Húgom a Directioner /Befejezett/

57.fejezet ,,Harry! Ki jött?"

Louis Tomlinson

Kész,vége,ennyi volt. Eddig bírtam. Mai nap folyamán repülőre szállok és hazamegyek Londonba. Nem,nem a szüleimhez. Becca-hoz. Az sem érdekel,ha rám csapja az ajtót,vagy be se enged,vagy bármi,de muszáj látnom őt. Már nem tudom magammal elhitetni,hogy Danielle Becca. Igaz,még mindig nem szakítottam vele.
Oli vitt ki a reptérre,ahol egy hátizsákkal a hátamon szálltam fel a gépre. Sokan észre vettek,de nem foglalkoztam vele,se a kamerák kattogásával se a kérdésekkel. Mikor már a levegőben voltunk,bevettem egy gyenge altatót (az utóbbi napokba még aludni se tudok,és nem Freddie hibájából,ő úgy alszik mint a bunda),elővettem a fülesem,és nyugodtan hátra dőltem.
Délután ötkor érkeztem meg. Niall-t kértem meg,hogy jöjjön ki értem. Először Harry-t hívtam,de ő elfoglalt. Bűntudatom van,mert mióta megszületett a fiam,és a Becca-val történt dolgok óta alig beszéltem velük. Mostanában lefoglal a munkám,és Freddie. Arany szívem már négy hónapos. És a fiúk még nem is látták.
-Csá Nialler!-csaptam a kezébe,amikor beszálltam a kocsiba.
-Szia Lou!-köszönt vissza.
Megkértem,hogy a saját házamnál rakjon ki,mert túl feltűnő lett volna,ha Becca-hoz fuvaroztatom magam rögtön. Út közben sokat beszélgettünk. Niall-el mindig is jobba voltam,habár az összes bandataggal. Számomra ők a második családom. Mesélte,hogy utazásai során megismerkedett egy csinos lánnyal,sok sikert kívántam neki.
Amikor a házam előtt álltam,akkor jöttem csak rá mennyire honvágyam volt. Túl sok időt töltöttem itt,sok az emlék. Főleg amikor Becca is itt lakott. Bent lepakoltam,majd a hátizsákomból elővettem a váltás ruhámat,és elmentem lezuhanyozni. Jól esett e hosszú út után a frissítő vízsugár. Felvettem a fehér (mikor volt rajtam utoljára fehér?) pólóm és hozzá a fekete csőnadrágom. Mégse akartam melegítőbe odaállítani.
Beültem a kocsimba,majd Becca-ék felé hajtottam. Nem akartam gyorsan menni,hisz még nagyon át akartam gondolni mit mondok neki. ,,Bocs,hogy ilyen váratlanul,de tudod az új barátnőm nem tud téged elfeledtetni."-nem ez nagyon szar. ,,Hello,még mindig szeretlek!"-ez még szarabb. Így inkább elűztem ezeket a gondolatokat,és majd lesz ami lesz alapon mentem tovább. Leparkoltam a ház előtt,majd mély levegőket véve megnyomtam a csengőt. Még kintre is kihallatszódik a dallama. Az ujjaimat tördeltem,és egyik lábamról a másikra dülöngéltem. Kattant a zár,majd legnagyobb meglepettségemre egy fiatal,talán hét év körüli kislány nyitott ajtót. Nem emlékszem,hogy Becca bármikor is mesélt volna ilyen rokonról. Viszont amire még jobban nem számítottam az az,hogy a lány sikítozni kezd. Nem értettem milyen okból. Azt hiszi el akarom rabolni? Őszintén nekem csak ez jutott eszembe,mert ha én lennék az ő helyébe tuti ezt gondolnám.
-Ááááá! Anya Louis Tomlinson áll az ajtóban!-kiáltott hátra a válla felett. Na most már tényleg kíváncsi vagyok mi lesz ebből.
Nem sokkal később egy fiatal vörös hajú lány jelent meg. Talán velem egy idős lehet. Lehajolt a kislányhoz,aki még mindig enyhe sokkba szenvedett. Valamit sutyorogtak,majd mindketten rám emelték tekintettük.
