Áʟʟᴀᴛɪ Ösᴢᴛᴏ̈ɴᴏ̈ᴋ [Bᴇғᴇᴊᴇᴢᴇᴛᴛ]

32. rész

Sikerült

A védett medvét tartalmazó képek megmentették az erdőt örökre: a bíróság természet védelmi területté nyilvánította a Greenstone erdőt. Az építkezés abbamaradt, és végül az erdő kezdte visszanyerni az eredeti arcát. Maya otthagyta az állását, és a bíróság engedélyével a Greenstone erdő úgymond "felügyelője" lett. Sara továbbra is ruhákat tervez, most már a NewFashion divat tervezőjeként. Úgy döntöttem, hogy visszamegyek az erdőbe, mégis csak az a második otthonom. Bár Charlie felajánlotta, hogy élhetnék velük, de én mégiscsak az erdő felé hajlottam. Maya visszavitt az erdőbe, Scott pedig elkísért. Boldogok vagyunk Scottal, és úgy tűnik, hogy mégis működik közöttünk. És úgy érzem, hogy szeretem Scottot. Már sokkal több nekem, mint egy jó barát...

Mikor megérkeztünk az erdőhöz, Scott elővet egy kendőt, és bekötötte vele a szememet. Normál esetben azonnal felébredtek volna bennem az ösztöneim, amik az mondták volna, hogy "küzd és menekülj", de bíztam Scottban, úgyhogy visszafojtottam ezeket a reflexeimet. Scott segített kiszállni az autóból, majd a vállamat megfogva vezetett engem:

- Mi ez az egész? - kérdeztem értetlenül.

- Egy meglepetés. Hamarosan megtudod Helen...

Sétáltunk lassú tempóban körülbelül 5 percig, majd Scott megállít. Tudtam, hogy az erdő szélénél vagyunk. Ismerem már minden szegletét.

- Itt vagyunk. - mondta kedvesen Scott.

- Leveheted a kendőt. - mondta Maya.

Nem is kellett kétszer mondani, kikötés nélkül rögtön levettem a fejemről a kendőt, majd a szemem elé tárult egy kis faház, ami pont az erdő szélén állt.

- Úristen... - tátva maradt a szám - Ez most az... enyém? - kérdeztem kissé bizonytalanul.

- Igen. - válaszolt Maya - A tiéd.

- Hu.. hát... nem is tudom, hogy mit mondjak...

- Nem kell mondanod semmit. Megérdemled Helen. - mondta Scott miközben megfogta a kezem.

Scott nyakába ugrottam, majd Mayát is megöleltem:

- Köszönöm... Még most is alig hiszem el.

Végül Maya felvett maga mellé, és én is az Greenstone erdő úgymond "védelmezője" lettem. Turista csoportokat viszek az erdőbe, hogy nekik is megmutassam a természet egyedülálló világát.

***
1 héttel később

- Mikor megkezdjük a túránkat, kérem Önöket, hogy legyenek csöndben, halkítsák le a telefonjainkat, bármilyen növényt vagy egyéb dolgot elvinni az erdőből szigorúan tilos, tilos vakuval fényképezni, és ha szerencsénk van, néhány vadállattal is találkozhatunk az utunk során. - mondtam a csoportnak, de némelyikük nem beszéli a mi nyelvünket, ezért Scott mindig elkísér, és tolmácsolja a szavaimat.

***

Egy év elteltével a Greenstone erdőt nemzeti parkká nyilvánították. Én, a Mayától és Scottól kapott faházban élek, az erdő szomszédsága mellett. Sara és Alex gyakran meglátogatnak engem, és néha a kis csapat összes tagja összegyűl, hogy mind együtt legyünk.

De ha belegondolok, hogy ha nem történik ez az egész... akkor vajon sosem találkoztam volna velük?