Házasság Extrákkal

48. rész

Kendra

- Hé - simított végig a karomon Iker. - Minden rendben lesz - próbált nyugtatni, miközben az autójával a magánklinikára tartottunk, ahova Sara is jár. Amint meg tudtak nyugtatni, közösen rábeszéltek, hogy elvisznek egy orvoshoz, hogy biztosak legyünk a teszt helyességében.

Remegő gyomorral vártam, hogy a kapus leparkoljon a modern kinézetű épület előtt.

- Na gyerünk - vette át a főnökséget Sara és megindult a bejárat felé. Félve pislogtam körbe, de legnagyobb megkönnyebbülésemre egy paparazzit sem láttam a közelünkben kódorogni.

- Nyugi - ölelte át a vállamat Iker, miközben a barátnője már a nővérpultnál intézkedett. - Nem mernek ide jönni, mert az intézet igazgatója kitiltotta őket a környékről és hatalmas bírságot kéne fizetniük, ha mégis megtennék - olvasott a gondolataimban. Megnyugodva fújtam ki a levegőt a tüdőmből. Végre oda értünk Sara mellé, aki diadalittasan nézett ránk.

- Mindjárt fogad a doki - szorította meg bátorítólag a kezemet, amit egy hálás mosollyal fogadtam. Amíg vártunk, leültünk a váróban található kényelmes fotelekbe. Eszembe jutott az a nap, mikor Crissel ültünk itt arra várva, hogy megkaphassam az injekciómat. Az injekció - kaptam rémülten a hasamhoz. - Mi van, ha nem használt és tényleg terhes vagyok? Attól még egészséges lesz a baba?

- Kendra - bökött meg Sara kedvesen mikor látta, hogy nem reagálok az orvos hívására. - Te jössz - mutatott az ajtóra.

- Óh, köszönöm - álltam fel sután és elindultam a nyitott ajtó felé. Ahogy közeledtem, a lábaim annál nehezebben mozogtak, mintha valaki útközben mázsás súlyokkal terhelte volna meg. Remegő kezekkel csuktam be magam mögött az ajtót.

- Jó napot Seňora Aveiro - lépett hozzám az orvos.

- Dr. Mendez - biccentettem félve a férfinek.

- Miben segíthetek? - kérdezte kedvesen, miközben hellyel kínált.

- Ö, nos... - hebegtem összevissza - szóval csináltam ma egy tesztet és azt mutatta, hogy terhes vagyok - nyögtem ki és figyeltem az orvos arcát, ami hirtelen gondterheltnek tűnt.

- Volt valami előzménye annak, hogy igénybe vette a tesztet? - fonta össze az ujjait.

- Reggel hirtelen rosszullét tört rám és mikor utána néztem, rájöttem, hogy már két hete késik a vérzésem - sütöttem le a szemeimet.

- Értem - nézett rám komolyan a doki. - Az igazság az, hogy nagyon kis esélyét látom annak, hogy valóban terhes lehet, de mindjárt megnézzük. Kérem menjen be és feküdjön fel - mutatott a másik helységre.

Lassú léptekkel mentem be a vizsgálóba. Felfeküdtem és úgy vártam a férfit, mintha a kivégzésem lenne. Ahogy belépett a helységbe, összerezzentem. Szótlanul ült le mellém és a pólómat felgyűrve, a hasamat bekente hideg zselével. Szemei a monitort pásztázták miközben a homlokán a ráncok egyre mélyebbek lettek ahogy a ultrahang gép fejét fel-le csúsztatta rajtam. Percekig hagyott gyötrődni a milliónyi kérdéssel az agyamban, mire végre megszólalt.

- Nos, nem tudom, hogy ez jó vagy rossz hír magának, de sajnos kizárnám a terhesség lehetőségét. Semmi jelét nem látom neki - nézett rám sajnálkozva.

A szívem egy ütemet kihagyott.

- Nem vagyok terhes? - kérdeztem hitetlenkedve.

- Sajnálom Seňora Aveiro, nem.

- De akkor a hányás, a vérzés elmaradása... - dadogtam értetlenül.

- Azt mondanám, hogy egy egyszerű gyomorrontás volt - fordult felém Dr. Mendez. - A kimaradás pedig az injekció mellékhatása lehet. Van akinek a védettség alatt egyszer sem jön meg a mensese és van aki végig vérzik - vonta meg a vállát. - Alkattól függ.