A babysitter /BTS_SUGA/

26.

*Yoongi POV*

- Te talán nem kedvelsz? - Kérdezte Yoora.

Egy pillanatra megállt az összes életfunkcióm, ahogy meghallottam a kérdést. Azt hittem, hogy most én hozhatom zavarba, erre visszavág. Oké, legyen, játszhatunk, úgyis kiderült már, hogy bár jól csinálja, az ártatlan lelke nem elég az én szintemhez. 

Megköszörültem a torkomat és felültem, amivel közelebb kerültem a lányhoz. Már csupán a törökülésbe húzott lábaim gátoltak meg abban, hogy teljesen hozzáérjek. Halványan elmosolyodtam, mire egy kicsit meglepődött. Oké, nem szoktam mosolyogni, főleg így nem, de azért nem kell ennyire meglepődni rajta, hogy vannak érzéseim. Igazából gőzöm sem volt, hogy majd hogyan juttassam a tudtára, hogy igenis megkedveltem. Mondjam el neki egyszerűen, vagy inkább a tettek beszéljenek és utána megy minden tovább a maga útján? Fogalmam sem volt, hogyan kellene ezeket csinálni, mivel még egyetlen csajnak sem vallottam. De ha már témánál vagyunk és konkrétan rákérdezett, van e jobb alkalom, hogy megkönnyítse a dolgomat ezen a téren, még ha akaratán kívül tette is? Ha elszalasztom és barom vagyok, és megint átveszi az irányítást a fasz énem, akkor ismételten kitérek majd a szexre és talán soha többet nem lesz alkalmam, ráadásul ilyen egyszerű és kézen fekvő, hogy beszéljünk erről. Ugyanis ahogy láttam, nem igazán lehet előrébb jutni, egyről a kettőre ilyen téren, csak akkor, ha beszélünk róla. Ó, édes istenem, mennyivel egyszerűbb az egy éjszakás  dolog!

Vettem egy mély levegőt és hangosan kifújtam. Egy pillanatra lenéztem a szőnyegre, ahogy összeszedtem a gondolataimat és megpróbáltam magamra parancsolni, hogy nehogy valami orbitális faszságot mondjak. Előre dőltem ültemben, hogy még közelebb kerüljek a lányhoz, aki elég furán nézett rám. Elég hosszú ideig voltam csendben, ráadásul elgondolkodó arcot vágtam, ami kicsit megrémíthette. Végül, mielőtt bármi meggondolatlant mondhattam volna, csak bólintottam a kérdésére, mivel ez egyszerűbbnek tűnt.

Yoora szája halványan elnyílt és elég zavartan nézett rám. Sűrűn pislogott, aztán megingatta a fejét.

- Te kedvelsz engem? - Kérdezte ismét.

- Meglepő? - Kérdeztem vissza egyhangúan.

Jól van, Yoongi, csak semmi érzelem, te barom!

- Tőled? - Nevetett fel halkan, zavartan Yoora. - Igen.

- Hm - Bólintottam megértően. - Magamat is megleptem - Vallottam be egy sóhajtás kíséretében.

- Hogy kedvelsz valakit? - Kérdezett vissza, mire csak bólintottam.

Yoora megvakarta a homlokát, mintha gondolkozna valamin.

- Pedig azt hittem, elég sok mindenkit kedveltél az ágyadban - Közölte egy kis szemrehányással a hangjában.

Egy gúnyos félmosolyt dobtam felé, aztán felkönyököltem a kanapé háttámlájára és a kezembe tettem a fejem, hogy kényelmesen megtartsam magam. Tudtam, hogy ez lesz életem legkínosabb beszélgetése.

- Azokat nem kedveltem, csak a testüket - Közöltem.

- Akkor nekem nem csak a testemet kedveled? - Vonta fel a szemöldökét a lány.

Arca már enyhe pírban úszott, ami arra engedett következtetni, hogy nem csak nekem ennyire kiábrándító ez az egész. Elmosolyodtam, ahogy ennyire zavarba jött, pedig még bele sem melegedtem a témába, és még szinte sehová sem jutottunk. Azt kívántam, hogy bárcsak minél hamarabb túlesnénk ezen, mert ez tényleg nem az én asztalom.

- Azt is - Válaszoltam és önkénytelenül is végigmértem az előttem ülő lányt.

