Yoora egy olyan átlagos lány, akinek átlagos szükségletei vannak, amihez természetesen pénz kell. Hogyan is tudná legkönnyebben ezt megszerezni egy olyan húsz éves lány, aki imádja a gyerekeket, mint babysitterkedést vállalni a közelben? Kap egy nag...
- Mosolyogj már! - Kértem a mellettem ülő férfit, aki hosszú percek óta nem változtatott az arckifejezésén.
Egy vígjátékot néztünk, amíg Haru aludt, ő pedig szíveskedett kirobbanni a stúdiójából egy órára, hogy ne a székében, hanem a kanapén üljön. Nem nagy változás, de legalább helyet változtatott és tudom, hogy él. Lassan úgy érzem magam, hogy rá jobban kellene vigyáznom, mint a négy éves húgára, mert a kislány legalább játszik és elvan, de Yoongi sosem lehet tudni, mikor dobta fel a talpát, hiszen folyamatosan csak bezárkózva tartja magát abba a nyamvadt szobába.
A férfi rám nézett és a kérésemet teljesítve legalább a szemei kicsit tágabbra nyíltak egy vicces jelenetnél, de a szája még mindig nem görbült felfelé.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Sóhajtottam egyet és visszafordultam a tévé felé. Én majdnem bekönnyeztem egy-egy jeleneten, mert tényleg jó film volt, de Yoongi csak fapofával nézte az egészet. Tud ez egyáltalán mosolyogni vagy így született? Nem sírt, nem nevetett, nem lepődött meg és nem mutatott egyetlen érzelmet sem soha?
- Jó nézni? - Hangzott fel egysíkú, unott hangja.
Felvontam a szemöldökömet és zavartan megráztam a fejemet, amikor realizálódott bennem, hogy végig őt néztem, miközben gondolkodtam róla. Miért is gondolkodom én rajta?
- Fantasztikus - Forgattam meg a szemeimet hasonló, unott stílusban és visszavezettem a figyelmemet a filmre.
A szemem sarkáéból láttam, hogy a férfi felém fordult. A kanapé két legvégén foglaltunk helyet, nem mintha közelebb akartam volna kerülni hozzá. Így is idegesítő volt, hogy ott volt mellettem alig két méterre. Felvontam a szemöldököm és én is ránéztem. A kanapé karfájára támaszkodtam és belefektettem a fejemet, ahogy felé fordultam.
- Mi van? - Kérdeztem aranyosan.
Ilyen stílusban el sem tudnám képzelni magamról, hogy egy négyéves kislányra vigyázok.
- Gondoltam esélyt adok, hogy nézhess még - Válaszolt. - Ha már ennyire tetszett.
Egy gúnyos nevetést hallattam és megnyaltam a számat.
- Ugyan ki mondta, hogy tetszett? - Vontam fel a szemöldökömet még magasabbra.
Yoongi kicsit közelebb csúszott a kanapén és felhúzta a hozzám közelebb eső lábát a matracra, hogy felém tudjon fordulni teljes testével. Felkönyökölt a kanapé támlájára és a tenyerébe fektette a fejét.
- Hidd el, hogy látom, ha egy nőnek tetszem - Szája aprót rándult, ahogy egy halvány mosoly jelent meg a szája sarkában.
- Biztos, hogy jó a szemed? - Biccentettem félre a fejemet kérdőn.
Yoongi szemei kicsit megrebbentek, ahogy aprót összébb húzta őket és egy sötétebb, kissé áthatóbb pillantást idézett meg felém. Állkapcsa kicsit élesebb lett, ahogy megfeszült egy pillanatra, amikor a női szemlélési képességeit bíráltam.
- Yoora, babygirl - Sóhajtott egyet.
- Mondtam, hogy ne nevezz úgy, ahogy a kurváidat! - Szisszentem fel, mielőtt folytathatta volna.
- Neked tudom a neved - Felelt. - A babygirl mellé csak egy becézés. Ilyen szempontból nem sértő, hiszen téged meg tudlak nevezni.
Magyarázata valahol igaz volt, de ugyanolyan bosszantó. Valahol sajnáltam a többi nőt, akiknek ezzel a fafejjel kellett lefeküdniük és még a nevükre sem emlékezett, egy percre sem, de mégis megérdemelték, ha kikezdtek egy ilyen gyökérrel. Az ő bajuk, nem az enyém.
- Mindegy - Sóhajtott újból, amikor nem válaszoltam a magyarázatára. - Ha jól sejtem, bőven többször használtam a testemet, mint te.
Átható pillantásától és gúnyos félmosolyától szigorúbb arcot vágtam.
- Ha jól sejtem, rohadtul semmi közöd nincsen ahhoz, hogy kivel és mennyiszer feküdtem le - Feleltem neki.
