Száguldás

Monaco: A döbbenet - 4.

Talán egy óra telt el, mikor megrebbenek Nora szempillái és lassan kinyitja a szemét. Édesanyja a kezét szorongatva figyeli, miközben a szobában lévő két férfi megkönnyebbült mosollyal néznek rá az ágya mellől.

- Mi történt? – kérdezi a lány rekedtes hangon.

- Baleseted volt. Megműtöttek és most a kórházban vagy – válaszol neki az édesapja.

- Szóval ezért sajog mindenem. Kaphatnék egy kis vizet?

Azonnal odaadnak neki egy poharat, majd lassan felültetik. A jobb keze tört el, amit meglepődve vesz észre, ezért a ballal próbál inni, de eléggé remegnek az izmai.

- Emlékszel, hogy pontosan mi történt? – kérdezi már sokkal nyugodtabban az édesanyja.

- Hát... - a lány hunyorog és a fejéhez emeli a kezét, mert hirtelen éles fájdalom hasít belé – Emlékszem, hogy szólok a csapatnak, majd volt egy nagy robbanás? Után próbáltam a kormányt elfordítani, meg tövig nyomtam a féket és utána már csak a csattanás hangját hallottam.

Halk kopogás hallatszódik az ajtó felől, majd Günther feje jelenik meg. A lány mosolyogva invitálja be a csapat egy részét. Két hatalmas csokor virágot és rengeteg édességet hoztak neki, hogy jobban érezze magát.

- Tudod, nagyon megijesztettél minket! – lép mellé Miranda – Úgy tíz percig semmilyen információt nem tudtunk rólad! Szegény Ayato, remegő kezekkel nyomta le mindig a rádió gombját, mikor felőled érdeklődött...

- Sajnálom, hogy ennyi gondot okoztam...

- Ez nem a te hibád, hanem az enyém – mondja határozottan Günther – Nekem kellett volna kihozni az autót, de éppen egy előzésben voltál. Pedig az adatok vörösen villogtak a képernyőn. Borzalmasan sajnálom, Nora, hogy az én becsvágyam miatt kerültél ilyen helyzetbe!

- Nem. Ez mindkettőnk hibája. Én is láttam a gondot, mégis belekezdtem az előzésbe. Szóval ne ostorozd magad miatta.

- Mikor engednek ki? – kérdezi ez egyik mérnöke.

- Két nap múlva. Szóval kedden autóval átmegyünk Banburybe. Még mázli, hogy kertesházban lakom, mert nem biztos, hogy sokat tudnék így lépcsőzni! - nevet fel a lány, majd fájdalmasan a nyakához kap.

- Ha bármire szükséged lenne, nyugodtan szól, akár az éjszaka közepén is! – emeli fel a kezét Miranda.

Még pár perc beszélgetnek, majd magára hagyják Norát, mert még nagyon fáradt a műtéttől. A szülei és Jacob megegyeznek, hogy a következő két napban felváltva lesznek bent vele. természetesen a VIP szobába más szabályok és egésznap látogatható. Jacob visszaviszi a szállodába a szülőket, Norát, pedig elnyomja az álom.

Másnap arra ébred, hogy kegyetlenül sajog a karja és a lába. Így a nővérek még egy adag fájdalomcsillapítót adnak neki. Ezzel könnyebben telik el a délelőttje. Alaposan megvizsgálja mindkét gipszét, majd kap egy nyakmerevítőt is. Délután édesanyja segítségével megfürdik, mert ragad a sok fertőtlenítőtől, amit a műtét során rákentek. Este megint korán elnyomja az álom, mert a testét nagyon kimeríti ez a sok fájdalom. Kedd reggel már megengedik neki, hogy kísérővel sétáljon egy kicsit. Jacobba kapaszkodva, az infúziós állványt közösen tolva lépkednek lassan a folyosón. Éppen belefutnak a reggeli vizitbe, vagyis az orvos minden eredményét újra megnézi és alaposan megfigyeli a mozgását.

- Úgy gondolom, hogy ma délután ki is engedhetjük. Javaslom, hogy hosszabb sétákat még kerekesszékkel tegye meg. Miután levették a gipszet, mankót ajánlok a járás segítésére. A karjáról még két hétig biztos nem kerülhet le a merevítés, utána, pedig intenzív gyógytornára kell járnia!