Most én jövök

9. rész

Vee

Szórakozottan sétálok vissza a medencéhez, nem maradhattam a szobában, mert akkor olyat teszek, amit nem akarok. – Hogy tehettem neki ilyen ajánlatot? –Elment az eszem, az már biztos. De ha arra gondolok, hogy másnál keressen vigaszt, mikor itt vagyok, rosszul érint.

Nem, nem éledtek fel az érzéseim, de a vadászösztön azért bennem van. Ő pedig hatalmas trófea lenne számomra, kiküszöbölné azt a hatalmas csorbát, amit régen rajtam ejtett. Amíg itt vagyok, más nem nyúlhat hozzá. Bár abban is biztos vagyok, hogy nemet fog mondani. – Csak nem olyan ostoba, hogy belemegy? – Amióta ismerem, mindig is tudtam róla, hogy ő a domináns fél, bár amíg nem próbálta, ki tudja? Talán még megszeretné.

Tény, élveztem a helyzetet, ahogy kapkodva vette a levegőt, orrlyukai kitágultak, és az sem mellékes, hogy reagált a közeledésemre. Régen nem így volt, legalábbis nem ennyire. Akkor ő volt előnyös helyzetben, uralkodott rajtam minden tekintetben, de az már a múlt. Sokat tettem azért, hogy magabiztos és gyakorlott legyek.

Éveken át edzőterembe jártam, vért izzadtam, hogy megszabaduljak túlsúlyomtól, bőröm tiszta és egészséges legyen. Ahogy terheimtől megszabadultam, felfigyeltek rám az emberek, elkezdtem találkozgatni velük, de komolyabb kapcsolat nem érdekelt. Igaz, nem is találkoztam olyannal, aki miatt elköteleztem volna magam, így hát maradt a gyakorlás. Tudásomat tökélyre fejlesztettem.

Visszamegyek a pultoshoz, aki már mosolyogva fogad. Kezembe nyomja Mark cuccait, én pedig megköszönve helyet foglalok.

– A csini fiút hol hagytad? – kérdezi.

– A szobában, had följön a saját levében.

– Visszajött az a srác – mondja.

– Melyik?

– Akivel beszélgetett, itt hagyta a számát – nyújtja felém.

Elolvasom, mi áll rajta.

„ Hívj fel, ha te is úgy érzed, hogy egyedül vagy. Toy" . Legvégén pedig a telefonszáma. – Sose fogja úgy érezni! – Mérgemben összegyűröm, és kidobom a szemetesbe.

A pultos orra alatt somolyogva törölgeti a poharát. Nem egy ilyen helyzetnek lehetett már szemtanúja.

– Van egy tollad és egy papírod? – kérdezem.

– Persze – kutakodik egy kicsit, majd elém tolja.

Valami frappánsat kellene válaszolnom, ezért töröm egy darabig a fejemet, majd miután kitaláltam papírra vetem.

„ Kedves Toy! Bármennyire is szeretnéd, sose fogom egyedül érezni magam. Ő az igazi. Mark"

– Odaadnád ezt neki? – hajtom félbe a papírlapot.

– Persze – veszi el, a borravalóval együtt.

– Köszönöm – mosolyodok el. – Egyébként tudsz egy csendes, de mégis szép helyet?

– Ahol az ember kettecskén lehet, minden zavaró tényező nélkül?

– Igen – bólintok.

– Tudok hát.

– És még valami, ha tudnál segíteni, azt megköszönném.

– Hallgatlak...

– Szükségem lenne két lányra, holnap...

– Minden is megoldható –kacsint, majd megbeszéljük a részleteket.

A végén elmagyarázza, hogy találom meg azt a csodás helyet, amit említett. Mindent lejegyzetelek, majd elindulok megkeresni, remélem tényleg olyan tökéletes, mint ahogy mondta.