Anonym Feelings

13. Fejezet ~...~ (1/2)

Egyenesen a szobámba vonulok elkészíteni a házi feladataimat és rá kell jönnöm, hogy így egyedül kevésbé szórakoztató és könnyű. Nem gond, legalább addig sem foglalkozok semmi felesleg dologgal. A szemeim majd leragadnak két óra tanulást követően, miközben a történelem anyagot olvasom át. Hihetetlenül eltud álmosítani ez a sok felesleges adat, ami a kutyát se érdekli. Utálom, egyszerűen utálom és kész!

- Bejöhetek?- hallatszik egy kopogtatás után és amint sikeresen beazonosítom a hangot egy „igen" válasszal beengedem.

Az ágyamhoz sétál, leül rá, én pedig fekvésből feltornázom magam, hogy szembe tudjak vele nézni. Legszívesebben olyan szorosan hozzá bújnék, ahogyan csak tudok, de nem teszem meg.

- Minden rendben van? Mi történt?

- Semmi Ashton.- próbálok a legkomolyabban és őszintén ránézni.

- Igen?! Nem hinném.

- Oké! Semmi sincs rendben, nem fogok erről beszélni, mert nem tudsz segíteni és megoldani sem tudod. Hagyjuk, nem szeretnék evvel foglalkozni!

- Azért, ha gondolod nyugodtan elmondhatod, hogy mi bánt és mi történt. Kérsz egy ölelést?- tárja szét karajait.

- Rendben! Köszönöm!- oda bújok hozzá, de csak rövid időre, aztán elküldöm arra hivatkozva, hogy még rengetek tanulni valóm van.

Azt hittem, jobban fog esni a bátyám törődése, de rá kell jönnöm, ha nem látja a reggeli furcsa és hideg viselkedésemet fel sem tűnt volna neki, hogy a húga nincs rendben. Különben is, hogy közöljem vele, hogy Hemmings-el szakítottunk és elvesztettem, az engem bántalmazó anyánk visszatért a városba és megfenyegetett. Az első felét semmi képen nem tudhatja meg, pont ez miatt nem mondtuk el. A második feléről pedig nem szükséges tudnia, elég gondja van nélkülem is. 

Minden nap hullafáradtan esik haza, ha pedig szabadságon is van akkor is leginkább alszik, hogy kipihenje magát valamennyire. Régebben legalább a hétvégéi szabadok voltak, de most már azok sem.

Fejemet megrázva térek vissza a történelemkönyvemhez és folytatom azt, amiben megzavartak. Olyan fél tíz felé merészkedek le vacsorázni, egyedül Mikey ül lent és a laptopját bújja. Nem kezdeményezek vele beszélgetést, csak megnézem, mit tudnék enni. Találok felvágottat és egy kis zöldséget, ezekből összeállítok egy szendvicset és a fiú mellé leülve elfogyasztom.

- Luke, ma nem jött haza.- jegyzi meg, olyan egyszerűséggel, mintha csak azt mondta volna, hogy a fagylalt hideg.

A számban lévő falatot egy hatalmas nyeléssel kényszerítem a gyomrom felé.

- És? Mit kéne tennem? Nagyfiú már, tudja mit csinál!- válaszolok neki a „hideg a fagyi" stílussal.

Igazából a létező összes lehetséges változat eszembe jut a hol tartózkodásáról egy másodperc alatt, de valószínűleg Liz-nél maradt.

- Furcsa vagy!- jegyzi meg.

- Ne törődj vele, amúgy meg szerintem vitatkozhatnánk ki is a furcsább.

- Egyezzünk ki egy döntetlenben. Amúgy, hogy-hogy nem együtt jöttetek haza?

- Aaron-nal bent kellet maradnom órák után.

- Ki az az Aaron?- kezdi húzogatni a szemöldökét mindent tudóan.

- Csak és kizárólag egy iskolatársam, akivel együtt írjuk a suli újságot, rémlik valami?

- Aha, persze.

