Falling in love [Cameron Dallas]

25.

Rebeca

Szerda délután a kanapén ülve,takaróval betakarózva nézem a filmemet.Kint szakad az eső,így itt bent is meleg van a kandalló miatt.Apa gépe késik a vihar miatt.A film végénél tartok,ahol a főszereplő lány és a "szőke hercege" a bálon épp csókolóznak,majd itt vége is van a filmnek.Lecsuktam a laptopomat és azzal együtt felmentem a szobámba.A laptopot letettem az íróasztalomra és odaléptem a szekrényemhez,aminek az ajtajára a báli ruhám van felakasztva.A szoknya része a ruhámnak térdig érő,fehér és barna tüllből állt.A felső része a szoknyától egy övvel volt elválasztva.A felső rész csipkés és hosszú ujjú volt,egészen a nyakamig felért.Hétfőn vettük meg a ruhát Mercivel.De minek,ha még párom sincs a bálra?Max-nek még nem mondtam igen és Merci nyakán meg nem akarok,mert ő Álvaroval megy a bálba.Igen,azóta összejöttek és nagyon cukik együtt.Ahogy Kyra is Shawnnal.Hétfőn voltam Kyránál és egy órán át arról beszélt,hogy milyen jó volt Shawnnal a vidámparkban.Be sem állt a szája és állandóan arról beszélt,hogy Shawn milyen jóképű,milyen aranyos,milyen jó feneke van és ilyesmik.A zsebemben a telefonom elkezdett rezegni,ami azt jelezte,hogy üzenetem jött.Elővettem a készüléket és megnyitottam az üzenetet,ami Mercitől jött.

Mercedes:148-as csatorna.MOST!

Me:Kapcsolom.

Ledobtam a telefont és leszaladtam a lépcsőn.Bekapcsoltam a tévét és megkerestem a 148-as csatornát.Épp Cameron beszélgetett a műsorvezető nővel.Rájöttem,hogy ez az a talk show,amit Cameron szombaton forgatott.

-És mi a helyzet a csajokkal?-kérdezte a nő.-Ha jól tudom,akkor nem rég szakítottatok Rebeca Hunterrel.Névtelen forrásunk szerint,Rebecát nagyon kikészítette a szakítás.Kórházba került és pszichológushoz is jár.Túl tetted magad rajta?Vagy téged is bánt a dolog?

-Hogy ne bántana?-kérdezett vissza Cameron,miközben szomorúan pillantott a nőre.-Nagyon bánt,hogy elhagytam őt.Nem tudom,mi ütött belém az nap.Sokat jelentett nekem Rebeca.Ő volt az egyetlen lány,aki mellett úgy éreztem,hogy önmagam vagyok és élek.Ő nem akart kihasználni és általam híres lenni.Csak azt akarta,hogy szeressem.De én voltam,akkora barom,hogy megcsókoltam valaki mást és ezzel őt összetörtem.-mondta Cameron könnyes szemekkel.

-Szóval szereted.-értelmezte a nő,mire a fiú azonnal bólintott.-Újra szeretnéd vele kezdeni?

-Újra fogom vele kezdeni.-mondta határozottan Cameron.

-De magabiztos vagy Cameron.-nevetett fel a nő.

-Tudod,Sylvia,a nagy Cameron Dallasnak nem tud ellenállni senki sem.-kacsintott ezek szerint Sylviára a fiú.

-Bizony.-nevettek össze.

Ezek után Sylvia megköszönte Cameronnak,hogy elment a műsorába és vége lett.Kikapcsoltam a tévét és felvettem a vastag pulcsimat,majd a cipőmet is és kiléptem a házból az esőre.Elindultam Cameronhoz.Két házzal arrébb sétáltam már szétázva,amikor úgy éreztem,hogy a másik oldalról figyelnek.Odapillantottam és megláttam Őt,ahogy az esőben mosolyog.Elindultam felé,ő pedig felém és az út közepén találkoztunk.

-Sajnálom.-ölelt magához,én pedig a vizes pulcsijába fúrtam az arcomat.

