Életem része Justin Bieber (F.f) /BEFEJEZETT/

5.rész

*Justin szemszöge*

Tegnap mikor Holly megölelt akkor a szívem hevesebben vert. Olyan törékeny, de mégis milyen erős és határozott lány.

Mivel ma nincs suli így későn keltem. Anya szokás szerint finom reggeli várt minket. Imádom, mikor anya főz, mivel istenien főz. Mikor lementem Jaxon meg Jasmine oda rohantak hozzám és meg ölelték a lábamat. Olyan aranyosak. Imádom őket. Leguggoltam hozzájuk.

- Mit szólnátok, hogy ha reggeli után elmennénk a játszótérre?

- Oké mennyünk. - szólalt meg Jasmine.

- Jaxon neked megfelel?

- Igeny. Menjünk a játszótéjje.

- Jól van akkor gyors egyetek és akkor indulunk.

- Szia, anya. Reggeli után elviszem a kicsiket a játszótérre. Majd ebéd előtt visszajövünk.

- Oké, de tudod vigyázz rájuk és vidd Jaxon gyógyszerét is. Nem akarom, hogy valami baja legyen. Tudod, hogy muszáj bevennie.

- Igen tudom anya. Figyelni fogok. Tudom, hogy mikor kell bevennie. Nem lesz baj.

- Jól van. Akkor nyugodtan menjetek.

Reggeli után felöltöztem és segítettem a tesóimnak is felöltözni. Aztán indulunk is a játszótérre. Hihetetlen mennyire fel vannak pörögve. Jaxonnak beadtam a gyógyszert és már futott is játszani. Leültem egy padra és néztem, ahogy játszanak. Azt vettem észre, hogy valaki leül mellém.

- Szia. - Szólalt meg az idegen. Rá emeltem tekintetemet és egy ismeretlen lánnyal találtam szembe magam.

- Szia. - köszöntem vissza, de nem nagyon, van most kedvem beszélgetni senkivel így nem mondtam utána semmit.

- Lucy vagyok. - mit ne mondjak nem valami okos lány. Meg nem is valami szimpatikus.

- Justin vagyok. - hirtelen észrevettem, hogy Jasmine fájlalja a lábát. Oda rohantam hozzá.

- Mi történt tündérkém?

- Felmásztam a mászókára, de meg csúsztam és leestem és most fáj a térdem. - sírta el magát az én angyalom.

- Jaxon gyere ide. - szóltam az öcsémnek, aki oda totyogott mellém.

- Megyünk. - Felkaptam a kezembe Jasminet és meg fogtam Jaxon kezét és már indulunk is haza.

- Héé várj. - kiáltott utánam Lucy.-Itt a számom majd hívj. - oda adta a kis papírdarabot és mentem is tovább.

*Otthon*

Mikor haza értünk elmondtam anyának, hogy mi történt majd felvittem Jasminet a fürdőbe és lekezeltem a kis horzsolást a térden. Tettem rá egy sebtapaszt és mehetett is enni. Én mivel nem voltam éhes ezért visszamentem a szobámba és gépeztem. Hirtelen elkezdett pityegni a telefonom. Valaki SMS-t írt. Ismeretlen szám írt.

Ismeretlen: Szia, Holly vagyok, tudnál, nekem segíteni fontos lenne

Én: Szia, honnan van meg a számom? És persze miben kellene segíteni?

Ismeretlen: Christől kértem el. És nem lehetne, hogy találkozzunk valahol mert ez nem telefon téma.

Én: Persze mondjuk 10 perc múlva a suli melletti parkban jó neked?

Ismeretlen: Oké. Köszi 😘

Én: Nem tesz semmit.

Gyors átöltöztem és mentem is a parkba. Mikor oda értem egyből megláttam Hollyt. Elhatároztam magamba, hogy most lépek vele szembe. Elindultam felé.