▷Give me a moment |N.D.|

Kilencedik▷Vacsora

-----------------------------------------------------------Jasmin Doll
-----------------------------------------------------------

-Hová megyünk? -érdeklődtem.

-Igazából rengeteg nyálas filmet láttam már, ahol a férfi azt válaszolta, hogy titok. Nos én nem fogom neked ezt válaszolni úgyhogy megsúgom neked, hogy egy étterembe. -mosolygott.

-És melyikbe? -informálódtam tovább.

-Az pedig teljesen mindegy. -legyintett. -Lesz kaja, az a lényeg. -nevetett.

-Végülis igazad van. -nevettem vele én is.

A kaja az kaja. Jas pedig szereti a kaját.

-És van valami kedvenc beceneved? Vagy hogy szoktak szólítani? -kérdezte miközben hajtottunk az aszfalton.

-A Jas-t szokták a legtöbbször használni viszont az apukám általában MinMin-nek hív. Kiskoromban így hívtam magam és ez így családon belül rám ragadt. -röhögtem.

-Értem. Akkor ki kell találnom valami becenevet a számodra, olyat, amit csak én használhatok. -mondta.

-Sok sikert hozzá. -húztam félvigyorra a számat. -És neked mi a beceneved?

-Denit, Dent, Dinit és a Nash-t használják többségben. Nekem viszont nincs olyan aranyos becenevem, mint neked.

-Na ezt majd orvosolom azt. -néztem rá szórakozottan. -Azt mondtad, hogy aranyos a becenevem?

-Talán. -kacsintott majd lekanyarodott és leállította a motort.

-Hova hoztál? -kérdeztem összeráncolt szemöldökkel.

-Mondtam már, Jasmin. Étterembe.

-Igen, azon belül? -türelmetlenkedtem.

-Mindent a maga idejében. -nyugtatott le.

-Igazságtalan vagy. -dőltem hátra az ülésben és már azon kaptam magam, hogy Den az én oldalamon nyitja ki az ajtót nekem, hogy kisegítsen az autóból, ami meg kell mondjam, hogy nagyon jó. Klassz érzéke van a kocsikhoz az biztos.

-Hölgyem. -tessékelt ki majd kézenfogva elindult velem az étterem irányába.

Puha és meleg tenyere van. Pont, mint Dominiknak.

A szabad kezével benyitott az ajtón de a kezemet egy pillanatra sem engedte volna el, majd beszélt az egyik pincérrel, hogy foglalása van két főre, Dibusz névre. A férfi rögtön kapcsolt és az asztalunkhoz vezetett. Dénes kihúzta nekem a széket majd megvárta még leülök rá és betolt.

Vannak még ilyen férfiak egyáltalán vagy csak álmodom?

-Tessék uram, hölgyem az étlap. Ha rendelni szeretnének valamit akkor csak szóljanak. -mondta a pincér majd átnyújtotta a kemény fedelű étlapot és otthagyott minket.

-Remélem te nem olyan vagy, hogy az első úgymond randin salátát eszel. -pillantott rám.

-Mert ez egy randi? -kérdeztem vissza egy pajkos vigyorral az arcomon.

-Szerinted randizunk? -kontrázott rá.

-Azt akarod, hogy randizzunk? -fokoztam.

-Akkor randizunk. -zárta le a témát. -Mit szeretnél enni?

-Marhapörköltöt nokedlivel. -olvastam le nagy nehezen, magyarul az étlapról az étel nevét.

-Tökéletes választás. -mondta majd intett az egyik pincérnek, hogy rendelni szeretnénk.

-Sikerült választani? -kérdezte mosolyogva. Kicsit talán túl sokáig is mosolygott rám, amitől Dénes szemei szinte lángként csaptak fel és próbálta azzal elpusztítani szegény fiút.

-Persze. -nyögte ki végül. -Két marhapörköltöt kérünk nokedlivel. -ismertette.

-Rendben. -írta le. -Inni kérnek valamit esetleg?

-Jas, mit innál? -mosolyog rám kedvesen Nash.

-Gyömbér tökéletes lesz.

-Akkor egy gyömbért és egy zéró kólát. -tekintett a felszolgálóra.

-Rendben. Nemsokára hozom is. -közölte majd tovább állt, mert új vendégek érkeztek.

-Irritál ez a pasas. -morogta.

-Miért? -kérdeztem. -Tök aranyos volt.

-Aranyos? Komolyan? Áradt belőle, hogy totálisan oda van érted.

-Az jó dolog. Legalább lesz hódolóm. -kuncogtam.

-Kikészítessz teljesen, te lány.

-Én? Pedig nem is tettem semmit. -vizslattam őt ártatlanul.

-Mindegy is...-terelte a témát. -Amúgy a szüleiddel mi a helyzet?

-Hát, megvannak. Az öcsém most fog majd jövőre ballagni az általánosból, a szüleim pedig elvannak. -vázoltam fel. -A te családoddal?

-Hát nekem nincs testvérem, a szüleim pedig élnek. -csacsogta.

És ez még csak a kezdet. Ki tudja mi sülhet ki ebből az egészből...bár jobban mondva én nem tudom mit szeretnék. Hisz ott van Nagy Dominik, mint kiderült, aki teljesen összezavarja az érzéseimet.