-Mit szeretne?-kérdezte tőlem kedvesen.
-Becca Smith-et keresem?-inkább kérdésnek hangzott mint állításnak.
Először összeráncolt szemöldökkel nézett rám,majd ellágyult az arca,és boldog mosoly térült szét rajta.
-Oh,Becca! Ő adta el nekünk a házat.-hogy mit csinált? Mi az,hogy eladta a házat? Hol van most? Milyen okból cselekedett ilyet?
A nő még magyarázott valamit,de már nem foglalkoztam vele. Meg utoljára odavetettem egy "Kösz"-t,tudom bunkón viselkedtem,és már tapostam is a gázba. Gyors végig pörgettem azokat az embereket akik tudhatnak valamit Becca-ról. Végül a lista Harry-nél állt meg. Hirtelen kormány rántással elfordultam balra. A mögöttem lévő idegesen dudált,de nem érdekelt. Próbáltam magam lenyugtatni,hogy ne ilyen idegbeteg állapotba állítsak be legjobb haveromhoz. Inkább a májusi tájban gyönyörködtem. Londonban viszonylag jó idő mondható ilyenkor. Lefékeztem a magas épület előtt,majd lazán az ajtóhoz sétáltam. Nem akartam,hogy lássa rajtam milyen állapotban vagyok. Szépen kipuhatolózom hol van a szerelmem,majd elmegyek hozzá és rendbe hozom azt aminek tönkremennie se szabadott volna.
Rátámaszkodtam a csengőre (idegesítő szokásom,főleg ha Hazz-hoz jövök),majd vártam.
A túl oldalról tökéletesen át hallatszott a Fürtös szitkozódása,ahogy megint az elhagyott kulcsait keresi.
-Hello haver!-öleltem meg a megilletődött barátom. Egy lépéssel bent voltam a házba,ahol finom illatok terjengtek. Csak nem randira készül? Haha,vicces lenne.
-Louis,jó téged látni.-szólal meg végre.-Tudod bármikor máskor alkalmas lenne,csak nem most.-zavartan a hajába túr. Telitalálat.
-Nyugi Hazza,csak valamit megkérdezek majd el is tűntem,kettesben hagyva titeket a csajjal.-kacsintottam rá.
Ekkor a lépcső felől hallottunk hangokat így mindketten a hang irányába kaptuk a fejünket.
-Harry! Ki jött?-hallottam meg a számomra legédesebb hangot a világon. Megráztam a fejem,hogy biztos képzelődök,de nem. Tényleg Becca cammogott le a lépcsőn. Azt hittem mindjárt kiesnek a szemeim,olyan gyönyörű. A szívem úgy döntött kiugrik a bordáim közül,a légzésem szabálytalanná vált.
Aztán tekintettem lejjebb vezettem az arcáról. Egész testét végigmértem,ám a szemem megakadt valami változatosságon. A jobb kezét a hasán pihentette,amin látszott,hogy valami nem stimmel. Eddig se volt egy deszka alkat,de a pici pocija amit úgy szeretek,mintha nagyobb lenne. Olvastam már hogy a lányok szakítás után mindenféle édességgel teli zabálják magukat,de annak már rég el kellett volna tűnnie,hisz ahogy őt ismerem már ledolgozta volna. De valami még más volt,nem tudom megmagyarázni mi,de szokatlan.
-Lou...Louis.-akadt el a lélegzete amikor meglátott.-Mit keresel itt?
-Ezt én is kérdezhetném...

Mint ígértem beindulnak az események...várom a találatokat/ötleteket mi fog történni :D
Írás közben valahogy tönkrement a fülesem:'( Még jó hogy múltkor kaptam egy másikat :D
Remélem tetszett az új rész,és kommenteltek majd :) Mostanában egyre több visszajelzést kapok ami nagyon-nagyon jól esik <3 <3 <3
A két díjat is köszönöm szépen,mihelyst lesz időm megcsinálom és kirakom <3 :*
xxxEszty Tomlinson