Twisted Wizardland

48. Aladdin

- Na, tudod magad kontrollálni, vagy Imperiozzalak meg? - Kérdezem komolyan a Szultánkától.

- Mit csinálj velem? - Jön a hápogások közé veszett kérdés.

- Azt, amit Jamil csinált, hogy kövesd, amit mondd, de az enyémből nem fogsz tudni kizökkenni. - Vigyorodom el szélesen.

- Princeps kijött a szadizmusod. - Lép el mellettem a Seggfej.

- Bocsánat. - Rázom meg magam és engedem el a szultánkát. - Szóval hol lehet Aladdin? - Fordulok sarkon, hogy elkezdjem nézni a tömeget az utcákon. - Megvan Jázmin! - Kiáltom el magam boldogan, mikor meglátom a hercegnőt, akiről süt, hogy nem a köznép közé tartozik. - És ha minden igaz a csavargónak meg kell jelenni. Három, kettő, egy. - Ahogy az utolsó szám elhagyja a számat valóban megjelenik az a híres Aladdin és sikerül megismerkednie Jázminnal.

- Szerelmesek. - Jegyzi meg szinte szívecskékkel a szemében a Szultánka.

- Hát legfeljebb a lány. - Fintorodik el Jamil.

- Egyet értek. A fiú mást akar. - Bólogat Hal maffiózó.

- De ez szerelem, ő lesz a szultánná lett suhanc. - Csillognak a szemei a Szultánkának.

- Nem akarlak lelombozni, de a legutóbbiból kiindulva nem ez lesz a vége. - Rázza meg a fejét a Komornyik Angolna is.

- Jönnek az őrök. - Jegyzem meg, amivel elérem, hogy a csapat befogja és kövesse a párocskát a palotába. - Oda nézzenek. Ez itt Jafar. - Vigyorodom el. Természetesen a pokol azonnal elszabadul és Jázmin sírásával mit sem foglalkozva elvezetik Aladdint a börtönbe.

- Talán ő meg tudná nekem szerezni a lámpást a titkos barlangból. - Motyog az orra alatt Jafar.

- Oho, ez izginek hangzik. - Kapom el Jamil kezét és sietek Jafar után.

- Hé, miért futunk? - Kérdezi a fiú mögöttem.

- Hogy ne maradjunk le az izgalmas részről. Tudni akarom miért kell neki a lámpás. - Jelentem be.

- Szultánná válni. Mire kellene? - Kapom meg a választ, mire horkantok egyet.

- Néha használhatnád azt a vér pumpáló szervet a mellkasodban a depressziót okozó szerv helyett a fejedben. - Jegyzem meg. - Jó szíved van Jamil, csak a csalódottság nem hagyja, hogy hallgass rá. - Vonom meg a vállam. - Itt vagyunk. - Lelkesedek be és állok meg az egyik sarkon.

- Ha enyém lesz a lámpás akkor megszerzem a dzsinnt, ha megszerzem a dzsinnt, akkor talán visszakaphatom őt. - Vesz elő Jafar egy nyakláncot.

- Oh, szegény. Össze fogják törni a szívét. - Szomorodok el.

- Miért is? - Jön a kérdés közvetlen a fülem mellett, mire felfogom, hogy Jamil a hátam mögött áll és a vállam felett nézi Jafart.

- Három szabálya van a dzsinnek. Egy, három kívánság van nem kívánhatsz több kívánságot. Kettő, nem kívánunk szerelmet. Három, nem hozunk vissza halottakat az életbe. - Mondom komoly hangon.

- Szóval semmi értelme, hogy keresi a barlangot? - Kapom meg a kérdést.

- Úgy tűnik. - Sóhajtom egyet.

- Idő homokja vigyél vissza, oda hol még minden jó volt. Amikor a szerelem egy dal volt és a holnap fényesen ragyogott. - Motyogja Jafar az orra alatt, mire én belépek a szobába magam után rántva Jamilt.

- Jafar egyszer te leszel a legnagyobb és legbölcsebb vezír, akit a világ valaha látott! Én hiszek benned! - Mondom egyenesen Jamilra nézve, aki fülig pirulva áll előttem.

"Gyerünk játssz! Nem nehéz." Koncentrálok az üzenetre, hogy ő is hallja azt.

- Túl jó vagy hozzám Seherezádé. Bár úgy lenne, bár úgy lenne. - Mondja komoly hangon, mire én kuncogom és a kezét fogva elrohanok a szoba túl oldalára, hogy ott megint eltűnjünk a szemek elől. - Ez mire volt jó? - Pislog rám Jamil. - Úgy néztem ki, mint ő?