Yoongi száján végre megjelent egy kisebb mosoly, de én nem így akartam elérni. Sokkal másabb volt, ha mosolygott, de én egy normális mosolyát szerettem volna látni egyszer, nem a perverz, fölényeskedő, gúnyos fajtáját, amit már sokszor megtapasztaltam.
- Most engem vagy saját magadat próbálod meggyőzni? - Tette fel a kérdést.
Arcom egyenes és semmitmondó maradt, de belül ordítani tudtam volna és egyből ráugrani és lecsavarni a fejét a helyéről. De sajnos igaza volt. Az elmúlt napokban már magam sem tudtam, kinek hazudok ezekkel a játékokkal, neki vagy saját magamnak.
- Megmondtam, hogy semmi közöd nincs a magánéletemhez - Feleltem kimérten.
*Yoongi POV*
Néztem, ahogy a kemény maszkja lassan megtörik, ahogy ostromoltam a kérdéseimmel és kijelentéseimmel. Nem akartam magam fényezni és eszem ágában sem volt nagyzolni, hiszen nagyon is tisztában voltam a saját képességeimmel, de mégis, csak így tudtam elérni, hogy végre beszéljen. Igen, valóban jó szemem volt az ilyen dolgokhoz, hogy áldás vagy a sok éves rutin, azt nem tudtam, de meg tudtam állapítani, ha valaki tényleg kapható vagy csak játssza az agyát. Yoora zsigerből játszott velem és valahogy olyan természetesek voltak a mondatai, amiket válaszolt az én kijelentéseimre, hogy már elhittem, tényleg nem olyan ártatlan, mint amilyennek mutatja magát. Viszont néhány megmozdulása, az arca rezdülései és a teste válaszai egy-egy férfiasabb, szexuális megnyilvánulásaimra annyira az ellenkezőjét mutatták, mintha egy kislánnyal beszélgettem volna. Éppen ezért zavart össze, hogy néha kaphatónak, néha pedig egy szűz kis virágnak láttam. Meg akartam tudni az igazságot, mert megőrjített ez a kettősség. Nem is tudtam igazából, mit éreztem, csak egyszerűen idegesített, hogy nem tudtam.
- Tudod, nem szeretem az ártatlan lányokat - Közelítettem meg máshonnan, hátha így sikerül kiszednem belőle az igazságot.
A lány szemei kicsit elkerekedtek, ahogy hallgatta a mondatomat.
- Utálnám, ha a nyakamra járnának, mert én vettem el a szüzességüket - Magyaráztam. - Az nagy dolog, én nem akarok érzelmeket, csak szexet. Érted?
Yoora csak bólintott.
- Ezért próbálom kideríteni rólad az igazságot - Folytattam. - Úgy játszol, akár egy vérbeli rossz lány - Egy féloldalas mosolyt küldtem felé, mire ő megforgatta a szemeit. - De úgy gondolom, hogy ez csak álca és valójában még nem volt dolgod férfival.
A lány felvonta a szemöldökét és megingatta a fejét.
- Miért érdekel ez téged? - Sóhajtotta kicsit megadóbban.
- Ne legyél hülye, ha már okos vagy - Forgattam meg a szemeimet. - Tedd össze a képkockákat! Szexelni akarok veled, de amíg nem tudom, hogy szűz vagy e, addig nem tudok, mert nem akarok az első lenni, hogy emlékezz rám vagy bármilyen érzelmek fűzzenek hozzám! - Magyaráztam kicsit erélyesebben, ahogy összetettem neki a sztorit.
Yoora egy féloldalas mosolyra húzta a száját és sóhajtott egyet.
- Ha tudom, hogy ennyivel el lehet téged űzni, akkor már az első nap kiírtam volna a homlokomra, hogy szűz vagyok, még ha nem is - Nevetett fel.
- Az vagy? - Kérdeztem kemény tónusban, mert kezdtem elveszíteni a türelmemet.
A lány szemei az enyémekbe kapcsolódtak és szigorúan nézett a szemeimbe. Azon gondolkodhatott, hogy melyik lenne a legjobb megoldás, ha bevallaná vagy eltitkolná, bármi is legyen az igazság. Végül bólintott egyet, amivel megalapozta a gyanúmat. Érintetlen.
Zavarodottan visszafordult a tévé felé, hogy folytassa a megkezdett film nézését. Én viszont őt néztem és összezavarodtam. Szűz, ezt bebizonyosodott. Utálom az ártatlan lányokat, nem akarok sem vigyázni rájuk, sem a fájdalmukkal törődni, sem lassú és érzelmes lenni. Akkor miért érzem még mindig, hogy kell nekem ez a lány?
