Húgom a Directioner /Befejezett/

68. fejezet,,Ti a testvéreim vagytok!"

Louis Tomlinson

Egész éjjel forgolódtam. Ezernyi emlék járta át az agyamat. Az elmúlt öt év emlékei. Az első X-factoros pillanattól az utolsó koncertig.Számtalan előadás, és annál is több Directioner. Az együtt töltött idő,amikor egy csapat voltunk,és valóban egy irányba haladtunk. A legjobb barátok voltunk,aztán Zayn kilépése nemcsak a vele való viszonyunkat rontotta meg,hanem a köztünk lévő harmóniát is. Persze annyira nem vészesen,de mindannyiunkra hatással voltak a történtek. Nem szépítek. Igenis voltak veszekedések köztünk,bár amikor kamerák elé kellett állnunk mind a négyen felvettük a boldog álarcunkat,legtöbbször a rajongók kedvéért. Ők azok akikért még mindig nem oszlott fel a banda,és talán ők támogattak minket a legerősebben akármi is történt velünk. Na jó,azért nem mindegyikük. Sajnos mára a fanok táborra több részre szakadt. A cselekedeteink miatt. Az interneten megyek a veszekedés köztük,de amikor koncerten vannak újra egyesülnek és nincs vita,csak énekelnek velünk. Nincs is annál jobb érzés,mint amikor egy egész stadion a mi dalunkat énekli. Számomra ezek a legszebb emlékek,amikor nem sikongatnak,hanem énekelnek velünk.

Mivel nem bírtam tovább maradni az ágyban,így óvatosan kimásztam Becca mellől,aki nyugodtan aludt tovább. Elmentem a fürdőbe lezuhanyozni,majd felvettem egy melegítő nadrágot,és egy sima fehér, rövid ujjú felsőt. Lent megkerestem a futócipőm,és elmentem futni. Már nem a meccs miatti felkészülés okából,csak úgy megszoktam,és most nagyon jól is esik,hogy így adhatom ki magamból a feszültséget. Ahogy a reggeli hideg levegő az arcomba csap,és úgy érzem mintha száguldanék. A plusz adrenalin-löket erőt ad,az agyam kikapcsol,csak a lábaim visznek ösztönösen. Az agyam hátsó részébe zárom a Zayn-el kapcsolatos gondolataimat és inkább Becca-t képzeltem magam elé. Ő volt a cél. Sokáig nem futottam,mert elfelejtettem bemelegíteni,így hamar kifáradtam. Mivel még nem volt kedvem befejezni az edzést,ezért a hátsó kertbe mentem,hogy a füves terület végén található kapuba rugdossam a labdát. Annyira hiányzott a foci. Kedvenc sportom,és sajnos amikor úton voltunk nem volt lehetőségem rá. Nagyon ritkán fordult elő,hogy szabadidőnkbe azt csinálhattunk,amit szeretünk volna,és nem megmondták. Az ilyen alkalmakat használtuk ki Zayn-el. Nem nagyon szeret focizni,inkább Niall vagy Liam,de a kedvemért mindig jött,és jókat szórakoztunk. Talán ekkor volt a legszorosabb a kapcsolatunk. Négyük közül nem tudom egyiküket se kiemelni,hogy melyikük jobb barátom,mert egyformán számíthatok rájuk,vagyis számíthattam. Mióta szüneten vagyunk nem beszélek velük annyit,mint ezelőtt. Persze Harry-vel közel maradtunk egymáshoz,főleg hogy valamennyire neki köszönhetem Becca-t. Niall-el egyszer-kétszer elmentünk bulizni,ha itt volt Londonba,és én is,meg tegnap a meccs. Liam-el csak telefonon beszéltem. Becca ezért találta ki,hogy mivel egyik srác se látta Freddie-t menjünk el együtt hozzá jövő hétvégén. De félek,hogy mi lesz. Nem akarom azt az érzést,amikor csak bájcsevegjünk,de amúgy nem nagyon tudunk a másikról semmit. Mi van,ha eddig csak a közös munka,közös álmok,közös rajongók tartottak össze minket? Most a saját álmainkat éljük. Ha csak addig tartott ez a barátság,amíg csak egymásra számíthatunk? Ha a rideg valóságban mindannyiunknak megvannak a saját barátai?

-Louis!-rántott ki gondolataimból egy édes hang.-Nem vagy éhes?-a tekintetemmel Becca-t kerestem. Végül a teraszon találtam meg,ahogy felöltözve tányérokat cipel. Odakocogtam melléje.

-Mit csinálsz?-kérdeztem,mert ahogy elnéztem a kinti asztalt már megterítette.

-Korai ebédhez készülök. Gondoltam nagyon jó idő van,és mindjárt Zayn is ideér.-magyarázta.-Vagy nem tetszik?-kérdezte kissé ijedten. Milyen arcot vághattam?

-Nem,jó ötlet. Mindjárt jövök,csak átöltözök.-nyugtatom meg,és egy puszit nyomok az arcára.

Újra lezuhanyzok,mert kimelegedtem mozgás közben. Felveszek egy szaggatott rövid nadrágot,és egy fekete-fehér csikós pólót. A frissen mosott hajamat megtörlöm a törülközővel,mást nem csinálok vele. Kint a teraszon már készen vár a gőzölgő ebéd. Viszont Becca-t sehol se látom. Épp a konyhába megyek,hátha visszament még valamiért,de hangokat hallok az előtér felől.