Cris
Figyeltem a mozdulatait, ahogy gondoskodón mindenki elé letette a kedvenc reggelijét és közben megvillantott egy-egy édes mosolyt. Néztem ahogy elpirulva fogadja a jókívánságokat és nyakon csapja Sergiot mikor az az első együtt töltött éjszakánkról kérdezi.
- Cris? - éreztem meg a mellettem ülő kapus lökését. - Itt vagy? - vigyorgott rám.
- Mi? Persze - bólogattam és elszakadtam újdonsült feleségem látványától. - Kérdeztél valamit?
- Csak azt, hogy hova mentek nászútra? - nézett rám mindentudó arckifejezéssel Iker.
- Titok - somolyodtam el, főleg akkor mikor megláttam, hogy Kendra megáll a mozdulatában és a válaszomra koncentrál.
- Ne csináld már - csatlakozott Ikerhez Sergio is. - Mi miért nem tudhatjuk?
- Mert nem akarom lelőni a meglepetést, de ígérem, hogy küldünk nektek egy képeslapot - nevettem el magam fancsali képüket látva. - Viszont szívem - szólítottam meg Kendrát - jó lenne, ha elkezdenél bepakolni, mert cirka hat óra múlva már a reptéren kéne lennünk - néztem az órámra.
- Igenis drágám - mosolygott rám negédesen -, de jó lenne ha megmondanád, miket vigyek magammal, mert Grönlandon nem hiszem, hogy hasznát venném a bikinimnek - nézett rám várakozón és annyira átlátszó volt az igyekezete, hogy kiderítse hova megyünk, hogy nevetnem kellett.
- Jó próbálkozás, de nem jött össze.
- A francba - morogta az orra alatt.
- Tegyél be bikinit, de melegebb ruhát is - vigyorogtam rá töretlenül, kétségek közt hagyva őt.
Lemondóan sóhajtott, majd elindult felfelé a szobájába.
Az órák gyorsan teltek. Miután mindenki hazament, anya vállalta, hogy felügyeli a takarító brigádot, akik azért jöttek, hogy rendbe tegyék a házat az esküvő után. Kendra és Juni pár órája eltűntek, így a keresésükre indultam. A fiam szobájában bukkantam rájuk, ahol összebújva, édesen aludtak. Egy ideig néztem őket, figyeltem a lélegzetvételüket, kisimult arcukat. Juni keze Kendra mellkasán pihent, mintha érezni akarná a szívverését. Az én szívem elfacsarodott, mikor eszembe jutottak Junior mondatai. Nem hittem volna, hogy ennyire hiányzik neki a másik szülője. Viszont, hogy Kendra jelenti neki az anyát, azt nem csodáltam. Mióta hozzánk került a lány, különös kapocs alakult ki köztük. Juni nagyon nehezen barátkozott, de mikor meglátta a szőke lányt, azonnal kézen fogta és játszani húzta. Ez volt az a momentum, amikor eldöntöttem, hogy alkalmazni fogom. A hónapok alatt pedig a munkakapcsolat barátsággá nőtte ki magát, tegnap pedig a feleségem lett. Furcsa volt ezt így végig gondolni.
- Szia - szólalt meg suttogó hangon, rám hozva a szívbajt, mert annyira belemerültem a gondolataimba, hogy nem vettem észre, hogy felébredt.
- Szia - eresztettem meg egy mosolyt felé.
- Mennyi az idő? - túrt bele a hajába majd óvatosan, hogy ne ébressze fel a fiamat, kikászálódott az ágyból.
- Hat. Egy óra múlva a reptéren kell lennünk.
- Oké, akkor megyek készülődni - nyögött fel. - Még mindig nem árulod el, hogy hova megyünk?
- Nem - ráztam meg a fejemet vigyorogva. Legyintett egyet majd otthagyott a fiammal, akit megpusziltam és megsimogattam búcsúzóul. Biztos voltam benne, hogy aludni fog amikor lelépünk. Halkan húztam be magam után a szoba ajtót.
- Téged kerestelek - nézett rám anya, akivel a folyosón futottam össze.
- Megtaláltál - öleltem át a vállát. - Mit szeretnél?
