Korlátok között

Kilencedik fejezet

Akkor némi kis összesítés.

Jó hírek: 1. Megjött a visszaigazolás Bostonból is, szeretettel várnak minket a lefoglalt időpontra. Kettő, azaz kettő jegyet nem adtak még el a városi arénában tartandó koncertre. 2. A repülőn tökéletesen működik a számítógépem, bár a stewardess rám szólt, hogy ki kell kapcsolnom, de miután megmutattam neki, hogy ezen a márkán létezik repülő-üzemmód, nem nyaggatott tovább. 3. Luke és Emily szemei is azonnal lecsukódtak, ahogy felszálltunk, ezért végre van egy kis időm dolgozni. 4. Anya írt egy rövid SMS-t, amit a becsekkoláskor olvastam el. Jó utat kívánt, és azt kérte, hívjam, ha lehetőségem van rá. Nem tudom, hogy magától jött-e rá arra, hogy nem haragudhat rám örökké, vagy segítettek neki, de ez a lényegen nem változtat. 5. A csomagokat gond nélkül elfogadták, a kiadó valószínűleg előre készült a többletre, és kifizette.

Rossz hírek: 1. A pilóta szemtelenül fiatal, ezért Shawn feltápászkodott az ülésén, hátrafordult, és eltátogta nekem, hogy „Remélem, nem zuhanunk le a pilóta tapasztalatlansága miatt". 2. Luke Hemmings túlságosan szexi alvás közben. 3. Nem tudom, Shawn Mendes mennyire szexi alvás közben. 4. Robert-től is kaptam SMS-t, amiben azt kéri, vigyázzak magamra, és a srácokra is. 5. Calum Facebook-fiókja tele van az anyukájától kapott üzenetekkel, lényegében arról, hogy szégyellhetné magát, amiért nem képes visszahívni a saját édesanyját.

A fiúkat direkt megkértem, még pénteken, hogy látogassák meg a családjaikat, és köszönjenek el tőlük, mert máskor nem lesz rá lehetőségük. Becsületükre legyen mondva, hogy beültek négyen a kocsiba, és órákkal később tértek vissza, de hogy pontosan hol jártak, talán sosem tudom meg.

Emily és Luke fülében is zene bömbölt, én azonban nem kapcsoltam be a sajátomat. Szeretek ritmusra gépelni, de az a szerencsétlen hátulütője van a dolognak, hogy önkéntelenül is dalra fakadok, ami nem biztos, hogy mindenkinek jót tenne ezen a repülőn.

Miután kipipáltam az állomásokat tartalmazó listámon Bostont is, az összes közösségi hálón keresztül (értsd: Facebook, Twitter, Instagram, Tumblr) jeleztem a tagok nevében külön-külön, hogy útnak indultunk, és holnap este már Londonban játszunk. Természetesen ügyeltem rá, hogy más-más szövegekkel írjam ki, nehogy a szokásos kontrollcé-kontrollvé megoldásra gyanakodjanak. Ja, meg persze arra, hogy ugyanaz az ember kezeli mindannyik fiókját. Merthogy erről eggggyáltalán nincs szó. Luke fiókjába voltam bejelentkezve, ezért ezzel az oldallal kezdtem. Amikor átléptem Calum-éba, Luke posztján (vagyis, az enyémen, de részletkérdés) már több mint egymillió kedvelés volt, és több száz komment. Erről beugrott egy ötlet, amit Calum nevében meg is osztottam a rajongókkal. Lehet, hogy egy kicsit elhamarkodott ígéret volt, de valahogy úgyis kiverem a fiúkból. Azt írtam, hogy hetente egyszer valamilyen formátumú, de nagyon részletes jelentéssel érkeznek majd a tagok a turnéról, ezért kövessék mind a banda közös, mind a külön-külön kezelt (nyilván nem, de ez titok) fiókokat. Szóval, előttem a feladat: dokumentálásra bírni a srácokat.

- Hé! – az ismerős hangra felkaptam a fejem. Michael a telefonját lengette, jelezve, hogy szeretne egy képet készíteni. Szokássá vált, hogy amikor nem tudok kioldalazni a fotókból, eltakarom az arcomat, hogy a rajongók ne ismerjenek fel, és főleg, hogy ne boronáljanak össze egyik fiúval sem. Millió és egy közös képem van mindegyikükkel, de ezeket a saját telefonomban és a laptopomon őrzök. Ja, meg egy olyan, amin öten szerepelünk a ház előtt, ki van nyomtatva, és azt a határidőnaplóm belső borítójában tartom. Becsuktam a laptopomat, odahajoltam Emilyhez, és a gép mögé bújtam, amíg Michael elkészítette a szelfit, ügyelve rá, hogy a mellette ülő két fiú is ugyanúgy látszódjon, akár ő, vagy Luke. Miután felmutatta a hüvelykujját, visszahelyezkedtem, és folytattam a munkát. Leginkább a neten kerestem olyan parkolási lehetőségeket, ahol meg tudunk állni majd a busszal, és utánanéztem néhány programnak is a nagyvárosokban azokra az időpontokra, amiket ott töltünk. Akad néhány ígéretes koncert Los Angelesben és Milánóban is, de a legtöbb helyen nekem biztos, hogy a városnézés lesz az egyik legfontosabb tevékenységem. Felcsaptam a határidőnaplómat, és átnéztem a mostani hetünket. Kedd este kezdenek a fiúk egy szabadtéri akusztikus koncerttel London belvárosában. Szerdán egy interaktív TV-felvételre mennek, ahol a rajongók kérdéseit teszi majd fel a riporter. Csütörtökön egy jótékonysági bál megnyitóján kell részt vennünk, oda viszont az egész csapatunkat várják, ezt ugyanis a kiadó szervezi. Szombaton és vasárnap is a Wembley-arénában lesz koncert, vasárnap pedig indulunk is Párizsba. Nem vagyok biztos benne, hogy kellőképpen kipihentem magam erre az évre.