Hajnali 6 van, tényleg nem aludtunk az este ,de mostmár olyan fáradtak vagyunk hogy csak szédügünk a hősök terén ,mint valami másnapos fiatalok,jaaa valójában azok is voltunk.Már kb 2 órája itt vagyunk és beszélgetünk, mivel kidobtak minket a discobol egy bizonyos Miki nevü fiú miatt ,akinek rá kellet másznia a pultos csajra...
-hééé nem kéne vissza mennünk a koleszhez?? -mondta Zsófi fáradtan
-de -válaszoltam és ezzel rádöltem Márk vállára.
-mivan kislányom fáradt vagy?-nevezett a fiú fejemet simogatva.
-hagyá'-kiáltottam fel és egyszerre kifakadtunk a röhögésben.Pár percel később Zsófi felhívta a nővérét hogy jöjjön értünk. De nem vette fel a telefont.
-naaaa most mi lessz? -kérdeztem piátol bűzlő szájjal.
-mit tom én, fekügyünk be egy árokba....-javasolta Dávid, de csak nevettünk. De erre megcsörrent Zsófi telefonja.
-Szia! Jössz értünk? Hullák vagyunk...-szolt Zsófi a telefonoba lényegre térve.
-Most keltem fel....egy óra és ott vagyok, puszi- tette le a telefont Szofi.
-naaa? -Kérdeztük szinte egyszerre.
-egy óra és itt lesz. -mondta Zsófi lazán.
-egy óra?!?! Alig birom nyitvatartani a szemem! -nevettem
Egymás hegyén hátán feküdve böködtük egymást hogy nehogy elaludjunk.Beszélgetni már nem tudtunk ,nem fogott az agyunk...a "meny arréb" és "nehogy elaludj!"-ön kívűl más párbeszéd nem nagyon volt.
- hé az ott nem Szofi kocsija?? -Ugrott fel Márk.
-de ,az az! -mondta Zsófi miután megvizsgálta a rendszámot.Egyszerre felpattanva futottunk oda, bedobtuk a csomagtartóba a cuccokat és be nyomorogtunk a kocsiba.Szerintem ,sőt biztos hogy elaludtam az autóban mert arra nyitottam ki a szemem hogy Zsófi,Márk és Dávid beszélgetnek,Ati meg Zsófi helyén alszik.
-jó reggelt, mennyi az idő -ültem fel az ágyon.
-13:46 - nevetett Márk.
-Miki?-néztem körbe a fiú hiányát észrevéve.
-még este haza ment.-Felelt Dávid röviden.
Szejasztok!Eddig hogy tetszik nektek a sztorim? Lécci írjátok meg ha nagyon laposra sikerült...ez az első blogom úgyhogy nincs sok tapasztalatom írásba. Ezer bocs ha szar lett :-$
YOU ARE READING
Emo mindhalálig
Random-szeretsz?-kérdezte Márk könnyes szemmel, mintha nem tudná mit érzek iránta. Vagy télleg nem tudja? -igen...-motyogtam magabiztosan. -akkor? Mitől félsz?-csattant fel és elengette a kezem. Arréb ált pár lépést , a korlátra tette könyökét és eltakar...
