Heart To Heart |Chishiya X Reader | (complited)

18.rész

*got a sense i'd been betrayed*

-Az új vezér beszédet tart az előcsarnokban. A harcosok és a vezetőségi tagok is ott vannak mellette. Ilyen esélyünk nem lesz többet. - navigált Chishiya.

Arisu beosont a lakosztályba

-Szólok ha bármi változik. - mondta Chishiya

Eközben nálad:

KOP KOP

-Nyitom egy perc. - mondod.

-Szia y/n-ölelt meg Tatta.

-Hali. Gyere beljebb.

*Dumcsiztok*

Chishiyáéknál:

-Számítok rád Arisu.

-Értettem. - Arisu keresgél meg egy ideig.

-Megtaláltam. Mi a kód?

-8022.

-Láttad a levél tartalmát?

-Nem, de Aguni arckifejezése mindent elárvult. Abban a pillanatban Aguni tekintete elsötétült, mintha meglepődött és összezavarodott volna. Biztos hogy a papír üres volt.

-Üres? Akkor honnan szedted a kódot?

-A viaszba amivel lezárták a boss gyűrűt nyomták bele a számokat formáz. Az volt a kód. 8022.

-Nem lennék az ellenséged Chishiya.-Arisu beüti a kódot.

Nálad:

-Mindjárt jövök csak Kuina szobájában hagytam egy csomag kekszet és ide hozom. - mondod és indulsz el. - Nagyon halaknak kell lennem mert a lakosztály elött megyek el ahol mos éppen Arisu van.

Y/n szm:

Mikor elmentem volna a szoba előtt láttam hogy nyitva volt. Ez nem túl jó jel. Éreztem, hogy össze szorul a szívem és hevesebben dobog. Muszály lesz benéznem.

-Megmentettél Chishiya. A megfigyelésednek hála elkaptuk őket. - mondta Aguni? Mi van? Én ezt nem hiszem el. Lehet csak rosszul hallottam. Ezért közelebb mentem, de sajnos semmit nem hallottam rosszul. Niragi éppen a legjobb barátomat verte véresre. Chishiya pedig ott állt büszkén. Könnybe lábdt a szemem.

-Szívesen. Ezt kellett tennem. - mondta teljesen nyugodt hangon.

-Engedjetek el. Arisu. - sikítozott szegény Usagi.

Nem bírtam tovább. Vissza szaladtam a szobába ahol már Tatta várt.

-Jesszusom y/n minden oké? - kérdezi a fiú ilyedten. Nem válaszoltam csak oda mentem hozzá és rádöltem amire ő szorosan átölelt.

-Nem kell róla beszélni. Sird ki magad nyugodtan. - ölelt át még szorosabban ami nagyon jól esett.

Nem sokkal később Chishiya jött be a szobába és értetlenül nézte ahogy zokogok.

-y/n mi a baj? - kérdezi amire persze nem válaszolok.

-Akkor én most magatokra hagylak titeket. - bontakozott ki az ölelésbol Tatta. Azzal ki is sétált a szobából még egy utolsó bocsi, de ezt inkább beszéljétek meg 4szem közt pillantást vetett rám.

Én csak a párnámnak dőlve sírtam Chishiyára rá sem nézve. Ez így volt kb 10 percig amikor éreztem, hogy beméllyed mellettem az ágy.

-Meg osztanád velem, hogy miért vagy ilyen szomorú? - bújt volna mellém, de én  megütöttem.