- Csak azt, hogy nagyon vigyázzatok magatokra - érzékenyült el.
- Mi a baj? - pislogtam rá értetlenül.
- Semmi - szipogott és közben a szemeit törölgette.
- Látom. Valami gond van?
- Nincs - simogatta meg az arcomat - csak nehéz felfognom, hogy megnősült a kisfiam - nézett rám szeretettel telve. - Sose hittem volna, hogy megérem ezt a napot - sóhajtott fel. - Még a végén meg kell köszönnöm Irinának, hogy valótlanságokat terjesztett rólad.
- Meg ne próbáld! - mordultam föl.
- Nyugi, csak hülyéskedek - forgatta meg a szemeit. - De tényleg vigyázzatok magatokra! Főleg te arra a kislányra.
- Kendra már nem kislány - vigyorodtam el perverzül.
- Meg ne bátsd, mert hidd el, nála jobbat az életedben többet nem találsz - nézett rám komolyan.
- Tudom - öleltem magamhoz azt az embert, aki eddigi életem során mindig kiállt értem. - Igazad van anya. Megpróbálom magam mellett tartani ameddig csak tudom. - Remélem örökre, tettem hozzá gondolatban.
- Helyes - mosolyodott el. - Ezt akartam hallani - ütögette meg az arcomat.
Ekkor kinyílt Kendra szobájának az ajtaja és megjelent a lány egy hatalmas bőrönddel.
- Ne vigyorogj! - mutatott rám mérgesen, de a szemei derűsen csillogtak. - Mivel nem mondtad meg hova megyünk, így mindenből pakoltam egy kicsit.
- Nagyon helyes - léptem hozzá és egy puszit nyomtam a hajába. Megfogadtam, hogy minden alkalmat megfogok ragadni, hogy hozzáérhessek. - Szeretem, ha egy nő szófogadó - vigyorogtam rá, mire nevetve hátba vágott.
- Olyan majom vagy!
- De te szereted ezt a majmot - pislogtam elégedetten piros arcát látva.
- Hát persze, különben nem mentem volna hozzá! - vetette oda nekem iróniától csöpögő szavait.
- Gyerekek - hívta fel a figyelmet magára anya - el fogtok késni.
- Basszus - néztem az órámra. - Indulnunk kell! - ragadtam meg Kendra bőröndjét és már indultam is vele a kocsimhoz, ahol az én csomagom már rég bepakolva várt.
Megölelgettük anyát és a lelkére kötöttük, hogy vigyázzon Junira. Ő csak az égre emelte a tekintetét majd szinte betuszkolt minket a kocsiba. Meg sem álltunk a repülőtérig, ahol szinte át kellett verekednünk magunkat az újságírók hadán. Mikor megálltunk leadni a jegyeinket, figyeltem a lány arcát és tökéletesen láttam, mikor esik le neki, hogy hova is megyünk.
- Cris - futották el a könnyek a csodálatos szemeit. - Köszönöm - ugrott a nyakamba és hatalmas puszit nyomott az arcomra.
- Csak ennyi? - biggyesztettem le az ajkaimat, majd a füléhez hajoltam. - Adjunk egy kis műsort a médiának.
Mintha egy pillanatra szomorúságot véltem volna átsuhanni a szemeiben, de ahogy jött, úgy el is tűnt. Nyakam köré fonta a karjait és kínzó lassúsággal kezdett közelíteni felém. Nem bírtam kivárni, míg befejezi a mozdulatot, így én csaptam le az ajkaira. A vakuk villogásából szinte semmit nem észleltem, csak szorítottam magamhoz a törékeny testét és kiélveztem minden egyes pillanatot, míg tartott a csók.
A hangosbemondó hangjára váltunk el egymástól.
- "Kérjük az Írországba tartó gép utasait, hogy fejezzék be a beszállást!"
ESTÁS LEYENDO
Házasság Extrákkal
Fanfic- Kendra Froster, fogadod-e az itt megjelent Cristiano Ronaldo dos Santos Aveirot törvényes férjedül? Ígéred-e, hogy vele leszel jóban-rosszban, egészségben-betegségben, míg a halál el nem választ? - Igen - nyögtem ki elhaló hangon, miközben a feje...