🪰Twenty-nine🪰

397 36 0
                                    


~Van itt valaki?~

Ezt kiabáltuk egyfolytában... A hangszálaim már kezdték felmondani a szolgálatot de kitartottam
Majdnem egy órán keresztül bolyongtunk a városban azon a környéken ahol hallottuk a sípszót

Hirtelen megint meghallottuk az említett dolgot és mikor Jungkook kérte azonnal maradjunk csendben mi úgy is tettünk
-Itt lesz valahol- Kook lassan elindult majd néhány ordítás után újra sípszót hallottunk egyenesen az előttünk lévő óriási épületből

-Gyerünk!- Jungkook utasítására elindultunk majd mikor a hatalmas hozott lámpával ki világítottuk az épületet úgy néz ki biztonságos lett a hely

-Melyik emeletről jött a hang?-
-Ez nem lakóház hanem egy óriási cég...- Jungkook be nyitott egy szobába ahol sok sok papír és asztal volt
Igaza van ez nem is lakóház

-Gyerünk menjünk tovább..- Jungkook elindult majd ordibálni kezdett hogy 1... Ide is csalja a lényeket és hogy 2 megtalálja a túlélőt/túlélőket

Mikor sípolást hallottunk fentről egyből siettünk is a lépcsőhöz csakhogy azt sok sok lény állta el
-A kurva életbe- ijedten néztem páromra aki fegyverét betöltve elkezdte lövöldözni azokat az undorító fekete szarságokat
Namjoon is becsatlakozott majd mikor látta hogy én is tenni akarok valamit a kezembe nyomott egy fegyvert.
Csakhogy még sosem használtam ilyet..

-Csak húzd meg a ravaszt és tartsd meg különben vissza üt...- bólintva fogtam meg a veszélyes eszközt majd megpróbáltam lőni de nagyon nem ment
Jungkookék már lassan ki nyírták az összes lényt mire én lőttem egyet de az majdnem orrba vágott
-Jólvan gyerünk..!- Jungkook ki kapta kezemből idegesen a fegyvert majd fel ment a lépcsőn és mikor meglátta hogy egy férfi integet neki azonnal oda ment

Mikor mi is oda értünk megláttuk hogy a folyosó másik végén újabb lények jönnek fel egyből be csuktuk az ajtót majd be is zártuk azt
Mikor már lassan rendeztük a légzésünket fel keltünk és hirtelen szembe találtuk magunkat egy férfival meglepődtünk mert mosolygott
-Annyira örülünk maguknak a nevem Jo Insung-
-Van még itt valaki?- ez engem is érdekelt hiszen többes számba beszélt
-a feleségem..a másik szobában elbújt..- a férfi mosolyogva szaladt az ajtóhoz majd mikor négyet kopogott az ki nyílt és ki lépett rajta egy nő de arra nem számítottunk amit láttunk..
-Fenébe..- Jungkook idegesen nézett Namra aki elhúzta száját
-ő a feleségem Park Boyeong..- a terhes nő lassan meghajolt amit viszonoztunk
-Jungkook vagyok... ő itt Jimin ő pedig Namjoon.. hallottuk a sípszót-
-Köszönjük hogy értünk jöttek.. önök katonák? -
-Nem ..de van egy csapatunk és egy kisbuszunk a közelben... Gimhaeba tartunk-
-önökkel mehetnénk? Kérem... már vagy öt hónapja itt vagyunk és már nem tudunk mit enni ...a babának és a feleségemnek pedig szüksége van ételre- Jungkook rám nézett mert tudta egy terhes nővel nehéz lesz az út.. hiszen mindenre jobban kell majd vigyázni

De nem hagyhatjuk itt őket.. hiszen túlélők..
Mikor Jungkook látta az arcom felsóhajtott majd vissza nézett a férfira
-Persze... jöjjenek csak...- a nő olyan boldog volt hogy már majdnem elsírta magát majd bele vetődőtt férje karjaiba
-De kérem.. maradjanak mindig a napon és ha látnak lényt azonnal szóljanak..- Jungkook szavaira mind ketten bólintottak és össze szedték a szükséges dolgaikat

-Insung... megkérdezhetem... önök ölték meg a víztározónál a lényeket?-
-Ha mi tettük volna talán mi is oda kerültünk volna..egy lényt sem öltünk még meg . nincs nálunk fegyver- Jungkook sejtelmesen bólintott majd rám nézve halványan elmosolyodott
-Rendben vagy?- olyan édes volt , és ráadásul nagyon jól esett ez a kérdés
-Persze..semmi bajom miért?-
-Túl csendes vagy- elmosolyodtam rajta majd megráztam fejem
-Tudod.. koncentrálni kell ..-
-aha... persze- beharaptam ajkaim majd vártam hogy végre elinduljunk
Az ajtó kinyitódása után egyből ölni kezdték Jungkookék a lényeket amik hangosan morogva estek össze a földön

Maybe, I'm just dreamingDove le storie prendono vita. Scoprilo ora