▷Give me a moment |N.D.|

Harminchatodik▶Őszintén

Jasmin Doll

-Mmm...ez nagyon finom. -mondtam ki miután bekaptam az első falatot.

-Amit én csinálok, az mind nagyon finom. -hajolt át az asztalon és egy gyengéd puszit adott a számra.

-Na mizu újdonsült szerelmesek? -csörtetett be a házba a párosunk.

-Konyha! -kiabáltam.

-Csak nem étel illatot érzek? -kérdezte Zsófi.

-De igen. Dominik csinálta.-mosolyogtam.

-Micsoda? -ámult el Ádám. -Hallod csajszi, te valamit nagyon jól tudsz. -bólintott.

-Van ilyen. -haraptam bele a számba.

-Sikerült elintézni, amit akartatok? -tudakolta meg Dom.

-Mi? -ráncolta a homlokát.

-Azt mondtad van pár elintéznivalótok a városba.

-Ja, igen. Már emlékszem. Elintéztünk mindent és maradunk mi is nyár végéig. -mosolygott.

-Kimegyünk ma a meccsre? -kérdeztem.

-Aha. -zárták le ennyivel a témát. -De előtte valahova el kéne menni, nem?

-Merre gondoltátok? -szólalt meg Zsófi.

-Nem is igazán tudom, mondjuk umm...mozi? -vakarta a tarkóját Dominik.

-Nekem jó. Megnézem akkor, hogy mit adnak. -mondtam majd a telefonomban beütöttem, hogy mit adnak ma, aztán mondtam a többieknek is. -Tomb Raider, -Deadpool 2, -Csókfülke. Na ezek mennek a meccs előtt.

-Csókfülke! -vágta rá vigyorogva Zs.

-Nem! -ordították egyszerre a fiúk.

-A Tomb Raider jónak tűnik amúgy. -mondtam.

-Akciófilm, na még azokat szeretem is. -szólt hozzá Ádám.

-Akkor marad az. -sóhajtottam. -Megrendelek négy jegyet a felső sorba.

Miután megrendelt a jegyeket, Dominikkel felmentünk a szobába felöltözni meg rendbe tenni magunkat, majd befeküdtünk együtt az ágyba.

-Tudod... -kezdte. -Gondolkodtam tegnap este. Azt kell, hogy mondjam, hogy hosszú ideje nem történt velem semmi jó, rajtad kívül. Melletted annyira jól érzem magam, hogy nem is akarok mást magam mellé. A jövőbeli terveimbe te is szerepelsz...csak bár ne kellene nyár végén elhagynom Magyarországot... -mondta lemondóan.

-Nyár végén nekem is vissza kell mennem Németországba...tanulnom kell, hogy végre legyek valaki... -rajzoltam apró köröket a mellkasára.

-Meg fogjuk oldani. Együtt. -kulcsolta össze a kezeinket.

-Te vagy az életemben az első olyan, akibe ennyire bele estem... -csókoltam meg.

-Bár ugyanezt elmondhatnám, de nekem te vagy a második ilyen lány... -csuklott el egy kicsit a hangja.

Nyeltem egyet majd megszólaltam. -Ha szeretnéd elmesélheted, én nagyon szívesen meghallgatlak, és legyen az bármi, támogatlak majd.

-Itt az ideje szerintem, hogy ezt a dolgot elmeséljem. -nyögte. -Az egész gimis koromban kezdődött...halálosan szerelmes lettem egy lányba, minden olyan nagyon tökéletes volt. Ugyan veszekedtünk néha, de melyik kapcsolatban nem veszekednek? -nevetett egy aprót. -Mindenem volt ez a lány. Mellette nem gondoltam senki másra, számomra csak ő létezett. -nézett rám könnyes szemekkel. -Mi voltunk a suliban az álompár... Több évig voltunk együtt, és elgondolkodtam rajta, hogy meg szeretném kérni a kezét a suli után... Már a gyűrűt is megvettem, csak meg kellett volna kérnem. Viszont egy este nagyon összevesztünk, már majdnem szakítottunk, Enikő pedig elment, majd leitta magát. Miattam. Gyűlöltem magamat érte, nincs olyan este, hogy ne játszódna le a fejemben ez az egész... Azon az este nem próbáltam meg felhívni. Hiba volt. Sokat ivott, és valaki partidrogot rakott az italába, amit persze nem vett észre, és így ült kocsiba. Egy másik lány is vele utazott...Nekihajtottak egy oszlopnak, az árokba sodródtak, az a lány túlélte. Enikő viszont nem...-könnyezett.