Remegve fogtam kezemben a kést és közben itattam az egereket ... azért volt itt a lény mert féltem...és a félelmem csak nőtt mikor meghallottam egy másikat is be jönni az ajtón
-Jimin....- recsegett az adóvevőm amit egyből elő kaptam és halkan beszélni kezdtem
-Y-yoongi...nem tudok ki menni ...itt vagyok a mosdóban - mondtam remegve de hirtelen neki ment egy lény az ajtónak ami majdnem kitört a helyéről-Jimin.... nagyon sokan vannak...nem tudom honnan jönnek de nem tudjuk megölni mindet-mondta elfáradva hiszen eközben gondolom menekült majd hallottam hogy lő egyet fegyverével
-A-akkor...velem mi lesz?-Sírtam el magam de egyből rá tettem kezem számra hogy még se legyek hangos.-Ki hozunk onnan rendben?...ha megtámadna egy ...akkor a hasát célozd- nem látott de azért bólintottam és egy halk rendben után bontottam a vonalat...
Nem tudom hogy fogok ki jutni innen...de ha sikerül minden nap el mondom majd Jungkooknak mennyire szeretem őt...(Yoongi szemszöge)
Borzasztóan féltem...nem szoktam...de most igazán be voltam parázva...nekem kellett volna vigyáznom rá... most pedig egy szörnyekkel teli helyiségben van és retteg...a francba Yoongi ezt jól elintézted...
-Most mi a francot csinálunk?:-kérdezte idegesen Moonbyul és közben egy új lényt ölt meg
Vagy százan vannak...ha nem többen és csak jönnek... minden sorban van vagy tíz ..képtelenség megölni mindet
-Először is...jussunk ki innen - lövöldöztem folyton de Tae idegesen nekem esett
-Te komolyan itt akarod hagyni Jimint?-
-Nem Tae...de hogy ki mentsük onnan túl kell éljük...-
-De ha kimegyünk ...akkor mind a mosdóba megy majd Jiminhez-
-Nem hiszem..de inkább menjünk -mondtam majd az ajtó felé kezdtem el futni és mikor végre kijutottunk csak még idegesebb lettem
-Ki kell találnunk valamit - javasolta Moonbyul mire megtapsoltam
-kurva okos vagy- kaptam tőle egy ,, rohadj meg" fejet és végül találgatni kezdtük hogyan is hozzuk ki onnan a törpét...de sajnos minden ötletnek Jungkook lett a vége.-Nem tehetünk mást... szóljunk neki- mondta Tae mire számhoz emeltem az adóvevőt és megpróbáltam jelet fogni ami úgy néz ki sikerült mert valaki bele szólt a készülékbe
-Haló?...Yoongi hyung-
-Eun add oda gyorsan az adóvevőt Jungkooknak !- utasítottam a kislányt ő pedig tette is amit kértem-Mit akarsz?-szólt bele Jungkook én pedig kezdtem egyre idegesebb lenni
-Jungkook...Jimin bajban van-
-Tessék?-
-bent ragadt a mosdóban de az áruházban kibaszott sok lény van... képtelenek vagyunk megölni mindet...de Jimin fél és oda mennek hozzá...nem tudom mi van vele- közöltem vele a tényt de választ nem kaptam rá csak annyit hogy ,,a kurva életbe"Ezután megszakadt a kapcsolat és újra agyalni kezdtünk mit is csináljunk
Ki kerestem Jimin adóvevőjének jelét és most arra kapcsolódtam rá így tudtunk kommunikálni vele és nyugtatni szegénytBiztos retteg és egyedül érzi magát..
-Nem tudom mit csináljak - sírt és hallatszott a hangján hogy remeg
-Jimin...csak... próbálj megnyugodni akkor biztos kevesebben lesznek bent...- tanácsoltam és tíz percig nyugtattam őt csakhogy valaki ki kapta kezemből az adóvevőt-édesem..itt vagyok... pár perc és kihozlak onnan... ígérem...csak próbálj megnyugodni kérlek...menni fog?- kérdezte Jungkook mire Jimin egy halk,,igen"-nel válaszolt neki...bezzeg rá hallgat...
(Jungkook szemszöge)
A hasam borzasztóan fáj hiszen idáig megállás nélkül futottam vagy 4km-t.
Ráadásul amilyen kínzóeszközt találtam azt mind elhoztam... annyit ölök meg amennyit csak tudok..
-Van bent villany?- kérdeztem mire bólintottak én pedig már be is mentem..Sorba öltem meg a lényeket és bár nem féltem volt amelyik mégis támadott
Volt egy rész ahol meg kellett állnom mert 1.. felszakadt a sebem ...2 kurva sokan voltak...
-Jimin itt vagy?- szóltam bele az adóvevőbe mire párom egyből válaszolt édes hangján
-igen..de egyre többen vannak bent Jungkook...be fogják törni az ajtót...- sírta el magát nekem pedig ezt hallva össze szorult a szívem.-Figyelj rám... látsz valahol szellőzőt vagy bármit ahol ki tudsz jönni?-
-I-igen...de...kicsi...nem tudok ki mászni rajta- mondta mire én pedig kezdtem egyre jobban aggódni
-és át tudsz mászni az ajtók alatt?-
-Nem....-
-Francba...- mondtam de hirtelen az adóvevő recsegni kezdett Jimin pedig hangosan sírni kezdett
-Jungkook.. segíts kérlek - zokogott keservesen nekem pedig itt lett elegem...