- Igen, glamúrnak hívják, nem nagy dolog. - Vonom meg a vállam. - És azért. - Fordítom a fiút Jafar felé, akinek széles mosoly van az arcán. - Adtunk neki egy kis hitet. Menjünk keressük meg a Seggfejéket, mielőtt unalmában kiengedi Aladdint a börtönből. - Kuncogom és indulok el abba az irányba, ahonnan érzem a mágiáját.

- Honnan tudod hol van? - Jön a kérdés Jamiltól.

- Nem lehet eltéveszteni. Ha egyszer megszokod a mágiáját, akkor olyan mint egy világítótorony, ha nem fogja le. - Vonom meg a vállamat.

- Ha nem tudnám, hogy rokonod azt hinném a férjed, úgy marjátok egymást. - Kapom meg a következő megszólalást, mire csak fújok egyet.

- Tudod kezdetben még nagyon felkaptam ezen a kijelentésen a vizet, de a második százas óta hidegen hagy ki mit gondol és mellesleg Siaruli nem olyan rossz. - Kuncogom.

- Mit számít hogy milyen az a Siaruli? - Tudakolja.

- Ő Alexander egy másik világban, persze hogy számít. Meg mellesleg ott a pasim. - Vonom meg a vállam.

- Nem zavar, hogy amúgy a legjobb barátod? - Fintorodik el a fiú, mire elnevetem magam.

- Jamil, Jamil, Jamil. Aki kirándulni jár gyorsan megtanulja, hogy külön kell tartani a világokat az agyában. Külön naplóm van minden fontosabb világhoz. Az eredetimben férjem van és már a dédunokáim nagyja is rég meghalt. Siaruli világában maffiát vezetek a párja és egy isten unokája vagyok. Van pár, ahova csak nézelődni járok, ezek a gyakorolj kirándulni világok. Egy ahol Morgána lánya vagyok ez az első olyan volt, ahol a Seggfej direkt hagyott ott. Van egy ahol egy farmer felesége vagyok, az volt az első próbáld megváltoztatni az eseményeket világom, a Seggfej néha megjelenik hogy milyen történelmi eseményt kell megelőznöm. Érdekes időtöltés, ha engem kérdezel. Itt meg az ikertestvére vagyok, nem nagy dolog. - Legyintek egyet.

- Ez a világ is valami gyakorlás? - Tudakolja a fiú.

- Ez az első olyan világ, amibe úgy jöttem, hogy nem voltam alapból jelen benne. Az első saját kirándulásom, de a Seggfej követett, mert még sose csináltam magamnak testet és majdnem kinyírtam magam az eredeti világban. Aztán összefutottunk Holló Igazgatóval és érdekesnek találtam a helyet, úgyhogy maradtunk. - Mesélem el a dolgot.

- És a párjaid a másik világokban tudnak arról hogy van más is? - A kérdés meglepetésként ér, de végül csak kitárom a kezeimet.

- Draco meg Siaruli igen, a többieknek nem kell tudniuk. - Jelentem be.

- Draco? - Kérdez vissza a fiú.

- A férjem, az eredeti világomból. - Bólogatok párat.

- Értem. - Biccent egyet, majd elkapja a kezemet és összefonja az ujjainkat. - Szóval hol van Alexander, meg az idióták? - Tudakolja.

- Arra. - Biccentek jobb oldalra a fejemmel. - A Seggfej éppen monológot tart a kínzóeszközökről. - Jegyzem meg, mikor elkezdek a fiú gondolataira koncentrálni.

- Nem veszélyes az? - Fintorodik el a fiú.

- Áh, még nem jutott el a Mardekár átkokig. Teljesen biztonságban vannak. - Kuncogom. - Oh, egy tipp. Ha Alexander megkér, hogy válassz egy számot. Mindig a kilencest mondd. - Teszem hozzá és indulok el a börtönök felé.

- Miért? - Kapom meg a logikus kérdést.

- Mert nincs az az őrült, aki önként választaná a kilencest. - Kuncogom. - Hidd el a családi átkokkal szemben ez meg tudja menteni az életedet. Tapasztalatból mondom. - Teszem hozzá.

- Reméljük, hogy nekem nem kell megtapasztalnom. - Nyel egyet az Aladdinos fiú.

- Megpróbálok vigyázni rád. - Kacsintok egyet felé, mielőtt befordulnánk a következő folyosóra.