Életem része Justin Bieber (F.f) /BEFEJEZETT/

12.rész

Reggel egy meglepő dolog történt.

*Holly szemszöge*

Reggel Justin mellett keltem. Lent zajokra lettem figyelmes. Mivel kíváncsi személyiség vagyok ezért lementem.

Lent apa meg Monica épp az asztalon smárolnak. Egyből elkapott a hányinger. Semmi kedvem azt nézni és hallgatni, hogy hogyan dugnak apáék.

- Khhmm. Khmm. Az asztalon mások enni szoktak. Bár ezek után inkább nem. - mondtam.

Apa kicsit megdöbbent Monica viszont mérges volt. Hogy mért is? Hát azért mert rég dugott apámmal láttam a szemén, hogy mondani akar valamit, de semmit nem mondott. Jobban is tette.

Egész napot itthon töltöttem és készülődtem karácsonyra. Imádom ezt az ünnepet. Bár ez lesz az első karácsonyom anya nélkül. Nehéz lesz ezt megszokni ugyanis mindig anyával főztük meg a vacsinak valót, együtt választottuk/díszítettük fel a fát. Meg minden. Most meg kell szoknom, hogy apa meg Monica hogyan ünnepli a karácsonyt. De lehet meg kérem apát hadd főzzem meg a vacsit estére. Remélem, megengedi. Mert akkor legalább hasznosnak érzem magam egy kicsit.

- Apaaaaa.

- Mond kicsim.

- Lehetne, hogy én csináljam meg a karácsonyi vacsorát?

- Hááát mi ilyenkor étterembe szoktunk menni. De most az egyszer kivételt tehetünk.

- Uuuu köszi. Akkor elmegyek vásárolni a kajához valókat. Majd jövök. - köszöntem el apától és már indultam is a boltba.

Már épp a vásárlásból indulok haza. Mikor egy autó állt meg hirtelen mellettem. Mikor oldalra pillantottam meg láttam Justint. Nem is tudtam, hogy tud vezetni számomra ez egy új tulajdonsága.

- Szia. - köszönt nekem mosolyogva. - Láttam, hogy sétálsz, és hogy cipekedsz így gondoltam segítek neked.

- Szia. Azt nagyon meg köszönném. - mondtam hálásan.

Gyors bepakoltunk az autóba és már mentünk is hozzánk. Mikor megérkeztünk kipakoltam és már mentem is be és Justin is ment a maga dolgára.

Persze Monica most, is mint mindig nagy hisztit levágott, hogy mért nem megyünk étterembe, mint ahogy eddig. Jaaaj bele ne halljon, hogy most az egyszer nem az van, amit ő akar. Na, mindegy nem is nagyon érdekel. Mivel ma van szent este ezért gyorsan neki álltam a vacsora elkészítésének. Apánál nem úgy megy a karácsony, mint mindenki másnál, nálunk úgy megy, hogy szent este kapjuk meg a szülőktől az ajándékot és 25-26-án meg megyünk a rokonokhoz. Mit ne mondjak, nem nagyon akarok találkozni egyik rokonommal se.

Idő közben készen lettem így megterítettem 3 főre és gyorsan átöltöztem. Majd apáéknak szóltam, hogy kész a kaja. Apa kicsit csodálkozva nézett hol engem, hol a kaját.

- Kicsim hol tanultál meg így főzni? - kérdezte apa két falat között, ahogy látom, ízlik, neki mivel nem nagyon akarja abba hagyni az evést.

- Még anya tanított meg mikor olyan 14 éves voltam. - mondtam büszkén. Persze Monica most is hozta a formáját.

- Hát azért azt is megtaníthatta volna, hogy valami egészségeset is tudjál csinálni. Mivel ha én sok ilyet eszem, akkor el fogok hízni. Bár neked se ártana azért kicsit visszavenni ezekből az ételekből. - mondta nekem.

- Na, jó most volt belőled elegem. - mondtam ordítva Monicanak aki kicsit megijedt. - Az oké hogy hisztizel mindenért, de azt hogy folyton engem meg a családom ócsárolod, azt nem fogom elnézni többet neked. Most már sok az, amit csinálsz és nem csak én vagyok ezzel így apa is kezdi sokallni, hogy mindig, hisztizel, hogy ha valami nem úgy zajlik, ahogy azt te akarod. Mindig azt mondod, hogy kövér vagyok és csúnya. Csak mert nincs egy kiló vakolat az arcomon vagy, mert nem diétázom minden egyes percben. Nem is tudom apa, hogy nem látja mennyire kiállhatatlan egy nő, vagy aki csak a pénzre utazik. - ordítottam még mindig nem hiszem el, hogy ennyire fel tudja cseszni az agyam ez a nő. - Nem is tudom apa hol szedhetett össze téged nem értem mért van még mindig veled. - mikor úgy éreztem, hogy semmi mondandóm nincs, hogy már mindent ki adtam magamból, fogtam magam és felmentem a szobámba és hangosan magamra csaptam az ajtót.

Ennyi idő után megint sírva alszom el, mert vissza gondoltam arra, hogy milyen volt mikor anyával ünnepeltük ketten a karácsonyt. Sajna ez többé nem lehetséges. De remélem, apa majd kicsit pótolja anya hiányát.