Húgom a Directioner /Befejezett/

42. fejezet ,, Becca vagy Freddie?"

Louis Tomlinson

Nagy lendülettel lököm el magamtól. Váratlanul ért tette. Csalódott arccal néz vissza rám.
-De Lou cica,most miért?-nyávogja,eddig még sose beszélt velem így,mármint nem becézgetett. A hátamon futkos tőle a hideg. ,,Cica". Megkattant ez a csaj,vagy mi?
-Hagyj békén!-távolodok el,mikor észbe kapok. Briana teás csészényi szemekkel nézz rám. Nem tudom mit gondolt. Hogy mi majd újra együtt leszünk?-Mégis mit képzelsz?
Hamar összeszedi a bátorságát,és gonosz mosolyra húzódik szája. Mondom én,hogy megkattant? Eddig tök normális volt,most meg mint egy pszichopata. Hallottam én már a szülés utáni depresszióról,de annak talán nincsenek ilyen mellékhatásai,vagy igen?
-Csak nem gondoltad,hogy engedem máris elmenj?-kér számon.
-Nem,természetesen maradtam volna még pár napot,de az én életem Londonban van.-magyaráztam,mert én nem maradhatok itt öröké,ott a családom,a munkám nagy része,most ott van az összes barátom is,és ami a legfontosabb Becca,aki az életem.-De mégis minek csókoltál meg? Mit akarsz?
-Milyen kis naiv vagy,Lou cica. Szerinted én nem követtem nyomon a médiát? Hogy nem látom majd a kis törékeny barátnődet?-itt ördögien felnevetett.-Csak egyet tudok ajánlani,vagy itt maradsz velem és a fiaddal,vagy búcsút inthetsz a te kis Becca-dnak.
Most mit tegyek? Legszívesebben arcon röhögtem volna,hisz mi a legrosszabb amit tenni tud,hogy csajbunyóba kezdenek? Persze azt nem engedném,nem szeretném,hogy Becca-nak bármi baja essen. De a hangjában van egy fenyegető él,amitől még engem is kirázz a hideg. Mégiscsak a fiamról és a barátnőmről van szó. Mindkettőjüket nagyon szeretem. Teljesen tanácstalan vagyok. Ha a fiamat választom,akkor vele együtt Briana-t. Ha Becca-t,akkor lehet örökre elveszítem a gyermekem,és mint már mondtam szeretnék jó apa lenni. Persze ez a terv már akkor megbukott,amikor eldöntöttük,hogy együtt neveljük fel,de nem maradunk kapcsolatban. De a mai világban már egyre sűrűbben fordul elő,hogy valaki elvált szülők gyereke,vagy hasonló a helyzete,mint az én pici Freddie-mnek. Ha elengedném a fiam,akkor lehet,hogy nem lenne olyan élete,mint amilyen lesz. Meghúzódhat és nem kell a reflektorfényben élnie. Lehet normális élete. Becca pedig már szinte az életemet jelenti. Mégis egy enyhe félelem van bennem,hogy valami gubanc lesz kettőnk kapcsolatába,és elveszítem,akár az én hibámból,akár az övéből. Melyikük biztosabb pont az életemben? Becca vagy Freddie?
-Alku képes vagyok.-jelentettem ki ezzel megtörve a csendet.-Többnyire itt leszek veled,és a picivel,de egy hónapban legalább egyszer hazamehessek.-van egy tervem. Briana arca felragyog,és kinyújtja kezét.-Aa,írásos szerződés ami nálam lesz.-ezt buktad,túl sok ilyen filmet láttam már.
Fél órával később elkészül a szerződés,amiben megállapodtunk,hogy én itt leszek velük,de néha haza megyek a családomhoz. Viszont arról nem tesz említést,hogy például Becca nem jöhet ide.
A gonosz nőszemély elmegy aludni,én pedig felhívom anyukám. Bűntudatom van,hisz az elmúlt hetekben minden időmet Becca-val töltöttem,és szinte el is feledkeztem róluk. Sőt anya még nem is tudja,hogy nagymama lett. Jobb lesz neki mielőbb szólni,mert a végén meg leharapja a fejem.
-Szia,Kincsem!-veszi fel a telefont.
-Szia Anya!-az eddigi komor arcomra most mosoly telepszik.
-Valami baj van? Hetek óta nem hallottunk felőled,még jó,hogy van egy felelősségteljesebb húgod.-dorgál meg.
-Bocsánat,de remélem hamarosan személyesen is megismered a lányt,aki ennyire elveszi az eszem.-vigyorgok továbbra is.-Baj? Nincsen. Inkább azért hívtalak hogy tudassam veled nagymama lettél.
-És miért nem lehetett ezzel kezdeni? Komolyan az agyamra tudsz menni.-hallom a hangján,hogy mosolyog.-Mesélj!
És akkor belekezdek,ma már másodszorra. Körülbelül egy órán át beszélgettünk. Anya mindenről tudni akar,még a szülés menetéről is,hiába mondom neki,hogy nem mentem be.
Mikor leteszem a telefont egy SMS érkezik Becca-tól.
,,Bocsi,hogy ilyen későn,de annyira hiányzol,hogy aludni se tudok. :( Remélem boldog vagy a fiaddal!*-* Mi lett a pici neve? Láttam a képet,nagyon cukik vagytok együtt. :) Várlak haza! <3''
A szívem hevesebben ver,mint eddig és a "pillangóim" is felreppentek a gyomromba. Ilyenkor annyira elérzékenyülök mint egy tini lány,de szerelmes vagyok,és ha ez ezzel jár,akkor legyen.
Kimegyek a kórház hátsó parkolójába,ahol neki támaszkodok a falnak,és rágyújtok egy cigire. Utoljára akkor szívtam amikor Becca-val találkoztam,meg egyet szilveszterkor. Említette,hogy nem szereti a szagát,én pedig megígértem neki,hogy megpróbálok leszokni. De most ez a Briana-val lezajlott beszélgetés felhúzott,és kell az enyhülés. Rákattintok a hívásra,és várom,hogy felvegye.
-Halló.-szól bele álmosan.
-Gondoltam így egyszerűbb lesz.-vigyorgok,ahogy elképzelem őt a rövid nadrágjában,és a hosszú tőlem kunyerált felsőjében. A torkom is kiszárad a gondolatra.-Mit csinálsz?
-Próbálok aludni.-feleli durcásan.
-Olvastam az üzeneted. Ha csendben maradsz énekelek neked.-ajánlom. Múlt héten is forgolódott mellettem,mert nem tudott aludni,így neki álltam énekelni neki,nem sokkal később édesen szuszogott karjaimban.
-Oké,de szép legyen.-kuncogott.
-,, You can't go to bed without a cup of tea
And maybe that's the reason that you talk in your sleep
And all those conversations are the secrets that I keep
Though it makes no sense to me".