Maybe, I'm just dreaming

🪰Fifty-seven🪰

Mikor reggel felnyitottam szemem arra keltem fel hogy Boyeong kislánya SooYun felsír..

A puha takaró a hátamon pihent de a lábam már nagyon zsibbadt ezért mozgolódni kezdtem és szerencsére Jungkookot sem ébresztettem fel
Mikor fel keltem rá takartam a takarót majd egy puszit nyomtam most nyugodt arcára

Remélem már jobban van...
Nem most fogunk elindulni ahogy terveztük de már nem is érdekel...az a lényeg hogy rendbe jöjjön..
A legyek miatt meg nem kell aggódnunk...le van zárva az a szoba teljesen

Mikor be mentem a konyhába megláttam Eunt, Moonbyult, anyát és Boomgyut az asztalnál reggelizni
-Jó reggelt..- szólaltam meg mire rám kapták tekintetüket.
-jó reggelt Jimin... hogy érzed magad?-
-sokkal jobban mint tegnap anya... Jungkook miatt viszont aggódom...mi lesz ha nem gyógyul meg teljesen?-
-kicsim... Jungkook erős..és szerintem Yoongi rendesen el látta a sebét...nem lesz semmi baj...-simított rá arcomra majd tovább evett
Én addig le ültem Eun mellé aki apró villával eszegetett valami konzerves gyümölcsöt..
-Jungkook hyung meg fog gyógyulni?-kérdezte halkan és rám emelte gyönyörű szemeit.
-Igen...meg fog gyógyulni -mosolyogtam rá majd én is enni kezdtem

Egy óra telt el a reggeli óta..
Épp a táskákat nézem át hiszen más feladatot nem akartam elvállalni hogy Jungkook mellett lehessek
A ruhákat nézegettem mikor is párom nyitogatni kezdte sötét szemeit..
-már azt hittem fel sem ébredsz- kezdtem bele mire aranyosan rám nézett
-Nincs olyan szerencséd- mondta mire el nevettem magam és fel ültem a kanapé szélére.

-Hogy érzed magad?- fogtam meg kezét és vártam válaszát
-Meg mentetted az életem... szerinted hogy érzem magam?- viccelődött mire szélesebb lett mosolyom
-a lényeg hogy jobban vagy...- Jungkook bólogatott majd elkapta a pólóm nyakát és lentebb húzott magához

-Tudod miért örülök hogy jobban vagyok?- kérdezte halkan mire fel néztem szemeibe
-Miért?-
-mert így már meg tudlak csókolni - Mihelyst kimondta össze érintette ajkainkat es kényeztetni kezdte párnácskáimat.
Forró csókja közben végig simított arcomon ami következtében át járta testem az izgalom és a forróság

Már épp kezdtem volna be vonni érzék szerveinket de valaki... elég aranyosan ránk szól
-TI MEG MI A BÜDÖS LÓSZART CSINÁLTOK?- ordított ránk Moonbyul mire egyből el váltunk egymástól

-Smároltunk okoska..- döntötte hátra fejét Jungkook majd idegesen le hunyta szemeit
-Jimin tudod hogy Jungkooknak pihennie kell-
-I-igen... persze igazad van....- dadogtam majd fel pattantam és ki mentem a konyhába hogy vigyek Jungkooknak valami reggelit..

Egyre több nap elteltével a fekete hajúnak már tényleg jobb színe lett
Egy éjszaka épp akkor mentem be hozzá az új szobánkba karjaimmal a pici babával mikor épp megpróbálta leszenvedni magáról a pólót.
Nevetve mentem oda és segítettem neki óvatosan majd mikor ezzel megvoltam elmosolyodtam rajta és le ültem mellé
-segítsek zuhanyozni?- eddig sokszor ő próbálta egyedül de pár perc után mindig be kellett mennem hozzá hiszen szegénynek még nagyon fáj sebe
-Megoldom- mikor ,,ezt nem gondolod komolyan " fejet vágtam egy nagyot sóhajtott és végül bólintott
-nem akarom hogy teher legyek a számodra...-
-Nem vagy az Jungkook... hiszen megmentetted az életem és szereztél egy súlyos sebet amibe majdnem bele is haltál...ennyivel tartozom... És persze szeretlek... bármit meg tennék érted akkor is ha nincs rá szükséged...-néztem bele mogyoró barna ragyogó szemeibe és mosolyra húztam ajkaim

-nem is tudom mi lenne velem nélküled Minnie-
-valószínűleg már réges régen kint szaladgálnál lényként az úton - nevettem el magam de Jungkook még mindig csak arcomat kémlelve mosolygott
-Szeretlek...-Mondta mire egy nagyon picit meghatódva le hajoltam hozzá és most én csókoltam meg őt..
Bár mondjuk sokáig nem tartott mert SooYun mozgolódni kezdett a karomban

