▷Give me a moment |N.D.|

Ötödik▷ Ferencváros

-----------------------------------------------------------
Jasmin Doll
-----------------------------------------------------------

Végül úgy döntöttem, hogy egy testhez simulós, kényelmes fekete cicanadrágot veszek fel, fölülre pedig egy rövidujjút az esti meleg levegőre való tekintettel.

Nyolc órára pontban befejeztem a készülődést, mert már Tom idegeskedett, hogy a saját rendezvényéről fogunk elkésni miattam.

-Itt vagyok. -pattantam be mellé az autóba majd gázt adott neki és elhajtott a háztól.

-Még most sem árulod el nekem a programot, ugye? -sóhajtottam.

-Abban mi lenne a buli?  -vigyorgott.

-Undok vagy. -közöltem.

-Dehogyis. -rázta le magáról.

-Mindegy. -hagytam rá.  -Kristin most otthon van?

-Hogy otthon?

-Hát jártok vagy mi, nem?

-Még tavaly szakítottunk. Ő most divattervezőként járja a világot. -mesélte.

-Hű, sok mindenről lemaradtam. De hogy?

-Csak keresned kellett volna. Barátságban váltunk el és a mai napig szoktunk beszélgetni.

-Sajnálom. -hajtom le a fejem.

-Ne sajnáld. Majd most mindent be fogunk pótolni a nyáron. -fogta meg a kezem. -Na de elég a sok lelkizésből, megérkeztünk. -jelentette ki.

Az ablakon át kinéztem és elém tárult egy stadion. Groupama Aréna.

Az épület előtt nagyon sok autó sorakozott. Hú, Tom nagyon sok mindenkit meghívott ide, kár, hogy nem mondta el a programot.

Kiszálltam a kocsiból majd a nagybátyám kíséretével elindultunk a bejárat felé.

Ha futballozni fogunk, akkor az nekem csak jó, mert ugye Thomas miatt van némi közöm hozzá.

-Jasmin, menj be a pályára, nemsokára csatlakozom hozzád.

-Rendben. -mondtam.

Mivel amúgy nem tudtam, hogy merre kell menni, ezért elindultam egy random irányba.

A falon képkeretek, elismerések lógtak. Hmm...ízléses.

Annyira belemélyedtem, hogy mindent megnézzek, ami körülöttem van, hogy nekimentem valakinek.
Majdnem a fenekemre estem de ő reflexszerűen tartott meg.

-Bocsánat. -hebegtem.

-Nem, én is bocsánatot kérek,  nem figyeltem. -motyogta én pedig felnéztem rá.

Szőke hajú, csillogó szemű, kigyúrt testű férfi.

-Dibusz Dénes vagyok. Téged hogy hívnak? -mosolygott. Igazi Colgate reklám.

-Jasmin Doll.

-Thomas Doll az apád? -döbbent le, amire el kellett magamat nevetnem.

-Dehogy. A nagybátyám.

-Ó, értem. Keresel valamit?

-Igen, a pályát. -mosolygok.

-Ki hitte volna... Thomas Doll a nagybátyád és nem tudod, hogy merre van a pálya? -nevet. -Gyere velem, elkísérlek. -fogta át a vállam majd elvezetett oda, ahová terveztem menni.

-Én vagyok a Ferencváros elsőszámú kapusa.

-Én pedig csak egy egyetemista lány, aki a nyárra jött szórakoztatni az egy éve nem látott nagybácsiját. -kuncogtam.

-Aranyos. -jegyezte meg majd benyitott egy ajtón, ahol bementünk.

-Nos, Jasmin, Üdv a Groupama arénában. -puszilta meg az arcomat majd megfogta a kezem és odavezetett egy csapat fiúhoz.

-Sziasztok srácok. -pacsizott le, gondolom a csapattársaival.

-Ki ez a bombázó? -kérdezte az egyik barna hajú, bajszos fiú.

-Ő itt Thomasnak az unokahúga, óvatosan a kezekkel. -nézett erőteljesen rájuk Dénes.

-Sziasztok, Jasmin vagyok. -vigyorogtam.

-Tudsz magyarul kislány? -kérdezte egy nagy termetű és ijesztő férfi.

-Hát végülis beszélem a nyelvet de erős akcentusom van. -közöltem.

-Nos, akkor Jasmin bemutatom neked Böde Dánielt -mutatott a nagy termetűre -Batik Bence -nézett a bajszos férfire -Gera Zoli -Botka Endre- Varga Roli -Lovrencsics Gergő-Radó András  és Priskin Tamás barátomat. A többiek még nem érkeztek meg.

-Oké, nem ígérem meg, hogy mindenkinek tudni fogom a nevét de próbálom megjegyezni.

-Srácok! -kiállt Tom nekünk. -Gyertek ide. -hívott magához.