Vékony volt, de nem a csontos fajta, azért volt mit fogni rajta, éppen, ahogy szerettem. Nem volt rajta soha kihívó ruha, csak ujjatlanok, farmerek és esetleg nyári ruhák, de sosem engedte meg, hogy túl sokat láttasson magából. Így is tökéletesen kiemelte, amije volt és ezzel a kis húzásával, akár direkt volt, akár csak ennyire jó kislány, tovább fent tartotta az ember érdeklődését, hiszen mindig tovább és tovább akarta nézni, hátha többet lát majd belőle.

Yoora megforgatta a szemeit a kijelentésemre, mire lehunytam a szemem, amikor realizáltam, hogy milyen áthatóan néztem őt.

- Nem fogom visszafogni magam, ha ilyen témáról van szó - Közöltem vele egyhangúan. - Ez a stílusom.

Yoora csak bólogatott és oldalra fordult, hogy rám nézzen.

- Éppen ezért nem értem, miért vagy velem ilyen - Vont vállat.

Megforgattam a szemem és sóhajtottam egyet.

- Okos vagy, használd az eszed, ha már van - Mondtam neki. - Kedvellek.

Yoora csak bólintott, de nem szólalt meg. Elég kínos volt ez így is, hogy már ismételten ki kellett, hogy mondjam, de úgy, hogy nem válaszolt, még inkább kellemetlen volt.

Eleresztettem egy hangos sóhajt és ledőltem a kanapé háttámlájára. Egy másodpercre lehunytam a szemem és úgy döntöttem, úgy is hagyom, amíg a következő kérdés el nem hagyja a számat, mert ez még a fejemben is vészesen kisfiúsan hangzott.

- Te nem kedvelsz? - Tettem fel a kínos kérdést.

Yoora hangosan sóhajtott és halkan felnevetett.

- De - Válaszolt, mire felnyitottam a szemeimet. - Amikor ilyen vagy, akkor igen - Folytatta. - Viszont ettől a zsémbes, szexmániás oldaladtól a falra mászok.

Felvontam a szemöldököm és ismét feltámaszkodtam, hogy a kezemben tartsam a fejem.

- És? - Vártam a végkifejletet, mert nagyon úgy nézett ki, még nem fejezte be a mondandóját és valamit még magában tart.

Vett egy mély levegőt és hátraejtette a fejét, mielőtt újból rám nézett volna.

- Oké, nézd - Sóhajtott egyet. - Kedvellek. Nem vagy rossz srác és tudsz te, ha akarsz - Mélyen a szemembe nézett. - De amit eddig mutattál nekem - Elmosolyodott és megingatta a fejét, ahogy kereste a megfelelő szavakat. - Az az igazság, hogy nem tudom eldönteni, hogy most igazat mondasz e vagy ez csak egy újabb trükköd, hogy ágyba csalogass.

A végén kínosan felnevetett, ahogy átfutott az agyán a lehetőség, hogy kitárulkozik nekem és elmondja az érzéseit, én pedig kihasználom. És igen, mérges voltam magamra, amiért ennyire hagytam elfajulni a dolgokat és ilyen messzire mentem, hogy már azt sem veszi komolyan, ami tényleg az. Vettem egy mély levegőt és sóhajtva bólintottam.

- Nem igazán ismersz engem - Közöltem a tényeket. - De azt már nagyon jól láthattad, hogy nem vagyok az az érzelmes típus. 

Yoora csak nézett egy másodpercig, aztán bólintott egyet.

- Szóval ha az érzéseimről beszélek, az nem csak játék, babygirl - Sóhajtottam. 

- Oké - Sóhajtott.

Kikerekedtek a szemeim és halványan elmosolyodtam, ahogy ilyen egyszerűen sikerült meggyőznöm őt. Végre vége van ennek a szar beszélgetésnek. Azt hittem. Yoora sóhajtott egyet és szigorúan rám nézett.

- Hiszek neked - Folytatta. - De annyit érts meg, hogy még ennyitől nem vagyok a plafonon, amiért elárultad nekem - Szigorú tekintete furcsa volt az eddigi zavart és elpirult kislányéhoz képest. - És ha tényleg komolyan gondolod, akkor kőkeményen bizonyítanod kell, hogy amint beleesek a hálódba, nem fogsz strigulaként behúzni és viszlátot inteni nekem.

Vettem egy mély levegőt és bólintottam. Végül is, igaza van, eléggé bizalmatlan velem szemben, amit megértek. De be fogom neki bizonyítani, hogy ha az enyém lesz, nem csak a szobámban akarom majd tartani. De egyenlőre gőzöm sem volt arról, hogy hogyan fogom ezt kivitelezni, amikor halvány fingom sem volt az ilyen romantikus szarokról.