Who knows? || S.M.

XXXIII.

"But I got you this rose and I need to know
Will you let it die or let it grow?"

Az ajtóból kiszűrődő fény lágy táncot járt az arcán. A tücskök ciripelése vegyült a bentről kihallatszó, halk zenével. A parkolóban már semmi sem mozdult. A lány rég elment.
Lehajtott fejjel álldogált, s az előbbieket emésztette.
Fellépett a nagyközönség előtt, akik imádták a dalát. Azt a dalt, amit Faith-nek írt. Mikor meglátta őt távol, Cameron nyakában ülni, megpróbálta tudatni vele, hogy mit érez. Az összes érzelmét belesűrítette azokba a sorokba, de úgy tűnt, hogy Faith nem értékelte.
Nem kellett volna azt mondania neki, hogy lehetnek barátok. Közölnie kellett volna vele, hogy rögtön szakít Tiffany-val, és hogy mélységesen szereti. De félt. Félt attól, hogy elveszíti azt, amit csak nemrég szerzett meg, amire olyan sokáig várt. Félt, hogy elveszíti Tiffany-t, ezzel pedig elüldözte Faith-t. Előbb tisztáznia kellett volna magával, hogy ki neki a fontosabb.
A lány, aki tökéletes, kedves és gyönyörű... vagy a lány, aki folyton butaságokat csinál, aranyosan béna, aki mellett sosem unatkozna, akinek szüksége van rá. Így végiggondolva tényleg hatalmas ostobaságot követett el.
Leült a lépcsőre, tenyerébe temette az arcát. Eszében sem volt visszamenni a bál forgatagába, ahol mindenki gratulálni akar neki, holott éppen most követte el élete legnagyobb baklövését. Nem akarta viszonozni a felé küldött mosolyokat. Nem akart kedves lenni többé.
Mégis felhívta a lányt.

- Ki vagy? - vette fel valaki a telefont, aki nem Faith volt. Az illető férfi hangja igen hűvösnek tűnt.
- Shawn Mendes. Faith Springet keresem. - válaszolta hasonló stílusban.
- Shawn...Mendes? Az a Shawn, akit egyszer a hugicám hazahozott, és muffinnal tömött?
  Hugicám?
- Igen, az a Shawn. Te vagy az, David? - puhatolózott.
- Eltaláltad - csettintett a srác a nyelvével - Figyelj, itt van mellettem Cameron. Azt kéri, hogy adjam oda.

Mielőtt Shawn megszólalhatott volna, sercegést hallott, és Cam félreismerhetetlen hangját.
- Nem tudom, hogy mit csesztél el, de tudd, hogy most nem alkalmas jóvátenned. - köszöntötte a barátja.
- Istenem, Cameron! Csak add oda neki a telefont! Valami rosszat mondtam, és bocsánatot kell kérnem! - sürgette. Cameron azonban makacs volt.
- Előbb kellett volna megtenned, idióta! - förmedt rá, amit Shawn nem tudott mire vélni. Egyre ingerültebb lett.
- Add már oda neki azt a büdös telefont! - pattant fel. Járkálni kezdett.
- Nem! - morgott Cam.
- Oké, akkor elmegyek hozzá én magam, és beszélek vele!
- Azt nem hinném. - maga előtt látta Cameron feldúlt arcát. Valamiért egyre rekedtebb lett a hangja, ami még jobban idegesítette.
- Mi van?!
- Nem jöhetsz ide. A kórházban vagyunk.

—^—❤—^—

Mindenki életében van egy olyan pillanat, - néha több is - amikor olyat mondanak neki, amitől úgy igazán leblokkol. Shawn is így volt, mikor Cam közölte vele, hogy éppen a kórházban vannak. Egyszerűen nem tudta összeilleszteni a kirakós darabjait. Csak nem balesetet szenvedtek?
- Mi...mi történt? - a szája remegett.
- Most hívták be a műtétre. Néhány perce altatták el. - sóhajtott a barátja. Még mindig nem értett semmit.
- Milyen műtétről beszélsz? Ez el volt tervezve? - szorult el a torka, ahogy egyre jobban összezavarodott.
- Ó, hogy te nem tudsz róla! A szívátültetés.

És ez volt a második pont, amikor még jobban lefagyott. Nagyot nyelt.
- Mi? - nyögte ki.
- Faith szívbeteg! Érted? Új szívet kap! - magyarázta indulatosan Cam. Látszólag nem volt ínyére ilyesmiről beszélni.
- És te tudtál róla, és nem szóltál nekem?! - akadt ki Shawn teljesen. Tisztában volt vele, hogy az ilyen műtét fokozottan életveszélyes.
- Basszus, miért mondtam volna? Mert te annyira vak vagy, hogy azt sem vetted észre, amikor egy teljes hétig a kórházban volt! - mondta szemrehányóan.
- Mikor?
- Épphogy kiengedték, másnap már ment is neked ajándékot adni, haver. Emlékszel? Amikor olyan rondán összevesztetek. - miközben Cameron magyarázott, Shawn lépteket hallott a háta mögül.
- A francba... - mit sem törődött azzal, hogy valaki a vállára teszi a kezét. - Már indulok is hozzá!
- Felesleges! - csattant fel Cam - Már mondtam, hogy elkezdték műteni! Mellesleg az apja sem örülne neked. Engem is el akart küldeni. Szóval meg ne próbáld idetolni a képedet! Majd felhívlak, hogyha megtudok valamit.

Hátra sem nézett, csak lerázta a kezet a válláról, majd arrébb sétált.
- Rögtön hívj, ha felébred! - kötötte a srác lelkére.
- Shawn, ezt már rég elcseszted. Nem ígérek semmit. - azzal Cameron megszakította a hívást. Shawn csalódottan a telefonjára meredt, és próbálta nem a földhöz vágni. Úgy érezte, hogy darabokra tört a szíve, s az összeroppanás határán táncolt.
- Shawn! - szólította meg valaki határozottan. Dühösen a hang irányába fordult.
- Mi van?! - vicsorgott a két alakra. A fény hirtelen rávetült az arcukra, és meglátta azt a két újságírót, akiket Faith olyan ügyesen félrevezetett annak idején. Azóta már többször is látta őket, de valahogyan mindig sikerült leráznia magáról a szemeteket. Most viszont szemtől szemben álltak vele. Pont, amikor ennyire borzalmasan érzi magát...
- Kérem, hallgasson meg minket! Csak interjút szeretnénk, amit közölni tudunk az újságban! - lépett felé a nő.

Ezek a patkányok sosem fognak békén hagyni...

- Interjút akarnak? - mosolygott rájuk csöpögő gúnnyal - Akkor kapnak interjút.