Lépteket hallottam a lépcső felől ezért oda pillantottam ahol először Moonbyult láttam meg teljesen felszerelkezve
Haja fel volt kötve , fekete nadrágjában kapásból két fegyvert láttam, felső testét pedig egy vastag szürke pulóver takarta.
Mikor le ért oda huppant mellém majd megbökte vállam
-Mizu törpe... hogy vagy? Írtál még dalt?- elmosolyodtam kérdésein majd nemlegesen megráztam fejem.
-Jól vagyok és sajnos nem... pedig most lett volna rá időm -
-van hozzá tehetséged... úgyhogy hajrá - csapott rá combomra majd fel kelt és elsétált a konyhába.
-Mihez van tehetséged?- kérdezte Jungkook majd úgy mint Moonbyul le ült mellém-A dal íráshoz... rég nem írtam már -
-A menedéken lesz időd...csak jussunk el odáig - Jungkook szavaira bólintottam és megigazítottam egy hajtincsét
-Hozol nekem csokit?- kérdeztem mire elmosolyodott és bólogatott közben.
-Persze... még valamit őfelsége?-
-Gumicukrot Eunnak...- párom elmotyogott egy
,,oké"-t és végül felém hajolva megcsókolt mert jöttek a többiek is.-Háromra vissza érünk...- kezdett bele Yoongi majd el tett valamit a táskájába
-Kettőre inkább...megint rossz idő lesz... talán még eső is jöhet -mondta Tae mire Jungkook fel kelt és megszólalt
-Akkor induljunk...- nézett a többiekre mire fel keltem és egyből meg öleltem őt
-Jungkook...mi a kedvenc ételed?- kérdeztem miközben szorosan öleltem őt és közben éreztem hogy nevet-Mindent megeszek... úgyhogy ha nagyon főzni akarsz... bármi jó -
-Biztos?-
-Persze Jiminie...- nagyon aranyos volt és mikor elhúzódott tőlem újra megcsókolt..Köhögést hallottunk pár perc múlva ezért el váltunk egymástól és rá néztünk az elég dühös édesanyámra.
-A többiek már el mentek -mondta anya párom pedig ez hallatán vissza nézett rám és el húzta száját
-Na akkor... jobb ha megyek- mondta viccesen és miután egy apró puszit nyomott az orromra már itt is hagyott..Remélem vigyáz magára és nem lesz semmi baja...
-Anya... segítesz?.. főzünk valamit?- kérdeztem mire egyből ki virult arca és bólogatott miszerint örül az ötletnek...Így telt a napunk... anyával főztem majd beszélgettünk egy kicsit mikor is kettő óra fele nyílt az ajtó a többiek pedig nyugodtan lépkedtek vissza a házba... csakhogy egy valaki hiányzott amire rá is kérdeztem
-Hol van Jungkook?- ijedtem meg majd fel keltem a kanapéról
-Azt mondta pár perc és jön csak még el intéz valamit - mondta Moonbyul majd a kezembe nyomott egy kisebb táskát
-Tudom hogy már nem volt időd ruhát keresni Eunnak és SooYunnak... ezért vidd fel nekik- folytatta én pedig mosolyogva bólintottam...Bár mondjuk... még mindig furcsálltam azt hogy Jungkook nincs itt...
Lassan nyitottam be a szobába mert tudtam hogy a pici SooYun még alszik...
A földön Eunt láttam meg...és persze Beomgyut mert épp társasoztak és úgy láttam nagyon jól mulatnak.
-Jimin hyung - szaladt felém Eun én pedig egyből megöleltem a pici lányt..
-Hoztam neked valamit Eun- ültem le a földre majd ki vettem a kis táskából a rózsaszín pulcsit amit egyből fel is vett magára-Köszönöm Jimin hyung - ölelt meg újra én pedig ezt kihasználva csikizni kezdtem őt
Pár perccel később már a lépcsőn lépkedtem le és mikor láttam hogy párom még mindig nem ért vissza csalódottan ültem le a kanapéra-Naa Chim...ne aggódj... hamar vissza ér -ült le mellém Tae majd aranyosan próbált nyugtatni
-De mi lesz ha előbb ér ide a vihar?-
-Ne is gondolj ilyenre... tudod milyen Jungkook... bíznod kell benne...-
-Igazad van csak... mégis olyan sok rossz dolog van kint .. bármikor baja eshet-
-Jimin... nyugodj meg...gyere nézd meg mit hoztunk....jó pár holmit össze szedtem - húzott fel a kanapéról és szépen el terelte a figyelmem mert egyből mentem is a konyhábaEgy óra telhetett el azóta mióta a többiek vissza értek...és most mondanám hogy Taehyung szavai megnyugtattak...de ez nem így van....
Ideges voltam és féltem mi lehet Jungkookkal....De mikor ki nyitódott az ajtó amit egyfolytában néztem az összes félelmem elszállt...
