Anonym Feelings

1. Fejezet ~ Michael depressziós~ (2/2)

  - Mi volt az a vonatos kijelentésed? Elvileg nem az ellenkezőjét kéne akarnod, nem óvnod kéne a pasiktól?

- Nem lényeg. De igen és én óvlak is, de nem zárhatlak ketrecbe. Meg egyszer nagybácsi vagy nagynéni szeretnék lenni. Luke-ot legalább ismerem és tudom milyen, nem egy vadidegen. Érted?

- Értem, de Ő csak a haverom, úgy ahogy Calum és Mikey is. Szerinted nem lenne furcsa, ha nem csak haver lenne valamelyik?

- Eleinte fura lenne, de gyorsan megszoknánk, gondolom.

Lezárul a beszélgetés, mert a srácok megjönnek a kajával. Ami annyit tesz, hogy rengeteg chips és mikrós kaja. Elmegyünk a pénztárhoz és értelemszerűen kifizetjük az árut. Visszafelé már könnyebben megy.

*

Mire visszaérünk, az egész lakás úszik, de szó szerint is. Nem tudom mit csináltak ezek, de lehet jobb is. Mikey törölközővel a fején csurom vizesen jön elő, a lány is el van ázva. Valaki kérdően néz rájuk, mert azonnal magyarázkodásba kezdenek.

- Úgy kezdődött, hogy Mike kutyának érezte magát...

- Te meg eltörted a csapot...

- Jól van na, nem tehetek róla! Különben is te kezdted avval, hogy lelocsoltál, én csak folytattam...

Egymás szavába vágva mesélik mind azt, amit nem akartam tudni. Bár most, hogy tudom nem vészes. Megdicsérjük őket, majd a konyhába megyünk kipakolni. Szerintem túl sok mindent vettünk, de a srácok nem így gondolják.

Fogunk négy csomag chips-et és Mikey javaslatára kiülünk a hátsókertbe. Leülünk egy körbe, hogy mindenki mindenkit lásson.

- Ümm, játszunk kérdezz-feleleket, hogy megismerkedjünk?- teszek egy javaslatot, amire mindenki helyeslően reagál.- Oké, akkor kezdek. Hány éves vagy Zie?

- Tizennyolc. Ti?

- Ashton húsz, Luke tizennyolc lesz, Do tizennyolc és még én is tizennyolc vagyok egy ideig.- mutat végig rajtunk Calum.- Suliba jársz még?

- Sajnos igen. Ez az utolsó évem. Mióta ismeritek egymást?

- Nehezebbet nem is kérdezhettél volna. Úgy tizenöt- tizenhat éve.- gondolkozik el Luke.- Milyen zenéket szeretsz?

- Te kis zenebolond!- nézek Luke-ra és picit oldalba bököm.

- Mindent meghallgatok, imádom a zenét, de a kedvenc műfajom a Country.

Evvel még eljátszunk úgy tíz percig, aztán bemegyünk. Zie az egyik fotelbe ül, Ash a másikba és négyünkre maradt az egy kanapé. Mikey Tv-t kapcsol és azon belül is zene csatornára vált. Közben értelmetlen dolgokról beszélgetünk, mint például hogy kell egy lámát pinkre festeni. „Láma festékkel"-től kezdve az „ecsettel"-ig mindenféle megoldás elhangzik. És igen erről jut eszébe Mikey-nak, hogy valószínűleg még itt van egy gitáros videojátéka. Felszalad keresni , Calum teljesen fellelkesedik e hír hallatán. Tíz perc múlva meg is találja. Beszereli a dolgokat.

- Mindenki szeretne játszani?

- Én nem. Most lusta vagyok hozzá.- jelentem ki.

Körülbelül ez tart majd tíz percig, de játszani nincs kedvem semmi féleképen.

- Csatlakozom.- válaszol Luke.

- Én nem tudok gitározni.- vallja be Kenken.

- Ismered a színeket?- bólint egyet a lány.- Látod a képernyőt?- bólint még egyet.- Akkor tudsz gitározni! Ehhez nem kell tudás.- magyarázza neki az unokatesója.

Mikey és Cal kezdenek. Haha, kettőnké a kanapé. Kapva az alkalmon elkényelmesedünk a szokásos pózban. Luke-ra dőlök valami ülő-fekvő módon. Jól van na, kényelmes Luke. Fiúk akkora beleéléssel játszanak, vannak ám fejek. Mikey győz így ő fog a másik győztessel játszani, aki vagy Zie vagy Ash. Ez is jónak ígérkezik, de Luke elálmosodik. Átkarol, és a fejemre dönti a sajátját. Már alszik. Szokott ilyen lenni, de ezt csak akkor teszi, ha már mélyen alszik. Kis cukika. Jó darabig eljátszogatnak egymással a többiek. Minimum huszonnégy menetet lenyomnak. Este nyolckor hagyják abba, de csak azért, mert éhesek. Szegény Lukey-t fel kell keltenem. Calum nem épp kedves és aranyos módon megelőz, mire Luke beint neki álmos fejjel. Ellepjük a konyhát és megcsináljuk a mikrós kajákat. Már majdnem félig megettem mire Kenken megszólal.

- Bocsi, hogy megkérdem, és ha zavarba hoz a kérdés, de mióta vagytok együtt Luke-kal?

Félre nyelek a kérdés hallatán. Mi a fasz van mindenkivel, hogy ennyire összeboronálnak a colosommal?

- Csak haverok vagyunk, pont és kész. Nem járok vele! Miből gondoltad? Hagyjuk!

Nem szeretem, ha ilyeneket mondogatnak körülöttem egy bizonyos dolog miatt. Ez után nyugis az étkezés. Kenken észbe kap, hogy haza kéne mennie. Gyors át tárgyaljuk a dolgokat és milyen jól tesszük. Kiderül, hogy mégsem most szombaton utaznak el a szülők, hanem jövő héten, így akkor jön el hozzánk. Elköszönünk tőle, majd mind Mikey szobájába tömörülünk aludni, hisz fél tizenegy van, holnap pedig korán megyünk. Amúgy szerintem ez érdekes lesz, öten egy kis szobában. Van benne egy egyszemélyes ágy, egy író asztal, két üres szekrény a falakon pedig poszterek a kedvenc bandáiról. Srácok azt akarják, hogy hercegnőjüké legyen az ágy, de Én szolidaritást vállalok és Én is a padlón alszom...