Ki vettem egy kis kannát a táskámból amit szerencse hogy el tettem és miközben be futottam a lényekkel teli folyosóra végig locsoltam a padlón a benzint és még a főkapcsolóra is öntöttem a gyúlékony anyagból, eközben pedig folyamatosan öltem ezeket a mocskos undorító szörnyeket.A sebem kegyetlenül fájt de jelen pillanatban az sem érdekelt hogy ha elvérzek ...csak hozzam ki Jimint és legyen biztonságban..
Mikor megláttam a férfi mosdót egyből be nyitottam ...és de jól tettem
Egy lény épp akkor tört be erősen egy ajtót Jimin pedig riadtan felsikított
Egyből hason lőttem a lényt aki miután el terült a padlón el is vérzett... csakhogy volt ott még több is
Az összeset megöltem majd siettem hogy be ne jöjjön még több...
Oda rohantam páromhoz aki térdeit felhúzva ült a wc mellett és remegett.. zokogott és egy kést szorongatott...de mikor meglátott egyből fel kelt és úgy vetődött bele a karjaimba mint még soha...
-J-jungkookh..-
-Itt vagyok..semmi baj nem lesz megígérem...de most jussunk ki innen...- mondtam majd elvettem tőle a kést és kezét megfogva elindultam de ő vissza húzott mert ott hagyott valamitEgy táskát vett a hátára majd össze kulcsolta kezünket és vörös szemeivel rám nézett
-gyerünk- szólalt meg hirtelen mire elő vettem fegyverem és de jól tettem... két szörny törte be az ajtót és estek nekünk hiszen Jimin még mindig félt..
Ezért is támadtak ránk..Rohadt sokan voltak... képtelen voltam mindet megölni ezért is vettem elő egy gyújtót és miközben csak mentünk előre hátra néztem Jiminre
-Mikor szólok.,..fuss... amilyen gyorsan csak bírsz rendben?- kérdeztem ő pedig egyből bólintottamMikor a fal mellé értünk a gyújtót a benzinbe dobtam és rá néztem Jiminre
-Futás!...- ahogy kértem tőle hihetetlen sebességgel kezdett el futni utánam
Persze én is húztam őt a kezemnél fogva hogy minél gyorsabban ki jussunk innen. Amint meg láttam a kék eget még futottunk egy kicsit hiszen tudtam mi következik... A hely pár másodperc múlva egy hatalmasat robbant elégetve mindent odabent...Mivel kibaszottul fájt a sebem így el is estem Jimin pedig rám... bár ezt a részét nem bántam
Ott tartottam őt a karomban...és a legjobb az egészben hogy életben volt..
(Jimin szemszöge)
Hosszú perceken keresztül ott feküdtünk a földön csak akkor keltünk fel mikor Jungkook felszisszent.
-Francba....- mondtam majd egyből le szálltam róla és meg néztem mi van vele...de nem nézett ki valami jól a sebe.-Semmiség... jól vagyok...nem vészes tényleg- könyökölt fel mire a többiek ide futottak hozzánk
-Jimin...- esett karjaimba Moonbyul majd két kezével arcomra fogott
-annyira pocsékul nézel ki de örülök hogy életben vagy- szánta nekem kedves szavait én pedig elmosolyodtam rajta
-Jungkook sebe felszakadt Yoongi...- mondtam neki mire bólintott és végül segített neki fel kelni a földrőlNagyon sok idő volt mire vissza értünk a házhoz, hiszen lassan kellett mennünk mert Jungkooknak nagyon fájt a sérülése.
Mikor vissza értünk le fektettük őt az ágyra és végül hagytuk hogy Yoongi össze varrja a felszakadt sebet...addig legalább meg tudják beszélni a dolgokat maguk közt.Anya boldog volt mikor látott... bár mondjuk nem igazán tudta elképzelni miért is vagyok csupa piszok és korom
Ráadásul elég büdös füst szagom is volt.Végül elmeséltem neki mi történt... hát nem fejtem ki mennyire ideges volt...de legalább egy picit meg enyhült mikor oda adtam neki egy vastag pulcsit
Ezután még beszélgettünk és mikor Yoongi nyugodtan le lépkedett a lépcsőn tudtam hogy minden rendben ment.
Már épp menni készültem fel hogy megnézzem hogy van Jungkook de Yoongi el kapta kezem-Alszik...- csak ennyit mondott majd végül be ment a mosdóba én pedig le ültem a kanapéra és egy könyvet a kezembe véve olvasgatni kezdtem...
VOCÊ ESTÁ LENDO
Maybe, I'm just dreaming
RomanceCsak egyetlen egy este ,de mégis megváltoztatta az egész világot Park Jimin ,aki idolként élte átlagosnak mondható napjait most már a túlélésért küzd nap mint nap. Jiminnek el kell jutnia Szöulból Busanba a szüleihez még pedig élve, de erre egyedül...