-na nem aludt valami sokat- mosolyodtam el gyönyörű arcán majd egy puszit hintettem puha arcára
-Ki fogja felnevelni?- kérdezte Jungkook de én hirtelen nem tudtam rá mit mondani
-H-hát...majd mi-
-Mi?-
-Moonbyul ,Yoongi ,Tae... én és te ....majd mi együtt-
-tudod... nagyon sokáig ezt akartam...-
-Mit?-
-Családot...egy embert aki szeret.,..és egy gyereket akit felnevelhetek azzal aki az életemnél is fontosabb..,de ez mint láthatod nem jött össze...- csalódottan néztem rá mert volt egy időszak mikor én is gondoltam már erre

-Mi lenne ha.. beszélnénk a többiekkel?...nem volt sok közünk Boyeonghoz...de ha el érnénk a menedékre foglalkozhatnánk többet vele- láttam Jungkookon hogy ezerrel jár az agya..de pár másodperc múlva elmosolyodott
-nem lehet...-
-Miért?..igaz nem mi vagyunk a szülei...de nézd milyen aranyos..-néztem le a tökmagra majd vissza páromra
-igaz...de még sok idő mire el jutunk a menedékre... addig bármi történhet-
-Csak egy ötlet volt...- zártam le a témát ennyivel majd fel keltem és ki mentem hogy le vigyem Moonbyulhoz SooYunt

Pár perc múlva már a zuhany alatt álltam Jungkookkal együtt aki belém kapaszkodva próbált fürdeni
Mikor végzett megtörülközött és felöltözött és be bújt az ágyba
Épp a haját fésültem meg egy kicsit mikor is észre vettem hogy nagyon piszkos a körme
-Az előbb zuhanyoztál ezt miért nem mostad meg?- kérdeztem de ő elhúzta kezét
-csak...be fogta a tinta...-
-Milyen tinta?-
-A-amivel... Össze írtam dolgokat.... tudod amik kellenek...- furcsa volt mert nem nézett rám

Mindegy.. lehet csak fáradt már..
Óvatosan be feküdtem mellé majd fejem mellkasára hajtottam és le hunytam szemem

Egész jól aludtam az este.... hiszen most minden nyugodt volt.... csakhogy reggel furcsa dologra nyitottam ki a szemem
Jungkook őrülten kapkodta a levegőt és izzadt... először azt hittem álmodik de nem.... lázas volt...
Egyből hoztam neki hideg vizes ruhát amire ki nyitotta szemeit

-Jimin...ne- próbált el taszítani magától de épp akkor jött be Moonbyul
-Mi a franc.,?-
-Jungkook belázasodott Moonbyul...nem is értem tegnap még jól volt -
-ne aggódj szerintem csak pár nap és helyre jön...hozok nektek fel valami reggelit...-
-Köszi..- mikor a lila hajú ki ment az ajtón le ültem Jungkook mellé de valamit furcsálltam.

A nyakán apró fekete pöttyök voltak amikre azt hinné az ember hogy anyajegy...de ezt tudtam hogy nem az volt
-Jungkook allergiás vagy valami ételre?-
-Nem..- mondta ki nagy nehezen de én egyre jobban féltem

Hirtelen ki nyílt az ajtó Yoongi pedig aggódva jött be és nézte meg mi van Jungkookkal..
-tegnap még jól volt... most meg...-
-Lehet a vértől... hiszen nem végeztünk semmilyen vizsgálatot...-
-De hát már eltelt elég sok idő...-
-Biztos csak most jelentkeztek a tünetek...nem tudom nem vagyok orvos...de mindjárt hozok neki gyógyszert...-
-rendben...-
-Nem lesz baja Jimin...- jó érzés volt ezt hallani... főleg Yoongitól

A férfi mélyen a szemembe nézve simított végig karomon majd lassan ki ment a szobából...
Ez igazán különös volt...

Pár perccel később Moonbyul a reggelivel jött be Yoongi pedig egy szem gyógyszerrel..

Elég nehéz volt tudatni Jungkookkal hogy muszáj be szednie azt a kis szemet hiszen semmi ereje nem volt.
De végül mégis rá vettem őt...az evést is megpróbáltam bár az nem is sikerült
Köré csavartam a hideg vizes ruhát majd végül hagytam hogy elaludjon a karjaimban.

Egyszerűen nem hiszem el hogy egyik napról a másikra ilyen rosszul lesz valaki...
Ha csak tényleg nem a vér...de ezt sem tudom elhinni hiszen a tünetek már hamarabb jöttek volna.. már majdnem eltelt azóta egy hét...

Egész nap semmit nem csináltam csak hagytam hogy Jungkook aludjon rajtam... iszonyú édes volt bár mondjuk mégsem akartam hiszen most szenved...azt akarom hogy egészségesen aludjon a karjaimban...

Este 9 óra körül mikor már majdnem mindenki aludt el mentem zuhanyozni...
Nyugodtan hagytam őt egyedül hiszen alszik úgyhogy végre fordítottam magamra egy kis időt...

Fél óra elteltével felöltöztem és egy kis mosollyal az arcomon vissza sétáltam az én nyugodtan alvó páromhoz...

Vagyis így tettem...de nem Jungkookhoz mentem vissza hanem valami máshoz..