Who knows? || S.M.

VI.

"Did it hurt so much you thought it was the end?"

- Nem lesz baj. Nem fog fájni. - suttogta Faith maga elé csukott szemmel, miközben szabad folyást engedett a könnyeinek.
Soha még csak eszébe sem jutott, hogy egy telefonhívás ennyire tragikus kimenetelű lehet a számára.

Akkor kezdődött, amikor gimnáziumba került. Senki nem vett róla tudomást. Levegőnek nézték. Borzalmasan érezte magát, de elfojtotta minden csalódás okozta fájdalmát.
És azóta gyűlik benne. Három évnyi bánat és magány. Mindig is érezte, hogy ez fel fogja emészteni, de ugyan kinek tudta volna elmondani? Az apjának, akit nem is érdekel?

Most teljes szívéből gyűlölte a férfit. Csak ő kellett, hogy az egész napját halálosan elrontsa azzal a hívással.
Az iskolában fellökték a folyosón, az irodalom röpdolgozatra semmit sem tanult, és délután még ez a focis eset is...
Nekiment Shawn Mendesnek, és mindenki kiröhögte. Ez a könnyebb napjain is megtörténhetett volna, de így még rosszabbnak látta, mint amúgy.
Utána az apja közölte vele azt.
Shawn pedig szemtanúja volt a gyengeségének! Beszélt egy focistával!
Ennek örült volna ha éppen nem az öngyilkosságot fontolgatja.

Miután Shawn elment, kutakodni kezdett. Mivel kést nem talált a táskájában, elővette azt a az erős fájdalomcsillapítót, amit csak az orvos írhat ki a betegének.
Forgatta a kezében a dobozt, közben azon gondolkodott, hogy hogyan fajulhatott idáig a viselkedése. Képes lenne megtenni?
Határozottan bólintott, mintha csak saját magát akarná meggyőzni. Elmormolt egy gyors imát, mert pokolba nem akart kerülni. Rettenetesen félt.
Lecsavarta a dobozka tetejét, majd beleszórta a markába a kis, piros tablettákat. Nem törődött a lepotyogott darabokkal. Megpúpozta a gyógyszerhalmot, szabad kezével megtörölte a szemeit.

Nem mehet haza. Nem fog hazamenni. Soha többé.
Utoljára a bátyjára gondolt. Vajon sírni fog a temetésén? Ő volt az egyetlen, akit szeretett a családjából. Aki még élt..

Egy gyors mozdulattal a szájába nyomta a tablettákat. Abban a pillanatban tűnt fel mellette Shawn.
Kétségbeesetten nézett fel a fiúra, aki látta az előbbi tettét, és rögtön odaugrott hozzá.
- Köpd ki! - üvöltötte az arcába. Faith szorosan behunyta a szemét, és megpróbálta lenyelni a fájdalomcsillapítókat, de a torka nem engedelmeskedett.
Hogy került ez ide?! Mindent elront!
A lány öklendezni kezdett. Shawn szorosan megmarkolta a csuklóját és olyan lendülettel húzta fel, hogy előrebukott.
Négykézlábra állva köpködte ki a tablettákat, amik piros vérpöttyökként virítottak a zöld fűben. Borzalmas volt és megalázó.

Miután az utolsótól is megszabadult, köhögni kezdett és levegőért kapkodott. Hanyatt vágta magát, majd összegömbölyödött, és a fiúval mit sem törődve zokogni kezdett. Lófarokba fogott haja kócosan terült szét mögötte, ruháit immár föld, homok és fűdarabkák borították.
- Meg akarok halni! - nyögte ki két lélegzetvétel között. Hallotta, hogy a srác zihál, és bizonyára azt gondolja, hogy megőrült. És igaza is van.
- Mindet kiköpted?! - hangzott az ijedt kérdés. Faith először azt sem tudta, hogy Shawn miről beszél.
Megmakacsolta magát. Törökülésbe helyezkedett, és felnézett a fiúra.

Shawn szemei nagyra nyíltak, mellkasa hevesen emelkedett-süllyedt, és kissé meggörnyedt. Mikor a lány bólintott, merev vonásai megenyhültek. Nagyot sóhajtott, és még egy mosoly is ott bújkált a szája szélén. Homlokára támasztotta a kezeit, és enyhén felfelé nézett, mintha csak az égboltnak mondana köszönetet. Faith lelkét pedig elborította a tehetetlen düh.
- Mi a büdös francot csinálsz?! - kiáltott rá vicsorogva, azonban arra nem volt ereje, hogy felálljon.
- Megmentettem az életedet! Bolond vagy?! - kiáltott vissza a srác.
- Mit képzelsz te? Miért jöttél vissza? Azt hiszed, hogy ezzel jót tettél? Hogy majd mindenki még jobban ünnepel fog téged, mert nem hagytad, hogy megtegyem? Ez neked valóban jó lenne! De mi van velem? Velem senki sem törődik. Meg kell halnom! - fakadt ki a lány. Shawn olyan szinten megütközött, hogy minden magabiztossága elpárolgott.
- De... nem azért... én csak segíteni... próbáltam. - dadogta megszeppenten.
- Segítettél volna, hogyha szépen elhúzol innen! Menj el, Shawn. - mondta halkabban a lány.
- Nem!
- Jó. Akkor? Itt fogsz állni reggelig? - nézett végig rajta gúnyosan Faith. Legnagyobb meglepetésére Shawn elmosolyodott.
- Nem. Hazakísérlek.