-Szeretlek.-súgtam és reméltem,hogy meghallotta.

-Én is.-eltolt magától.Közelebb hajolt hozzám és megcsókolt.A csókunk nem tartott sokáig,mert egy autó ránk dudált.Egymásra vigyorogtunk,felénk biccentettem,majd elindultunk hozzánk.Az ajtón belépve mind a ketten neki dőltünk az ajtónak.

-Nem szerettem az esőt.-ráztam meg a fejem.

-De megérte,nem?-nézett rám.

-Igen.-odahajoltam hozzá és nyomtam egy puszit az arcára.

-Én tényleg sajnálom.-túrt a hajába,miközben a cipője orrát bámult.Az álla alá nyúltam és felemeltem a fejét,így rám nézett.

-Cameron,megbocsájtottam.-néztem a szemébe.

-Te vagy a legjobb dolog az életemben.-ölelt meg.

-Tényleg olyan vagy,mint egy mackó.-mosolyogtam rá.

-Igen,az vagyok.Te meg akkor a méz vagy,ami nélkül nem tudok élni.-mosolyodott el ő is és magához húzott egy csókra.Neki tolt a falnak és ott csókolt tovább.

-Hiányzott ez a helyzet.-suttogtam az ajkaira.

-Nekem meg te hiányoztál.-kezdte el nyálas puszikkal behinteni a nyakamat.-Vágyom rád.

-Ne olyan sietősen Dallas.

-Miért?-lebiggyesztett szájjal nézett rám.

-Mert nem és most vetkőzz Nagyfiú.-mutattam rajta végig.Elvigyorodott el és neki állt levetkőzni.Én addig felrohantam a szobámba,én is levetkőztem fehérneműre és utána felvettem az egyik kinyúlt pólómat.Meg kerestem Cameron egyik pólóját a szekrényemben és visszamentem hozzá.

-Ezt is levegyem?-mutatott az alsónadrágjára,miközben vigyorgott.

-Ne,fúj.-nyomtam a kezébe a pólóját.

-Köszi Cica.-kacsintott rám és felvette.A vizes ruháit a kandalló mellé terítettük le.-És most Hercegnő?

-Nem tudom.-vontam meg a vállam és leültem a kanapéra.Elfeküdt a kanapén és a mellkasára húzott engem.

-Szeretlek.Szeretlek.Szeretlek.-ismételgette.

-Én is téged.-kuncogtam és betakartam magunkat.-Lenne egy kérdésem.

-Mi lenne az Szépségem?

-Hogy hívták azt a csajt?

-Sofia.-válaszolta.

-Nem lesz ez a lányunk neve.-morogtam a mellkasába és behunytam.

-Ó,szóval te már el is döntötted,hogy lányunk lesz?

-Igen.Meg lesz egy fiúnk is,aki olyan jóképű lesz,mint az apja.

-Rendben.-átkarolta a derekamat és úgy aludtunk el.

Néhány órával később arra ébredtem,hogy valakik motyognak felettem.Óvatosan kinyitottam a szemem.Jason és apa vigyorgó arcával találtam magam szemben.

-Hiányoztam?-kérdezte apa vigyorogva.

-Aha.-vágtam rá halkan.

-Hát én nem úgy látom.-rázta meg a fejét és Cameronra mutatott.Ugyan úgy feküdt ott,ahogy elaludtunk.A kezei a derekamon és édesen szuszogott.

-Jó délutánod volt,mi?-szólt közbe Jason.

-Az egyik legjobb.-mosolyogtam rájuk és visszafeküdtem Cameron mellkasára.Ezek után Jason bement a konyhába,apa pedig felvitte a cuccait a szobába.Olyan jó érzés volt Cameront újra magam mellett érezni.Az egyetlen,aki mellett boldognak éreztem magam.

*************************************

Jippi,juppi!

Kibékültek,hurrá!

Igazából már nem tudtam több szenvedést leírni,ezért újra összehoztam őket.

Más hozzáfűznivalóm nincs is.

Kérlek írjátok meg a véleményeteket kommentben! :)

És tetszett,akkor szavazatok. ;) <3