Párom nyugisan lépkedett be a nappaliba majd le tette táskáját és mosolyogva le ült mellém
-Szia...-
-Seggfej.... tudod mennyit aggódtam?- kezdtem el vele veszekedni de látszott rajta hogy nem akadt ki annyira mint én
-Jimin... tudod hogy tudok vigyázni magamra -
-Nem kell a sablon szöveged- fontam keresztbe karjaimat mire párom közelebb ült hozzám majd a fülemhez hajolt és halkan bele suttogott..
-Sajnálom....nem akartam elmondani de mivel mérges vagy muszáj lesz... azért maradtam mert elmentem keresni neked valami ajándékot -
-Nekem?-
-Igen Minnie...-szégyenlősen rá emeltem szemeim de egyből le néztem kezeimre
-sajnálom...ezt is elrontottam - mondtam halkan de ő fogta magát és egy hosszú aranyos puszit nyomott arcomra és végül el hajolt tőlem
-Moonbyul megmutatnád Jiminnek a ruhákat amit neki találtál?- kiáltotta, mire a lány egyből a nappaliban termett pár ruha darabbal a kezében
-Hát persze...gyere törpe - fogta meg kezem és fel ráncigált a szobába... fogalmam sem volt mire fel ez az egész... meg amúgy is .. most nem Jungkookkal kéne lennem?...Miközben ilyesféle hülyeségeken gondolkodtam rá jöttem hogy fel értünk a szobába
Moonbyul egész csinos és szép ruhákat talált a boltban...lehet néhánynál a méret nem passzol de azt mondta nem baj majd más hordja őketEgy óra múlva mikor végig próbáltam mindent és sokat nevettem is Moonbyulon kész is lettem
Egy fekete farmert vettem fel egy vajszínű hosszú ujjú csinos blúzzal és ha ez még nem is lenne elég Moonbyul ki is sminkelt de csak egy kicsit ha már ilyen szépen fel öltöztem egy titokzatos ajándékhoz.-Na menj... mutasd meg magad a pasidnak- küldött le a maga módján amit csak egy halvány mosollyal díjaztam.
Mikor ki léptem az ajtón nem beszélgetés fogadott hanem halk zene ami fogalmam sem volt honnan jött
Kíváncsian lépkedtem le a lépcső fokokon és mikor megláttam Jungkookot aki az ablak előtt állt újra mosolyra húzódtak ajkaim.Halkan oda sétáltam mellé és én is kémlelni kezdtem a felhők miatt most szürke házakat..
Mikor észre vette hogy ott vagyok mellette egyből felém fordította fejét és csak ennyit mondott..:-Gyönyörű vagy Jimin- köpni nyelni nem tudtam annyira elpirultam hiszen nem sűrűn kaptam még Jungkooktól ilyen bókot... igazán jól esett...
-Köszönöm- mondtam teljesen piros arccal és végül felé fordultam..Egy ideig nézhettük egymást mikor is meghallottuk az eső kopogását.
-Bízol bennem?- jött a hirtelen kérdés de sokat nem kellett gondolkodnom rajta-Igen.... hát persze Jungkook... De miért?- értetlenkedtem de ő egyből választ adott kérdésemre
-nyisd ki az ajtót -utasított de fejemet ráztam
-Nem...be jönnek a legyek, meg akarsz ölni?-
-Jimin...azt mondtad bízol bennem....akkor menj ki...- beszélt nyugodt hangon mire megláttam a többieket is lent a nappaliban .. mosolyogtak rám szóval most vagy mind öngyilkosok akarnak lenni vagy tudják mire készül Jungkook..-Nem vagyok normális - mondtam halkan és végül össze szorított szemekkel ki nyitottam a bejárat ajtót...
Vártam hogy jöjjenek a legyek de ez nem történt meg ezért fel nyitottam szemeim és nem tudtam elhinni amit látokEgy hatalmas szúnyoghálós pavilon volt a házhoz
,, rögzítve" így a legyeknek esélye sem volt be jönni a házba
A teteje szintén átlátszó volt így a víz beesett rajta amit én ki is használtam
Mikor megbizonyosodtam róla hogy tutira nem halok meg lassan ki léptem a járdára és a pavilon végére sétáltam és boldogan sírtam el magam hiszen azt hittem már soha nem fogom érezni milyen eső alatt álldogálniVáratlanul valami meleg és puha anyagot éreztem meg hátamon és mikor rá jöttem hogy csak Jungkook tett a hátamra egy takarót elmosolyodtam és végül megfordultam...
És ami ez után következett azt soha nem fogom tudni elfelejteni...
VOCÊ ESTÁ LENDO
Maybe, I'm just dreaming
RomanceCsak egyetlen egy este ,de mégis megváltoztatta az egész világot Park Jimin ,aki idolként élte átlagosnak mondható napjait most már a túlélésért küzd nap mint nap. Jiminnek el kell jutnia Szöulból Busanba a szüleihez még pedig élve, de erre egyedül...