Á

227 24 4
                                        

Este már majdnem el aludtam az unalomtól amikor Ati be ugrott az ablakon.
-jöttök csajszik?  Kérdezte lazán. -Márkék már ott vannak a kiskacsávan. (Kocsma)
-persze.-vágtam rá és össze szedtem egy kicsit magam.Valami furat fedeztem fel rajtuk. A fiú olyan huncut mindent tudó mosolyal nézett Zsófira. Mindha gyilkossági merénylet terveznének ellenem.
Zsófi és Ati már lent voltak és kiabáltak hogy mennyek már. Mivel az ügyeletes tanár annyira nem örülne hogy este mászkálunk ezért az ablakon szoktunk közlekedni, egy létrán és egyenesen a kolesz mögötti dohányzóba jutunk. Mikor le értem Zsófi izgatottan kezdett rángatni a kocsma felé. Ugye nem valami bulit terveztek?  De miért terveztek volna?  Mikor be értütnk nagy kő esett le a szívemről,amikor láttam hogy mindenki természetesen viselkedik. A srácokat kerestük, de senki sehol és Ati is el tünk. El kezdtünk csocsózni barátnémmal. Zsófi tíz másodpercenként kereste a fiúkat. Negyed óra mulva megis érkeztek a várvavárt emberek, valaki feszülős rózsaszín cucvban(?)
Es el kezdtek énekelni:
-Boldog néév napot, boldog néév napot Eliisz. -basszus és télleg... A n3v napom. Márk gitárszólóvan nyomta tovább, mert a szöveget nem nagyon tudták. Bár arany hangjukkal nem is annyira bajj.
-ehez a rózsaszín tütü ki sem maradhatott volna. -nevettem és mindegyiket meg öleltem. Nem tudtam nagyon semmit ki nyögni de azért meg köszöntem ezt a felettéb megalázó, de az ő fura modjukon kedves gesztust. Leültünk kajálni ,füzettek nekem egy pizzát. Szokásos törzshejünkre ültünk a sarokba .

-mit kérsz?-kérdezte Márk széles vigyorral a száján,még mindíg a rózsaszín balett ruhában volt...

-hmm szokásos-felelrem röviden és ránéztem Márkra ,olyan viccesen nézett ki ,úgyhogy elkezdtem halkan nevetni.

Márk odament a pulthoz  és kért egy duplasajtos,sonkás,kukoricás pizzát.A többiek nézték rám,kezdtem kínosan erezni magam, mindta arra várnának hogy megszólaljak.

-ti nem esztek?-kérdeztem megtörve a csöndet.

-én hoztam kaját-szólalt meg Zsófi. A többieket néztem a válaszra várva.

-nincs pénzetek mi? -Nevettem fel.

-Márk kérünk még 3 eksztrasonkás gombás pizzát.-kiáltottam a pultnál álló barátomra a pénzt felmutatva.Bólintott.

Mindenki leült a nagy kerek asztalhoz és elkezdtük falatozni a pizzáinkat.Amit természetesen én fizettem...szép egy ajándék.

-amúgy honnan van a balettcucc?-mértem végig a fiúkat és a lényegre tértem ami miatt furdalt a kíváncsiság.

-egy táncos csaj adta kölcsön.-felelte Ati, de én tovább néztem rá kérdően ,vissza folytva a nevetést.

-fölszedtem a csajt, ott aludtam nála és lenyultam a ruhákat...-felelt átlagosan Ati.

Egyszerre kifakadtunk a nevetésben.

-már megérte a fáratságot- mosolygott rám Márk, mivel elég ritkán lehet,engem megnevettetni.

Miután megettük a pizzát viszaértünk a koleszhez (ami 20 méterre volt a kocsmátol )Már köszönünk volna el egymástól,de annyira vágytam Márk társaságára, megkértem őket, hogy jöjjenek át, de Ati fáradt volt, ezért csak Márk jött ,de már hajnali 1 volt ...

-nem alszol nálunk?-Kérdeztem hirtelen felindulásból. Nem mind ha nem bíznák meg benne, csak....hol fog aludni?

-persze miért ne, kivel alszok? -Húzta perverz vigyorra a szájat,de utánna elnevette magát és benyögött egy "nyugi csak vicceltem"-et miközben már mászott fel a létrán a szobák felé........

Emo mindhaláligTahanan ng mga kuwento. Tumuklas ngayon