Maybe, I'm just dreaming

🪰Sixty-nine🪰

(Jungkook szemszöge)

Reggel rohadtul fáztam, szóval már nem is tudtam vissza aludni bár mondjuk az órát látva nem is kellett volna mivel mindjárt ébreszt..
Direkt ki nyomtam a kis készüléket majd fel ültem és megdörzsöltem szemeim.
6-óra...a többiek még biztos alszanak, jó lenne el menni boltba antibiotikumért meg még amire szükség van hogy Jimin édesanyja mihamarabb felébredjen.

Lassan keltem ki az ágyból majd be mentem a fürdőbe zuhanyozni na és persze felöltözni.
Ezek után le sétáltam a konyhába hogy keressek valami reggelit de épp akkor sétált be Mr Jeong ezért meghajoltam
-Jó reggelt Jungkook hogy hogy ilyen korán?-kérdezte majd öntött magának egy pohár vizet
-jó reggelt... általában mindig korán kelek..-
-Oh nagyszerű, és mik a terveid a mai napra?-
-Tegnap... hallottam hogy gyógyszerre van szükség... elmennék a boltba -
-Komolyan? És tudsz autót vezetni?-
-Igen...-
-Akkor nyugodtan menj azzal , antibiotikumra van szükség és ha kell még valami hozd el nyugodtan...a városban sok gyógyszertár még tele van ...de párat kifosztottak.. -
-nem lesz baj...- épp hogy csak kimondtam valaki megszólalt az ajtóból
-veled mehetek?- kérdezte álmos hangon Jiminie mire muszáj voltam elmosolyodni rajta...
Nem lett volna semmi baj ezzel amúgy... csakhogy ő felém sétált és át akart ölelni de nem kockáztathattam
-persze nyugodtan,de először szedd rendbe magad elég nyúzott az arcod-  kemény hangon neki vágtam szavaim..pedig nem kellett volna hiszen mikor láttam csalódott de fájdalmas arcát össze szorult a szívem
Pedig most is milyen gyönyörű...de mondanom kellett valamit hogy JinYeong ne fogjon gyanút

Hogy még hitelesebb legyen meg veregettem a vállát és folytattam
-Egy óra múlva indulunk... készülj el addigra- fordultam a hűtő felé majd ki vettem onnan egy kis konzervet és enni kezdtem

Direkt nem néztem rá Jiminre hogy elkerüljem a sírást...
Hallottam egy halk ,, rendben"-t és végül fel ment a szobába gondolom készülődni

Én miután meg ettem a reggelit tettem el Jiminnek is egy konzervet és végül ki mentem a kocsihoz be pakolni a táskáinkat és a fegyvereket.

Egy óra múlva mind a ketten kocsiba ültünk és végül elindultunk...de Jimin egy szót sem szólt ezért mikor már messze jártunk meg állítottam az autót.
Párom felém fordult hiszen szegénynek fogalma sem volt miért álltam meg
Egy apró mosoly után amit neki szántam gondoltam ha megcsókolom kibékíthetem de ő elfordította fejét.

-Jimin... én..-
-Azt hittem nem akarsz már hozzám érni- suttogta de én megfogtam jég hideg kezeit.
-amiket mondtam az csak azért volt hogy JinYeong ne tudja meg hogy együtt vagyunk...nem akarok kockáztatni...mert ha úgy fogadja mint Boyeong akkor ki is dob a házból...azt pedig nem akarom hiszen van egy biztos lakás ahol most biztonságban lehetünk, van víz, fűtés, és étel... még ruhát is kaptunk... Jimin meg kell értened hogy....- folytattam volna de Jimin közbe szólt

-Akkor...szeretsz még?- kérdésén egyből elmosolyodtam és rá simítottam arcára
-édesem persze hogy szeretlek... megmondtam hogy te vagy a legfontosabb ember az életemben és ez soha nem fog változni...én is borzasztóan éreztem magam miután olyanokat mondtam neked hiszen te mindig gyönyörű vagy- Jimin pipacs vörös arca láttán éreztem ahogy végig járja testem a forróság ezért oda hajoltam hozzá újra ,de most szerencsére nem húzódott el hagyta hogy megcsókoljam őt.

Annyira jó volt a fenébe is... vastag dús ajkait csókolva  liftezett a gyomrom és éreztem remegni az összes csontom
Soha senki nem vált ki belőlem ilyen intenzív érzéseket,csak ő.... ezért is szerettem belé... Hiszen sosem ismertem még ilyen különleges embert mint ő

Miután lassan elváltam vörös ajkaitól végül újra elindultunk de mostmár meg sem álltunk a célállomásig.
Egy kisebb de ablakosabb gyógyszertárat választottam, szóval mikor ki szálltunk magunkhoz vettük a táskáinkat és be mentünk.