Karjaid Között

×17×

Nagyon közeledünk a karácsonyhoz amit én személy szerint nagyon várok ilyenkor mindig együtt vagyunk anyuékkal és nem az van, hogy másnap munkába mennek hanem végig velem maradnak a szünetbe.

A pergamenre egyből fel írtam magam ahol jelezni kellett, hogy ki utazik haza, és ki nem.

Egy hónap telt el amúgy az incidens óta és azóta elég jól össze jött ez, hogy kerültem a többieket.

Na jó el ne hidjétek mert nem igaz az első pár nap tényleg úgy történt de aztán állandóan körülöttem voltak és bevallom nekem is hiányzott már a drága egyetlen vörös hajú barátnőm és Lupin persze.

Így nem tudtam távolságot tartani tőlük és amikor újra beszélgető viszonyba lettem velük nem érdekelve, hogy másnapra zombi kinézetünk lesz mindhármunknak éjszakákat beszélgetünk át a klubhelységbe.

De persze a tanulási szokásom se maradt annyiba annyi változás történt, hogy most már nem csak egyedül vagyok hanem hárman vagy négyen mert mostanában Piton is egyre többet csatlakozik hozzánk amit persze mi nem bánunk.

De persze most sem lehetnek teljesen nyugodt napjaink ugyanis Piton ott alázzák meg ahol tudják a fiúk, pedig jó pár alkalommal rájuk szóltunk már, hogy ezt hagyják abba James-nél még valami változást is elért Lily de a többieknél semmit nem tudtunk így maradt az ami nekik. Pálcát rántok és úgy fenyegetőzök.

Persze ez már azért hatásosabb volt mivel mindenki tudta, hogy kiváló minősítést kaptam persze eddig csak szóba de a tanárom azt mondta, hogy ha a vizsgákon is így fogok igyekezni semmi erőfeszítés nélkül át megyek. De hát nem mindenből vagyok ilyen jó például a Rúnaismeret és a Jóslástan na meg a Gyógynövénytan nem mondhatnám, hogy jól megy.

Ott szerintem épphogy el fogom érni a Várakozáson felülit vagy még azt sem.

Na de nagyon el kanyarodtam, szóval ha jelen voltunk nem igen szekálták Pitont de ha nem voltunk ott annál többet.

Vele is elég jó kapcsolatom lett és én ennek nagyon örülök amilyen rosszul kezdődött a barátságunk most annál inkább jó.

Örültem, hogy vannak tényleg igaz barátaim mégha nem is sokan de vannak. És minden tőlem telhetőt meg fogok tenni azért, hogy ez így is maradjon.

Teltek múltak a napok és a hetek míg végre elérkeztünk a karácsonyhoz.

Reggel izgatottan keltünk ki az ágyból és öltöztünk fel.

Öltözködés után le mentünk reggelizni majd el indultunk a vonat felé. Útközben össze találkoztunk a fiúkkal és nem hagytak minket egyedül.

Míg Lily nagyon jókat beszélgetett velük addig én csak némán sétálgattam mellettük.

Volt egy rossz érzésem de nem tudom hova tenni ezért próbáltam nem velük foglalkozni.

Felszálltunk a vonatra és el foglaltuk a szokásos kabinunkat a barátnőmmel de hát oda is jöttek velünk a fiúk így esélyt sem tudtunk keríteni, hogy négyszemközt beszéljünk.

De mindent össze vetve jól telt az út. Nem volt túl nagy feszültség nekem is sikerült végre el engednem magam.

Haza érve fáradtan pakoltam le a szobámba a cuccaim és neki láttam főzni.

Párolt zöldséget csináltam tört burgonyával mellé meg sütöttem ki csirke combot.

Mikor készen lettem addigra anyuék is haza értek a munkából pont egyszerre.

- Ohh szia kicsim hát ez meg? jöttek be a konyhába döbbenten.

- Gondoltam ma főzök én hisz amikor láttam, hogy nem vagytok itthon úgy véltem, hogy estig nem is értek haza és hát így is lett! mosolyogtam majd neki láttam meg teríteni.