-szia Hugi -kapott fel a bátyám és szorosan megölelt
-nee meg fújtasz -nevettem.
-gyertek majd a kocsiba dumálunk anyáék már várnak -indult el a kocsi felé. -jah és Beni is nálunk van -kacsintott rám
-Beni!?!? -nézett rám Márk beparázva.
-igen a legjobb haverom,régen láttam... nyáron is csak egyszer találkoztunk .-magyaráztam az egyik
fiú barátomról.
-hé aszt hittem én vagyok a legjobb haverod -nevetett fel besértődve -te több vagy annál... -szóltam halkan és beültünk a bátyám autója hátsó ülésére.
-jó kis kocsi, bírom a színét, -nézegette Márk a piros fekete fiat chinqe chentot .
-kösd be magad -mondtam a kicsi kocsiba beülve.
-minek ,hátul ülünk. -nevetett.
-hát jó én figyelmeztettelek.-huzam magam elé az övet.
-mehetünk? -kezdete a bátyám sunyi mosollyal.
-aha -válaszolt a mellettm ülő fiú. Bátyám feltekerte a hangerőt és valami nagyon beteg számot:
kapcsolt be, felturbózott kocsija 10 másodperc alatt 100k/h-ra gyorsult és végig száguldoztunk Siófokon.Márk legszívesebben sikitott volna ,de csak csendben ült erősen kapaszkodva az ablak felett lévő kapaszkodóba .
-nem lasíthatnánk?- kiabálta Márk ,mert a kocsi elég nagy hangjátol és a zenétől nem lehetett semmit hallani.Persze a bátyám úgy csinált mindha nem hallaná.Haza éve Márk kiszállt az autóból és elkezdte a földet csókolgatni .Tesóm elindúlt befele.
-gyertek már.-kiáltott utánunk.Mindíg rohan... Beérve a házba egy fiú (aki már egy fejjel magasabb volt nálam) kapott fel és megölelt.
-Beni! De hiányoztál.-öleltem meg. -ő itt Márk -néztem az autóban álló megszeppent fiúra.
-ő a pasid? -kérdezte Márk felé nyújtva kezét a cicafiú.
-nem- mosolyogtam rá Márkra
-hát ez nem volt túl meggyőző. -nevezett a felnyalt hajú 185 cm-es fiú.
-szia kicsim -kezdett el felém rohanni anya. -jól áll ez a haj. -mosolygott rám.
-köszi -és megöleltem anyukámat.(ezek szerint jól áll a paróka...)
-nyugodtan mutasd be Márknak a házat -nézett anyum a még mindig meszeppent fiúra.
-omm okés, Beni délután elmegyünk csavarogni? Mert akkor össze kéne készülődnöm.-koptattam le a fiút.
-ó... persze oks,akkor délután. -kacsintott rám és kiment.
-jól vagy? -súgtam oda Márknak halkan,és megfogtam a kezét.
-Persze csak...-kezdte el, de félbe szakítottam, mert apumék bámultak minket.
YOU ARE READING
Emo mindhalálig
Random-szeretsz?-kérdezte Márk könnyes szemmel, mintha nem tudná mit érzek iránta. Vagy télleg nem tudja? -igen...-motyogtam magabiztosan. -akkor? Mitől félsz?-csattant fel és elengette a kezem. Arréb ált pár lépést , a korlátra tette könyökét és eltakar...
