18. rész +18

497 48 14
                                    

Mark

Ha azt hiszi, hogy megriadok, akkor nagyon téved. Éhesen tapadok szájára, és az sem érdekel, ha felsebzem kívánatos ajkát. Karomat nyaka kör fonom, jó erősen, hogy még véletlenül se tudjon eltávolodni. – Megvagy! – Olyan szorosan ölelem, mint a pók a hálójába ragadt áldozatát.

Nyelvünk játéka közben megfordulunk, hátrálásra kényszerítem, egészen az ajtó sima lapjáig. Halk puffanással ütközik neki, de ő csak falja tovább ajkaimat, simogatja hátamat, keze lecsúszik fenekemre és belemarkol. Megugrok kicsit, ezért szorosabban hozzá préselődök.

Tapogatózom a villanykapcsoló után, nagy nehezen megtalálom és felkapcsolom. Villan párat, az egyik égő kialszik, így csak halvány pislákoló fény marad, ami megvilágítja testünket.

Övénél kezdek el matatni, próbálom kikapcsolni, de nem adja olyan könnyen magát. Rángatni kezdem, és végre sikerül. Kigombolom nadrágját, lehúzom cipzárját, tenyeremet egyből hosszára tapasztom. Izgatottan felmordul, és minden finomkodást félredobva harapdálni kezdi államat, nyakamat.

Kihúzigálom ingjét, elkezdem kigombolni, de olyan lassan megy, hogy inkább erővel széttépem, a gombok szanaszét pattannak, és végre feltárul előttem felsőteste. Minden négyzetcentiméterét kitapogatom, érintésemre mellbimbói megkeményednek.

Lábujjhegyre állok, állát csókolom, nyelvem végig siklik ádámcsutkáján, mire kéjes nyögés szakad fel torka mélyéről.

– Élvezed? – motyogom kulcscsontja kényeztetése közben.

– Szerinted? – húzza ki ő is ingemet a nadrágból, és már hatol is be alá.

Szeretem, ahogy a bőrömhöz ér és kényezteti, azt akarom, hogy soha ne hagyja abba.

Heves csókokkal borítom egész felsőtestét, mellbimbójára tapadok, és szívni kezdem. Kezem tovább matat rajta, izgatottan simogatom, ahol csak érem. Hajamba túr, és nyöszörgéséből tudom, mennyire felizgattam.

Letérdelek elé, nadrágját alsójával együtt térdéig rántom. Ajkamat megnyalva felnézek szemébe, és izzó vággyal találom szembe magam. Pillantásom botjára téved, ami harcra készen mered a mennyezet felé, bársonyos bőrén megcsillannak előnedvének cseppjei.

Ráhajolok, nyelvemmel érintem, majd lenyalom nedvét. Érzem sós ízét, ami egyáltalán nem kellemetlen, inkább nevezném finomnak, és ebből csak még többet akarok. Megfogja tövét, célra tartja, szabad kezével hajamba túr.

– Ne csak nyalogasd! Vedd a szádba! – nyomja fejemet farka felé.

– Könyörögj érte – lehelem, miközben makkja már ajkam előtt lebeg.

– Soha! – rántja hátra fejemet, lehajol és megcsókol.

Olyan szenvedéllyel tapad ajkamra, amit mással még sosem tapasztaltam.

– Biztos vagy benne? – karcolom végig péniszét.

– Ah... Ne! – motyogja, és újra felegyenesedik.

Fejét az ajtónak támassza, szemhéját lecsukja és várakozik.

– Hallani akarom! – suttogom, és makkjának hegyét szopogatni kezdem, ízelítő gyanánt. – Mondod?

– Nem...

– Akkor, be is fejezhetjük – próbálok felállni, de visszanyom.

– Jól van, most az egyszer feladom.

Most én jövökOnde histórias criam vida. Descubra agora