Karjaid Között

×12×

- Valahogy gondoltam, hogy itt találak! ült le hirtelen mellém egyszer csak Lupin.

- Miért? Talán kerestél? néztem rá halvány mosollyal az arcomon.

- Gondoltam szükséged lenne most egy barátra!

- Te vagy az egyetlen közületek akivel tényleg értelmesen el lehet beszélgetni és a társaságban sem vagy szemét! kuncogtam mire ő el mosolyodott.

-  A fiúk se olyan rosszak ám csak még nem nőttek fel!

- Na igen ebben egyet tudok érteni!

- Viszont ami Siriust illeti! kezdett bele de én rögtön le némítottam.

- Ne is kezdj bele kérlek szépen nem akarom hallani, hogy tényleg valami fogadás volt vagy valami ehhez hasonló! forgattam a szemem.

- Nem éppen ezt akartam mondani, mert Sirius-nak nem csak James a legjobb haverja hanem én is csak velem bizalmasabb dolgokat is meg mer osztani velem amíg James-szel nem mindent!

- Ezt hogy érted? néztem rá értetlenül.

- Figyelj nem tudom mit is mondott neked pontosan este de én a helyedben adnék neki egy esélyt! mosolygott rám.

- Én viszont nem szeretnék azok után meg pláne nem, amiket tett vagy mondott!

- Ezt te tudod én csak gondoltam elmondom azt amit én tudok! állt fel majd további szó nélkül el ment.

Nem tudom mire vélni ezt Lupin-tól. Vajon miért védi a barátját?

Számtalan kérdés fogalmazódott meg bennem de egyikre sem tudtam racionális választ.

Így hát elindultam vissza a klubhelységbe ahol még a többiek ott voltak, persze nem ugyan ott ahol akkor amikor itt hagytam őket de szét szórtan.

Lily mikor meg látott le ugrott az ablak párkányról ahol ezidáig ült és a fiúkat méregette mérgesen és oda szaladt hozzám.

- Sajnálom bután viselkedtem! ölelt meg.

- Nem te viselkedtél bután hanem más de nem várhatjuk, hogy mindenkinek meg jöjjön az esze nem de? mosolyogtam.

- De igen ez igaz! Jössz enni?

- Áhh kihagyom köszönöm szépen kezd le ragadni a szemem inkább le fekszem! adtam neki egy puszit majd fel mentem a szobámba ahol egyből le pihentem.

Reggel ki pihenten ébredtem fel, de előbb mint szoktam.

A nap még alíg alíg kelt fel de én már fel öltözve ültem az ágyon.

Mivel egy idő után nagyon unatkoztam gondoltam fel ébresztem az én drága barátnőm.

Meg fogtam a lábát és le húztam gyors az ágyról amit egy apró sikollyal jutalmazott.

Nem bírtam ki, hogy ne nevessek rajta főleg miután fel állt vagyis próbált és mérgesen figyelt engem.

- Ez most mire volt jó?

- Unatkoztam! rántottam vállat még mindig nevetve.

- Meg jegyeztem asszony de ha már ennyire fel vagy dobodva menjünk enni! kezdett el öltözködni.

- Nekem jobb ötletem van! vigyorogtam ördögien.

- Ajajj mit forgatsz abba a csinos fejedben? mosolygott rám sunyin.

- Csak gyere velem! kuncogtam.

Halkan át osontunk a fiúk hálókörleteikhez és a már jól ismert szoba felé vettük az irányt ahol a drága négyesünk volt.

Halkan be léptünk a szobába és az idő közben ide varázsolt mézt el kezdtük rá önteni a fiúkra kivéve persze Lupinra.

Majd mikor ezzel szépen meg voltunk jöhetett a toll.

Három párnát szét vágtunk és azt is alaposan el dolgoztuk rajtuk.

Mikor végre kész lettünk mindennel kuncogva el hagytuk a szobát és egyenesen a klubhelység kanapéjára dobtuk magunkat mint akik jól végezték a dolgukat.

Semleges dolgokról beszélgetünk ketten vagy épp a fel ébredt háztársainkkal amikor egyszerre több üvöltő hangot hallottunk a fiúk szobái felöl.

