A nagyvilág
- Először is elmegyek a legjobb haveromhoz, az ő apja ügyvéd és segíthet nekünk. Csak az a gond, hogy neked is jönnöd kell. Te vagy az első számú tanú.
- Ha ezzel egy lépéssel közelebb kerülök az erdő megmentéséhez, akkor elmegyek.
- Rendben. Csak akad még egy bökkenő...
- Mi az?
- Hogy is mondjam...
- Csak mond.
- Az öltözékeddel túlságosan kitűnnél a városban. Itt a természetben ez a viselet megfelelő, hisz rejtettséget biztosít... De ellentétben a várossal, ott viszont kitűnnél.
- Értem... - furcsán néztem Scottra.
- Én most titokban haza megyek, remélhetőleg apám nem lesz otthon.
Bólintottam, majd Scott a motorjával együtt elment. Ottmaradtam hűséges társammal. Alfa közelebb jött hozzám, és meg megsimogattam dús fehér szőrzetét.
***
Scott eközben az otthonát figyelte biztonságos távolból:
- Nincs itt apám limuzinja. Nincs itthon. Szerencsém van.
Scott elindult a ház felé gyalog, majd halkan beosont. Felment az emeletre, és megállt egy ajtó előtt:
- Sajnálom Kate, de most be kell hogy lépjek a szobádba.
Kate, Scott nővére, aki jelenleg nem tartózkodik a városban. Nem szereti ha bemennek a szobájába.
Kate szobája rendezett volt, mint mindig. A fehér falon néhány piros és rózsaszín virág díszelgett. Egy ágy volt a szoba közepén, vele szemben egy szekrénysor, rajta a TV, majd az ágy mellett egy íróasztal számítógéppel.
- Bocsi Kate - szólt újból Scott, mikor a lány szekrényéhez lépett - De kölcsönveszem az egyik ruhádat.
Scott kiakasztott a szekrényből egy fekete nadrágot, és egy ujjatlan piros pólót.
- Biztos jó lesz...
Eközben Victor hazaérkezett. Scott elindult kifelé mikor észrevette az apját, de szerencsére az apja nem vette őt észre.
- Most, hogy menjek ki!?
Victor a telefonja után nyúl, és felhív valakit:
- Megtalálták már?
- Még nem uram...
- Miért is kérdeztem... Gyerünk! Találják meg a fiamat és az indiánlányt! Nincs vesztegetni való időnk! - lerakta a telefont.
- Úristen... apám embereket állított rám, hogy megtaláljon!? Mi történt az apámmal... nem ismerek rá...
Scott nagyon halkan, még a lélegzetét is visszafogva bement a saját szobájába, majd kimászott az ablakon át a tetőre:
- Csak egy ugrás... Gyerünk!
Scott leugrott a tetőről. Elég hangosan ért földet, amire az apja is felfigyelt:
- Scott? Te vagy az? - Victor felindult az emeletre.
A fiú eközben a földön feküdt, de nagy nehezen feltápászkodott, és bicegve szalad egészen a motorjáig. A motorra felpattanva elindult a város felé.
Útközben megállt egy boltnál, és bement. Egy ideig járkált a boltban, majd megállt a samponos részlegnél:
- Minek ennyi samponféle? Most melyik legyen? Ajj, mindegy...
Scott egy sampon után nyúlt, de a mellette álló szőke hajú lány furcsálta, így hozzászólt Scotthoz:
- Magadnak akarod venni azt a sampont? Mert ha igen, akkor nem ajánlanám.
- Nem nekem lesz... Milyen sampont ajánlanál egy veled egykorú lánynak?
- Milyen színű haja van?
- Öm... hát talán sötétbarna.
- Értem. Ez talán jó lesz. - a lány megfogod egy sampont, majd odaadta Scottnak.
- Köszi! - Scott tovább ment, vett még egy fésűt, majd fizetett, és távozott az üzletből.
Felszállt a motorjára, majd meg sem állt egy autó kölcsönzőig. Ki akart kölcsönözni egy autót, de nem volt nála elég pénz:
- Uram, várjon! Mi lenne ha itt hagynám a motoromat zálogként és úgy adnának egy kocsit? Ez a motor többet ér mint egy autó!
A férfi alaposan szemügyre vette a fekete motort:
- Hm... Rendben van. Áll az alku. - kezet ráztak.
Scott végül kapott egy nagyobb szürke kocsit, beszállt majd elindult visszafelé. Az autóban elgondolkodott:
- Miért is csinálom ezt az egészet?
KAMU SEDANG MEMBACA
Áʟʟᴀᴛɪ Ösᴢᴛᴏ̈ɴᴏ̈ᴋ [Bᴇғᴇᴊᴇᴢᴇᴛᴛ]
PertualanganMegvolt a közös harmónia ember és természet között. Azonban ez a közelebbi kapcsolat egyre jobban megszakadt a két fél között... ,, Nem messze tőlünk megpillantottunk egy szarvast: kecses testtartása és égbenyúló agancsai büszke hatást adtak a terem...