Heart To Heart |Chishiya X Reader | (complited)

32.rész

A lövések hallatára lassítottam, de nem álltam meg. Annyira közel mentem a hangokhoz, hogy lássam mi történik, de én ne legyek észre vehető.

Chishiyát és Arisut pillantottam meg. Chishiya vérzett. Aztán Niragi hangját hallottam meg. Ez hogy a faszomba él még? Már vagy 3szor halottnak kéne lennie. Ez valami halhatatlan vagy mi? Nagyon aggódtam, hogy mi történik itt ezért oda rohantam.

-Chishiya! Mit csináltok? - néztem rájuk ijedt tekintettel.

-Rólad meg is feletkeztem. - mosolygott gúnyosan Niragi. - minek tűnik mit csinálunk? - épp, hogy kimondta aztán meghuzta a ravaszt. Nem talált el a lövedék szerencsére.

-y/n! - kiáltott Chishiya.

Nagy nehezen sikerült Chishiyához jutnom egy kocsi mögé.

-Chishiya te vérzel. - gratulálok y/n, ez a hatalmas felfedezés. Még a vak is észre venné a fehér pulcsin a vért, nem szenvedhet eléggé meg szóvá is teszed, hát valami fantasztikus vagy.

-Csak egy kis karcolás. - vágta rá amilyen gyorsan csak lehetett.

-Hadd nézzem. - vettem le a kezét a sebről.

-Au- mondta teljesen nyugodtan.

-Bocsi, bocsi, bocsi-néztem rá sajnálkozva. - ezt ki kell tisztítani és össze kell varni. -állapítottam meg,ugy mondtam mintha nem egy orvos lenne Chishiya.

-Tudom, de most erre se idő se lehetőség nincs. Addig meg nem lesz bajom. Nem talált el semmilyen szervemet. - nyugtatott Chishiya.

Niragi újra akcióba lendült és elekezdett lövöldözni.

-Niragi fejezd be! - szóltam rá. Amire csak hangosan felnevetett és folytatta a lövöldözést.

-Niragi, fejezd ezt be! Elég ebből! - kiabálta tul Arisu a lövések hangját.

-Csak azt teszem, amit akarok. Ti sem vagytok különbek. Mindig csak "én, én, én". Csak az számít amit ti akartok. Azt hiszitek mindent tudtok az életről, csak mert láttátok pár embert megdögleni. Másokért élni? Ez mekkora baromság! Minket csak saját magunk érdekel igazán. Amíg nekünk jó minden rendben. - mondta miközben egy időre abba hagyta a lövöldözést. Hát mit ne mondjak a szavai jól betaláltak. Karube és Chota jutott eszembe és a kőr hetes játék. Valószínűleg Chishiya is láthatta, hogy elszomorodtam, mert az egyik kezével megfogta a kezem és biztatoan rám mosolygott. Arisu is hasonlóan érezhet az biztos.

-Talán igazad van. Talán az illik hozzánk, hogy itt öldököljünk egymást. - ajjaj nem hangzik vidáman Arisu hangja, bár kinek lenne vidám a hangja ha eszébe jut, hogy meghalt 2 legjobb barátja is.

-Végre te is belátod. - örvendezett Niragi

-Niragi..... Nem tagadom, alaposan betaláltak a szavaid. Kis híján magaddal rántottál. De... Nem akarok... Újra olyan gyenge és önző lenni, mint voltam. - mondta Arisu. Chishiya eléggé furán nézett. Nem olyan volt a tekintete mint eddig, nem volt olyan, hát, hogy is mondjam lenéző. Nem mintha engem bármikor is lenéző szemekkel nézett volna, de másokra sokszor úgy nézett. Most sokkal inkább érzelmes volt a tekintete. Remélem nem gondol arra, hogy ő most itt megfog halni.

-Chishiya minden oké?-kérdeztem, miközben Arisut hallgattuk.

-Persze persze, csak... - hatás szünet chishiyánál? Tuti nincs jól.

-Most vagy azért vagy ilyen mert nagyon szarul vagy a lövés miatt vagy mert valami történt a játék közben. - mondtam neki aggódóan.

-A második. - felelte röviden.