kint egy két légy így jól lehet látni az égboltot

Előre ültem majd fejemet az ablaknak támasztva kémlelni kezdtem a sötét égboltot
Olyan jó lenne újra normális életet élni..

-Te mit csinálsz? Aludnod kéne- hátra nézve vettem észre Jungkookot aki lassan lehuppant mellém
-Úgy gondoltam még nézem egy picit a csillagokat-
-Szuper ötlet- közelebb csúszott hozzám így ő is látta az eget
-Min gondolkozol?-
-Sokmindenen- válaszoltam halkan és Kook felé fordítottam fejem
-Mondj egyet-

-Csak ,eltűnődtem azon milyen lenne normális életet élni..kifeküdni a fűbe és onnan nézni a csillagokat..vagy tábortűzet rakni és énekelni..vagy...-
-Vagy?-
-Vagy esőben csókolózni..- hát igen, mindenkinek vannak vágyai
-Ez hogy jött?- nem láttam Jungkook arcán semmilyen reakciót,csak kíváncsi volt
-Mindig is ki akartam próbálni...csak úgy.. beugrott de inkább felejtsd el-  próbáltam elhesegetni kezeimmel amit mondtam és inkább vissza néztem az égboltra
Jungkook az én székemre könyökölt és irdatlan közel hajolt arcomhoz

-Én örökre reménykedni fogok hogy kipróbálhassuk...majd egyszer- elnyitottam ajkaim és Jungkook felé fordítottam fejem
-Miért beszélsz többes számba?-
-Mert veled szeretném ezt kipróbálni- Jungkook puha ujjai arcomra simítottak, majd elsöpörték kósza tincsem szememből

-Olyan gyönyörű vagy Jimin- a melegség szét áradt az egész testemben, a szívem vadul kalapált és a pillangók repkedni kezdtek a hasamban
Jungkook szavai elolvasztották bennem a fájdalmat,... egyszer sem gondoltam rá hogy ezt nem szabadna..mert én is annyira akartam mint ő..
Lassan benyálaztam ajkaim mire Jungkook szemei oda tévedtek és egyre csak közelebb simult hozzám
A holdfény rá világított mindkettőnkre, Jungkook ajkai fénylettek és csak az járt a fejemben mennyire jó lenne megízlelni azokat a gyönyörű ajkakat

Kezeim nyakába vezettem és már teljesen ellepett a rózsaszín köd mikor is Kook úgy gondolta végre össze érinti ajkainkat

Lehunytam szemeimet és teljesen elolvadtam a karjaiban, egyszerűen elképesztő érzés volt
Nyelve végig simított alsó ajkamon így elnyitottam szám
Kezem hosszú hajába tévedtek, ő pedig combomat markolgatta
-Jiminh..-próbáltam leállni de nem ment.. többet akartam, lassan át ültem ölébe így kezei fenekemre tévedtek és bele is markoltak ami szintén kurva izgató volt

Hirtelen mozgást hallottam a busz hátuljából így elváltam Jungkooktól és pirulva vissza ültem a székemre
Istenkém, mit tettem..

Nem mertem ránézni, de ő sem tett semmit.. felkelt majd hátra ment és lefeküdt egy hálózsákra mintha mi sem történt volna
Mekkora egy szégyentelen ember vagyok istenem..de annyira akartam...
Jobb lesz ha kipihenem magam,majd meglátjuk mi lesz holnap..

__________________

A nap fényére keltem fel ami majd' kibaszta a szemem..
Megdörzsölve szemem keltem volna fel de hirtelen be estem két ülés közé egyenesen a földre mire csak hangos nevetést hallottam
-Picsába..- amúgy kurvára nem tudom hogy kerültem fel az ülésekre mivel tudtommal a földön aludtam el
-Jó reggelt Jimin, bocs ezért csak tudod Jungkook azt mondta este eléggé fel voltál dúlva így hagytunk egy kicsit még aludni, csakhogy nem akartunk át ugani rajtad így Kook fel tette ide, nem gondoltuk hogy leesel de egész vicces volt- Ryujin hadarva mondandóját nevetett fel és segített felkelni a földről

-Oh.. értem..- megigazítottam hajam majd fel nézve megláttam a többieket akik már mind ébren voltak
Elől Yoongi, Minho és Jungkook beszélgettek mire a fekete hajú hirtelen hátra nézett rám így három másodpercre össze akadt a tekintetünk
Az ajkaim bizseregni kezdtek a hasamban lévő pillangók pedig felébredtek
El kaptam róla szemem és inkább fel vettem egy pulcsit mert nagyon hideg volt

-Hol vagyunk?- mentem előre majd kérdeztem meg Minhot
-Már lassan beérünk Chungjuba ott keresünk felszerelést aztán tovább megyünk-
-Veletek megye...- mondtam volna de Jungkook idegesen közbe szólt
-Szó sem lehet róla! Nem jöhetsz velünk ne is álmodozz- ,,o"-t formáltam ajkaimmal és szomorúan bólintottam
Azt akarom hogy lássák számíthatnak rám de így képtelen vagyok bebizonyítani
Már épp a városba értünk volna mikor is a busz befékezett így Jungkookra estem de mikor megláttam mi van az úton azonnal ledermedtem..