Mi már tudtuk Lily-vel, hogy mi ennek az oka így csak össze húztuk magunkat és kuncogtunk.

- Ti csináltatok megint valamit? mosolygott ránk Molly és Arthur.

- Talán! kacsintottam majd a lépcső felé néztem ahonnan gyors láb dobogás zaja szürődött.

Nem sokáig vártunk és meg jelent a lépcső aljába egy elég ideges Sirius, James és Peter nyakig mézesen és tollasan.

Eddig bírtuk úgy szakadt ki belőlünk a röhögés, hogy már nagyon fájt a hasunk de úgy tűnnik nem csak mi találtuk eme szituációt viccesnek hanem azok is akik még a helyiségben tartózkodtak.

Sirius amint meg látott minket oldalba bökte a barátait és elénk jöttek..

- Ez a ti művetek igaz?

- Nem tudom miről beszélsz! De jól áll nektek ez a külső! kuncogtam.

- Tényleg? Akkor nem bánod ha megölellek? mosolyodott el sunyin és közelíteni kezdtek el felénk.

- Na nem biztos nem! ugrottunk át egyszerre a kanapén a barátnőmmel és egyenesen ki szaladtunk a klubhelységből a Nagyteremig meg sem állva.

A reggeli nagyon vidáman telt, mindenki a reggeli kis tréfáról beszélt ami persze a fiúknak nem igen tetszett de ezt senkit nem érdekelt. Én meg dagadtam a büszkeségtől meg Lily is, hogy sikerült egy ilyen jó tréfát ki eszelnünk. Mégha tudtuk is, hogy ezt még nagyon de nagyon meg fogjuk báni.

Az órák nagyon húzosak voltak aminek következtébe estére mindannyian olyanok voltunk mint az élő halottak. Még Sirius-éknak sem volt erőjük, hogy belénk álljanak.

Vacsora után a barátnőmmel fáradtan dőltünk be az ágyba és nem sokra rá már az igazak álmát roptuk.

Izzadtan csapzódtan riadtan fel az éjszaka kellős közepén. Legalábbis én úgy gondoltam de amikor rá néztem az órára döbbenten állapítottam meg, hogy még csak tíz óra van.

Gondoltam ha már nem igazán tudok vissza aludni és a barátnőmet sem szeretném fel kelteni aki olyan békésen aludt el mentem sétálni.

Már az udvaron sétáltam amikor is a távolba észre vettem négy fekete alakot akik épp ahhoz a különös fához sétáltak amihez mi többiek nem igen mentünk mert tudtuk, hogy bánthat minket.

Közelebb sétáltam az alakokhoz nem gondolva arra, hogy akár veszélyesek is lehetnek amikor meg állapítottam, hogy ezek nem mások mint a Tekergő fiúk.

Kíváncsian követtem őket majd amikor ahhoz a Fúria Fűz nevezetű fához értek el bújtam egy fa mögé, hogy ne bukjak le.

Lupin a zsebéből elő vette a pálcáját és el mondott egy varázsigét amitől a fa hirtelen meg dermedt. Majd el tűntek mögötte hirtelen.

Mikor észbe kaptam, hogy mi történik gyors utánuk mentem mielőtt a fa újra magához tért volna. Egy alagút belsejébe értem és követtem a hangokat mert más különben biztos el tévedtem volna ebbe a szűk alagútban.

Nem tudom meddig sétáltam halkan minden nesz nélkül mikor is egyre tágasabb lett a hely.

Hunyorítva meg állapítottam, hogy egy elhagyatott házba kerültem ami nagyon nagyon megviselt volt.

Vajon hol vagyok? És egyáltalán a fiúk miért jöttek ide? Ha ezt meg tudja az Igazgató lehet ki csapja őket amiért takarodó után ki jönnek ráadásul egy ilyen helyre ami nem tűnnik nagyon biztonságosnak.

Lesz mi lesz alapon követtem őket amíg egy szobáig nem értünk ott viszont egy meg magyarázhatatlan dolog történt majd hirtelen éles fájdalom nyílalt belém és el sötétült mindent...