Negyedik▷Testvérek

230 20 0
                                    

-----------------------------------------------------------
Nagy Dominik
-----------------------------------------------------------

Szerencsére Ádám befogadott magához, ezért nem kell csövelnem az utcán vagy egy hotelben.

Újra együtt a Nagy páros!

Már az idő estefelé járhatott és nyolcra kellene odaérnünk a Groupama arénába, ami szerintem egyenesen nem lehetséges, mert fél nyolc van és a pizzát most rendeltük meg.

Éljenek a sportemberek!

Igaz, amíg ott voltam a Fradinál örökös késő voltam és, ha egy játékossal kevesebbet számoltak akkor szinte biztosak voltak benne, hogy Nagy Dominik ismét késik.

De így volt jó. Fiatal voltam, és vagyok is, akkoriban a húszas éveimben jártam,mint most, és sokat mentem el szórakozni, bulizni. Csak úgy faltam a nőket, bár nem, mintha ez nem így lenne most is. Sok meggondolatlanságot követtem el, ami néha rosszul sült el és, ha a sajtó tudomást szerzett róla, akkor előszeretettel szégyenített meg a szennylapokban.

-Észnél vagy még? -bökött az oldalamba Ádi.

-Nem, tőled már tegnap elmentem. -néztem rá unottan.

-Elmentél? -vette fel a perverz vigyorát.

-Az agyamra mész. -forgattam a szemem.

-De így szeretsz. -bújt az arcomhoz.

Ha valaki meglátna így minket szerintem nagy esélye van annak, hogy egy homoszexuális párnak nézne.

-Tesó, megjött a pizza. -toltam arrébb az arcát majd felálltam és kinyitottam az ajtót, mert a futár csöngetett.

-Helló, négyezer lesz. -nyújtott át valami blokkot vagy számlát vagy mit.

-Csá. -köszöntem majd a kezébe nyomtam egy ötezrest és elvettem a kezéből a dobozokat, amiben a vacsoránk lapul. Az ajtót becsaptam előtte a lábammal majd visszamentem a nappaliba.

Fő a kedvesség!

-Itt a pizzád. -adtam át neki a húsimádót majd leültem mellé és néztünk valami filmet.

-Meddig leszel, öcsi? -kérdezte.

-Ne zavarjon, hogy idősebb vagyok, öcsi. -vigyorogtam rá.  - Amúgy meg nyár végéig. -vontam vállat.

-Mit számít az? Én meg magasabb. -nyújtotta rám a nyelvét.

És ilyenek az érett felnőttek.

-Inkább tömnéd magadba azt a szart, mint dumáljál itt nekem, öcsi. -húztam félmosolyra a számat.

-Hát nem lenne rossz, mert Doll kinyír minket. -vont vállat majd beleharapott a kajába.

-Dehogy. Örökös késő vagyok, ezt már megszokhatta volna. -mondtam majd én is haraptam egy újabbat a pizzámba, ami sonkás volt.

-Hát még vigyél is bele a rosszba. -próbál csúnyán nézni rám de elneveti magát. Hihetetlen ez a fiú.

-Amúgy, hogy bírod még a pizzát? Mindig azt eszel, mert olaszban vagy.

-Tévedsz. Ritkán eszem de megfordulok párszor pizzériákban és nem vagyok olasz.

-Akkor sok bepótolni valónk van. -tudattam vele a "terveket" majd elvettem a papírdobozt előle és eldobtam.

-Na, ne szemetelj. -rótt meg.

-Rendmániás. -morogtam.

-Induljunk már. -nyaggatott.

-Az egy dolog, hogy téged nem érdekel hogy nézel ki, de engem nagyon is. Szóval fogd be a szádat és várj. -közöltem vele.

Sűrűn vagyunk ilyenek de persze csak viccből mondogatunk ilyeneket. Mások bunkónak találnak minket de hol érdekel? Nem ismernek és sohasem fognak.

-Igyekezz már. -ordított.

-Jól van már! -ordítottam vissza.

▷Give me a moment |N.D.|Where stories live. Discover now