Who knows? || S.M.

II.

"You make me wanna turn it all around."

Shawn Mendes el sem tudta képzelni a világot a béna kis nyomik szemszögéből, akik lopva odapillantottak rá. Büszkén sétált végig a folyosón, a hozzá hasonló focistákkal, míg a diáktársai félelemmel vegyes tisztelettel figyelték. Jól tudta magáról, hogy helyes, muzikális, ráadásul már végzős, ami az egyik legnépszerűbb tanulóvá tette a West Smith gimiben.

Csapatával megálltak a szekrényeiknél, és amíg ő sorban bepakolgatta a cuccait, Jared, az egyik legjobb haverja magyarázni kezdett.
- Hallod, ez lesz az első. Ugye tudod hánykor kezdődik? - meresztette rá a tömzsi srác aranybarna szemeit. Shawn fintorogva megrázta a fejét.
- Nem tudom miről beszélsz.
- A fociedzés, Shawn! Hol jár az eszed? - csapta be a szekrénye ajtaját Jared. Szemrehányóan nézett a srácra, aki rájött, hogy barátja valószínűleg már ezelőtt is egy jó ideje beszélt hozzá. Shawn a kérdését figyelmen kívül hagyva elindult a tömött folyosón.
- Persze hogy ott leszek. Ne parázz már! - legyintett hátra.
Jared fújtatva érte be, és kicsit sem titkolta nemtetszését.
- Csak azért kérdeztem, mert mostanában furcsán viselkedsz.

Shawn nagyon nehezen őrizte meg kifejezéstelen arcát.
Nem hitte volna, hogy ennyire meg fogja viselni a nagyapja halála. Ez váltotta ki a szokatlan viselkedését.
Nagyon közel állt az öreghez, akivel folyton horgászni jártak, és aki mindig jó tanácsokkal látta el. Egy nap azonban a srác teljesen kikészült idegileg, emiatt összeveszett Mendes papával is. És a nagyapja aznap éjjel szívinfarktusban elhunyt. Úgy ment el, hogy Shawn bocsánatot sem tudott kérni tőle. Magát okolja a történtekért. Csakis magát.
Nyár végén, a temetésen egyszerűen nem tudta megállni, hogy ne csorduljon le egy könnycsepp az arcán. Azóta pedig sok mindent máshogy látott. De a barátjának erről nem kell tudnia.

- Tudod, a sulikezdés nem a kedvencem. - vonta meg a vállát. Jared láthatóan bevette a magyarázatot. Egyetértően bólogatott és beletúrt rozsdavörös hajába.
- Én is kikészülök tőle.

A fociedzésen mindig elfeledkezett a gondjairól. Az edzője szerint nem is lehet úgy sportolni, hogy közben a magánéletünkkel vagyunk elfoglalva. A pályán végünk van, ha másra koncentrálunk.
Így hát Shawn beleadott mindent, a csapattársaival együtt, hogy a közelgő meccsen a legjobb formájukat tudják nyújtani. Sosem akart NFL játékos lenni, vagy valami hasonló. Egyszerűen levezette ezzel a feszültséget, mintha gitározna. Ez a két dolog segített csak neki a nehéz helyzetekben.

Ezúttal a haverjaival beültek a közeli kocsmába, egy kis edzés utáni lazításra. Megbeszélték a nap fontosabb eseményeit, de valahogyan mindannyian nyomottak voltak.
- Srácok, van egy ötletem. - csillant fel Cameron szeme. Végigsimított puha állán, és várta, hogy mit reagálnak a többiek.
- Bökd már ki, Cam! - ráncolta a homlokát Jared.
- Jólvan, jólvan. - fonta össze a mellkasa előtt a karjait - Játsszunk!
- Hallgatlak. De csak ha van tétje. - hajolt közelebb hozzá Jared, aki imádta a szívatós játékaikat. A többi fiú is bólogatva figyelt.
- Arra gondoltam, hogy a vesztesnek be kell neveznie a "Sztár leszek, ha merek"-be.
- Mi a franc az a "Sztár leszek, ha merek"? - csattant fel Nash, aki eddig csendben figyelt.
- Nash, te annyira le vagy maradva... Tele van vele az internet! - lökte meg a vállát Cameron.
- Az kérlek szépen, egy verseny. A nevezőknek be kell küldeniük egy kisfilmet valakiről.  - okoskodott Jared.
- Nem hangzik túl jól. - gondolkodott el Nash - Benne vagyok.
- A játék "fekete, fehér, igen, nem"! Aki először esik ki, annak keresünk egy személyt, akiről leforgathatja a videót. - hadarta Cameron - Kezdődik!

Mindannyian visszafojtott vigyorral pillantottak Shawn-ra, aki láthatóan nem figyelt rájuk. Csak nézett ki a fejéből, de amikor észrevette, hogy figyelik, kitisztult a tekintete.
- Shawn? - könyökölt finoman az oldalába Jared.
- Igen? - kérdezte mit sem sejtve a srác. Ezzel pedig eldőlt a sorsa.
- Ennyi. Shawn a vesztes. - csapta össze a tenyerét Cam csalódottan.
- Hogy lehetsz ilyen idióta? - röhögött fel Jared kínjában.
- Mi van?! - forgolódott Shawn kétségbeesve. Barátja gyorsan felvilágosította a történtekről, mire a homlokára csapott. - Nemár! Ez így nem tisztességes.
- A te bajod, haver. - rázta a fejét Nash - Szóval, kit választunk ki neki?