Rá hagyom, gondoljon azt, amit akar. A használt tányéromat elmosom és a helyére rakom, majd indulnék is fel, hogy aludjak de még az ajtóból visszafordulok Michael-höz.

- Megint nem tudsz aludni?

Fénylő szemeit végre rám emeli és határozott bólintással jelzi, hogy eltaláltam.

- Mike evvel nem kéne valamit kezdeni? Nem tesz jót neked, ha soha sem alszol.- ülök vissza mellé.

- Nem akarok agyturkászhoz menni sem pedig altatókat szedni.- lecsukja a laptopját és tovább figyel.

Az agyam elkezd pörögni, mit is tudnánk kezdeni evvel a helyzettel, mert tényleg egyik lehetőség sem valami kedvező. És beugrik valami.

- Húzd fel a cipődet!

- Észnél vagy? Tíz óra van, hová akarsz te menni ilyenkor, tudtommal holnap iskolában a helyed!

- Teljes mértékben! És? Szarom le, be fogok érni megnyugodhatsz. Ne gyerünk!- kezdem magam után húzni.

Felvesszük a tornacipőinket, megfogom a táskámat és indulunk is. Imádom az éjszakát, ha valamelyik fiú velem van.

- Mi miatt nem tudsz aludni? Jár az agyad?

- Részben.

Ezt követően témát váltunk. Javarészt Ő beszél én meg figyelek rá és ha olyan akkor hozzászólok. Megérkezünk a patikába, és az idős nő szúrósan mered ránk. Elviekben csak nagyon szükséges esetekben lehetne igénybe venni. Az idős nő még a köszönés lehetőségét sem hagyja meg nekünk.

- Jaj, maguk fiatalok, hogy nem tudják mi is az a felelősségteljes szex! Most felkeltettetek, csak azért, hogy maguknak eseményutáni tablettát adjak! Köszönöm!

Köpni-nyelni nem tudunk az asszony hevességétől.

- Adhatok még valamit?- forgatja meg szemeit, közben a pénztárgépet püföli.

- Egy doboz levendula és kamillateát legyen szíves!- hebegem el, mire a nőnek sunyi mosolyra húzódik az ajka, és tisztán látszik, mindjárt elröhögi magát.

Az összeget a pultra teszem a zacskót, amiben a teák vannak pedig elveszem. Zavaromban el is felejtek reklamálni, hogy nekünk a táska egyharmadára nincs szükségünk. Mikey-t a csuklójánál fogva kell húzni onnét. Olyan félúton előtör belőle a nevetés. Gyors a reakcióidője. Amint hazaérünk, a konyhába terelem, leültetem a székre, én pedig neki állok teát főzni.

- Hallod evvel mit kezdjünk?- teszem a tablettás dobozt az asztalra közvetlen elé.

- Még most sem hiszem el, hogy ránk sózta!- mutat a dobozra, kuncogva.

- Hidd el, hogy én sem. De ha ezt a fiúk meglátják, én agyon leszek verve!- sóhajtok.

- Ezt el kell nekik mesélni!

- Még mit nem! Ez ciki!

- Szerintem meg vicces! Akármit is mondasz, én ezt elmesélem a srácoknak!

Szem forgatva megyek vissza a már forrásban lévő vízhez, belerakok egy levendulás és egy kamillás filtert és egy kicsit hagyom állni, majd kitöltöm neki egy bögrébe és felkészítem rá, hogy nem valami finom, de lehet, hogy segít rajta, úgyhogy igya csak meg nyugodtan. Miután megvártam, hogy megigya, elzavar aludni, mert már késő van, nekem pedig holnap suli.

---------------------------------------------

Sziasztok! Köszönöm, hogy még mindig érkezek csillagok! A részhez nincs különösebb hozzáfűzni valóm, mindenki eldönti mit szól hozzá vagy mit nem, annyit azonban hozzá szeretnék tenni, hogy a három pont csak azt jelzi, hogy címet nem tudtam hozzárendelni, bocsánat!

Puszi: DoDurville